Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam V. 2000. október KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Weltgeschichte des Erfindungsschutzes Peter Kurz . Erfinder und Patent? im Spiegel der Zeiten Weltgeschichte des Erfindungsschutzes. Erfinder und Patente im Spiegel der Zeiten. /Peter Kurz. - Köln, 2000. - Carl Heymanns Verlag. - 641 p. - ill. - ISBN 3 452 24331 1 A német szabadalmi ügyvivői törvény 100. évfordulójának alkalmából a német Szabadalmi Ügyvivői Kamara kiadásában látott napvilágot a találmányok védelmének világtörténete. Az előszóban Dr. Prof. Uwe Dreiss, a német Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke méltatja az 1900-ban megszületett ügyvivői törvény jelentőségét és a szabadalmi ügyvivői hivatás fejlődéstörténetét. A kötet újdonságot jelent a technika- és jogtörténeti munkák sorában, mivel nem technikatörténész, hanem szabadalmi ügyvivő gyűjtötte össze az anyagot és alapvetően az iparjogvédelem szemszögéből kutatja választott tárgyát. A szerző bevezetőjében felhívja a figyelmet munkája újszerűségére és a téma tárgyalásának lehetséges veszélyeire. A szubjektív tárgyalásmód figyelmen kívül hagyhatja egyes különleges területek történeti fejlődésének összefüggéseit. Erre jó néhány példát lehet találni a legutóbbi időszakban megjelent technikatörténeti munkákból: nem veszik figyelembe a társadalmi és gazdasági fejlődés történetének lényeges mozzanatait. Nem teszik fel a kérdést, hogy a tárgyalt időszakban volt-e a társadalomnak igénye egy bizonyos találmányra, amely valamely eszközben, műszaki megoldásban testesült meg, vagy éppenséggel az újítással szembeni ellenállás jellemezte az egyes társadalmi csoportokat. A téma tárgyalásakor általában nem kap kellő figyelmet a pénzügyi források vizsgálata. Dr. Kurz, e kötet szerzője előszavában jelzi ezeket a veszélyeket, melyeket mindenképpen el kíván kerülni munkája során. A szerző, bár nem technikatörténész, hanem szabadalmi ügyvivő, a szakterületéhez tartozó tudományos alapok és adatok olyan mértékű birtokában van, amellyel e hatalmas téma anyagát kiválóan rendszerezi és értékeli. A szabadalmi jog története olyan speciális szakterület, amelyre a kutatások eddig nem nagy figyelmet szenteltek, és többnyire a technika- és jogtörténet valamely alfejezeteként húzódott meg a szakkönyvekben. A tankönyvek igen rövid történeti részt tartalmaznak, ezek is többnyire a jogfejlődésre vonatkozó tények, pl. egyes jogszabályok létrejötte, hatálybalépése vagy módosítása. A társadalmi háttér ritkán jelenik meg olyan részletességgel, amelyből a törvényalkotást elindító testület tevékenysége megismerhető. Teljesen hiányzik az olyan vizsgálódás, amely a szellemi tulajdon védelmének társadalmi igényére irányul a technikai, gazdasági és társadalmi következményekkel egybevetve. A korábbi technika- és jogtörténeti művek más szemszögből vizsgálták a témát. A technikatörténész számára a fő probléma a találmányok megrostálása oly módon, hogy az azonos kivitelű és sikeres találmányok elválaszthatók legyenek a csak gondolati szinten megjelenő, technikai vagy gazdasági okokból soha meg nem valósuló ötletektől. A szabadalmak valódi értékét, gazdasági hasznát eleinte nehezen lehet megállapítani. A szerző szándéka szerint mindazokra a kérdésekre választ kíván adni művében, amelyekre eddig a legkülönbözőbb technika- és jogtörténeti művekben hiába kerestük a választ. A kötetben megtalálható mindazoknak a jelentős feltalálóknak vagy személyiségeknek az életrajza, akik az iparjogvédelemben fontos szerepet játszottak, de nemcsak személyiségek, hanem egyes nagy iparvállalatok története is megismerhető. Az anyag bősége miatt a szerző bizonyos korlátozásokkal dolgozhatta csak fel témáját. Két szempont közül kellett választania az anyag elrendezésekor: a tematikus vagy földrajzi-gazdasági rendezőelv legyen-e az elsődleges. Ugyanis az elsőhöz tartozik mindaz, ami közvetlen kapcsolatban áll a jogvédelemmel, pl. a találmányok oltalmi formái, szabadalmak és használati minták, de a szomszédos jogok területének tárgyalása már meghaladja a lehetséges terjedelmet. A másik szempont a földrajzi elrendezés, főleg azokra az országokra vonatkozólag, melyeknek
