Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Tanulmányok. Sümeghi Pálné dr.: Milyen munka folyik a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO) a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatban?
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam I. 2000. február TANULMÁNYOK SUMEGHY PALNE DR. Milyen munka folyik a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO) a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatban? A biotechnológiai találmányok oltalma évek óta a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll. Az oltalom iránti igény gazdasági alapja- egyéb, a csúcstechnológia körébe tartozó innovációkhoz hasonlóan - elsősorban az a körülmény, hogy ezeknek a találmányoknak a kifejlesztése nehéz és igen költséges, ugyanakkor másolásuk technikailag egyszerű és olcsó. A gazdasági vagy inkább versenyszempontok mellett a modem biotechnológiai kutatások és azok eredményeinek szabadalmi oltalma számos etikai kérdést is felvetnek. Ismeretes, hogy itt az élő szervezetbe való emberi beavatkozás, a természet átalakításának a mértéke és határai, valamint e tevékenységek várható következményei jelentik a viták forrásait. További nem elhanyagolható aspektusa a szóban forgó találmányokra vonatkozó megfelelő jogi szabályozás szükségességének a Föld biológiai sokféleségének megőrzésére való törekvés, valamint a fejlődő országok igénye arra, hogy a területükön található élővilág, valamint a birtokukban lévő, hagyományos tudáson alapuló, új technológiai ismeretek felhasználásából, s ennek anyagi eredményéből megfelelő módon részesedjenek. Történelmileg az Amerikai Egyesült Államokban született először (1980-ban) olyan bírósági döntés, amelynek értelmében „minden a Nap alatt, amit az emberi kéz alkotott, szabadalmaztatható”, s ennek folytán szabadalmat adtak egy genetikailag módosított mikroorganizmusra. A nemzeti jogalkotások fejlődését itt most nem érintve, nemzetközi szinten a biotechnológiára vonatkozó vagy azt is érintő alábbi jelentős megállapodások és európai jogi normák jöttek létre.- UPOV, az Új Növényfajták Oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (1961);- Budapesti Szerződés (1977) a Mikroorganizmus Törzsek Szabadalmi Eljárás Céljából Történő Letétbe Helyezéséről;- TRIPS, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól létrejött Nemzetközi Megállapodás (1995);- a Biológiai Sokféleségre vonatkozóan Rio de Janeiróban létrejött Egyezmény (1992);- a Biotechnológiai találmányok oltalmáról az Európai Parlament és a Tanács által kiadott 98/44/EC Irányelv. Az itt említett Európai Irányelveknek döntő hatása lesz az egész európai fejlődésre, elsősorban az Európai Szabadalmi Egyezménynek (EPC) a biotechnológiai találmányok oltalmára is kiterjedő felülvizsgálatára. Európai szemszögből itt kell megemlíteni, hogy az EPC szerint az európai szabadalmi bejelentések elbírálásával kapcsolatban működő kibővített Fellebbviteli Tanács 1999. december 20-án hozta meg döntését a „NOVARTIS” ügyben, amely fordulópontot jelent az Irányelvnek az EPO által történő alkalmazása során. E rövid áttekintésből úgy tűnik, mintha a WIPO nem lenne igazán aktív ezen a területen, hiszen az UPOV csak „oldalági rokona” a Világszervezet által igazgatott nemzetközi megállapodásnak, a Budapesti Szerződés pedig - noha gyakorlati jelentősége elvitathatatlan - nem anyagi jogi kérdéseket szabályoz. Milyen munka folyik jelenleg a WIPO keretében a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatban? A WIPO 2000 - 2001 Munkaprogramjának vonatkozó részei A Főigazgató által előterjesztett és a Közgyűlés által 1999 szeptemberében elfogadott kétéves Munkatervben a bevezető rész foglalkozik az új évezred kihívásaival, mint pl. a szellemi tulajdon egyes speciális területeinek fejlesztéseivel és modernizálásával, s ezek között szerepel a biológiai sokféleség. Az iparjogvédelem jogintézményeinek fejlesztéséről szóló 09. számú Főprogramon belül a 09.1 Alprogram célul tűzi ki annak megvizsgálását, hogy létrehozható-e egy rendszer a szabadalmi bejelentésekben hivatkozott DNS-szekvenciák letétbe helyezésére. A Szellemi Tulajdon Globális Kérdéseire vonatkozó 11. Főprogram 11.2 Alprogramja pedig kifejezetten a biotechnológiával és a biológiai sokféleséggel foglalkozik. Az ebben meghatározott célok a következők:- a biotechnológiai találmányokra és a genomikákra (genomics) vonatkozó szellemi tulajdon védelem szociális, gazdasági és etikai szempontjaival (kihatásaival) kapcsolatban világosabb egyetértés elérése;- a szellemi tulajdon és a szellemi tulajdon rendszerének a biológiai sokféleség megőrzésére és elterjesztésére gyakorolt hatásával kapcsolatos közmegegyezés előmozdítása;