Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 33 ipari fejlődése révén kiemelt szerepe volt a szabadalmi jog fejlődésében, pl. a reneszánsz kori itáliai városállamok, Anglia, Franciaország, Németalföld, Németország, az Egyesült Államok és Japán. Bár ezekben az országokban zajlottak le a szabadalmi jog fejlődésének legfontosabb tényezői, a szerző reménye szerint a mű megfelel a címben foglaltaknak és valóban a szabadalmi jog világtörténetét mutatja be az olvasónak. A kötet tíz fejezetben tárgyalja témáját a késő középkortól a korai újkoron át a forradalmak koráig. Ezekben a fejezetekben megismerkedhet az olvasó a világ első szabadalmi törvényével, a Velencei Köztársaság szabadalmi gyakorlatával, majd a találmányok védelmének korai időszakával a Német Birodalom, Németalföld, Anglia, Franciaország gyakorlatában. Egy érdekes alcím a sok közül: „Az első francia szabadalom mint a forradalom gyermeke”. Megismerkedhetünk az amerikai Thomas Jefferson külügyminiszterként végzett szabadalomjogi tevékenységével, valamint számos más, híres történelmi személyiséggel a szabadalmak és a szellemi alkotások védelmének világában. E korszakok után tér ki az ipari forradalom mozgalmaira, az első szabadalmi törvények megjelenésére, majd az ipari fejlődés felgyorsulásának időszakában a legérdekesebb szabadalmi ügyeket ismerteti. A 19-20. század fordulóján az iparjogvédelem nemzetközivé válásának lehetünk tanúi, mind erőteljesebb a törekvés a találmányok védelmének több országra való kiterjesztésére. E törekvést ugyan a világháborúk jelentősen akadályozzák, de több kontinensen is törekednek a nemzetközi oltalmi rendszer megteremtésére. A nemzetközi egyezmények nyomán megszületik a WIPO, a Szellemi Tulajdon Világszervezete és az Európai Szabadalmi Hivatal. A kötet kiváló válogatást nyújt az érdekesebbnél érdekesebb szabadalomjogi dokumentumok szövegéből, listát ad az egyes korszakok leghíresebb szabadalmairól, olvasmányosságával felkelti az érdeklődést és növeli a szabadalomtudatosságot az olvasóban. Korábban számos kiváló összefoglaló munka jelent meg e területen, de bibliográfiájuk csak a tudományos szakirodalom feldolgozásában nyújtott segítséget. E kötet bibliográfiája az egyes fejezetekhez kapcsolódóan szélesebb körből merít irodalmat olvasói tájékoztatására. Sokak érdeklődésére tarthat számot a szerző vallomása arról, hogy mi indította könyve megírására. Dr. Kurz-ot a napi aktuális problémák irányították a történeti kutatások felé, mivel választ keresett arra a kérdésre, hogyan lehet a szabadalmi oltalom gazdasági hasznát kimutatni, összevetve a felmerülő szabadalmaztatási költségekkel, valamint azokkal a közvetett költségekkel, melyek a gazdasági versenyből származnak. Ez a kérdéssorozat képezi alapját a kötet zárófejezetének: A szabadalmi jog mint gazdasági tényező. Az olvasmányosság érdekében a szerző nem terhelte meg definíciókkal a szöveget, ugyanakkor nagyon jól használható fejezetenkénti bibliográfia, név- és tárgymutató egészíti ki a számos ábrával illusztrált, összefoglaló kötetet. Bakos Éva
