Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Évfordulónaptár
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam V. 2000. október EVFORDULONAPTAR 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). 1825. november 3-án a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására. Ajánlatához többen csatlakoztak, így az 1827. évi XI. te. már 250 forint alaptőkével mondhatta ki megalakulását. A Tudós Társaság alakuló gyűlését 1830. november 17-én tartották Pozsonyban, amelyen Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. Székhelye Pest lett, ahol 1832-ben tartották az első közgyűlést, s tevékenységével a magyar tudományos élet központjává tette Pest- Budát. 1861-ben August Stüler német építészt kérték fel az Akadémia székházának megépítésére. Az építkezést Skalnitzky Antal vezette, aki a berlini Építészeti Akadémia növendéke volt. Ez a palota - amelyet 135 éve, 1865. december 9-én avattak fel - volt az első jelentős neoreneszánsz épület Magyarországon, nagytermét Lotz Károly (későbbi) freskói díszítik. 1949-ben - nagyrészt szovjet mintára - az intézményt átszervezték. 1989. évi közgyűlése rehabilitálta az 1949-ben kizárt tudósokat. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállósága lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak. 150 éve született Schwarz Dávid (Keszthely, 1850. 12. 07. -Bécs, 1897. 01. 13.), feltaláló, technikus. 1895-től Berlinben dolgozott az alumíniumból készült, merev rendszerű könnyűfémből készült kormányozható léghajó megvalósításán, de anyagi támogatást nem sikerült kapnia. Ezért léghajója csak halála után - 1897 novemberében - szállt fel először, és bár a földreszálláskor összetört, útjamégis igazolta a léghaj ók fölényét. Özvegye a légi jármű terveit eladta Ferdinand Zeppelinnek, aki ennek alapján alkotta meg a róla elnevezett léghajótípust. A Schwarz-féle léghajó 47,5 méter hosszú, 13,5 méter átmérőjű, két végén kúpos, henger alakú test volt. 150 éve született Gerster Béla (Kassa, 1850. 10. 20. - Budapest, 1923. 08. 03.), mérnök. Műegyetemi tanulmányait Bécsben végezte, 1874-ben bécsi városi mérnök lett. 1876-ban a Panama-csatorna nyomvonalát kitűző nemzetközi expedíció tagja volt, később - Türr István javaslatára - rábízták a Korinthoszicsatorna megtervezését. A csatorna építése 1882-ben kezdődött, s 1893 augusztusában fejeződött be. Az építkezésről egy magyar és egy francia nyelvű könyvben is beszámoló Gerster kivívta a korabeli nemzetközi szaksajtó elismerését. Hazatérve részt vett Türr István vízgazdálkodási tervének kidolgozásában, majd vasútépítéssel kezdett foglalkozni, s 13 vasútvonal tervezését és építését irányította. 115 éves a motorkerékpár. 1885. november 10-én tette meg első, 3 km-es útját Cannstadtból a Stuttgart melletti Untertürkheimbe az a motorkerékpár, amelyet a német Gottlieb Wilhelm Daimler és Wilhelm Maybach tervezett 1883-ban, s Daimler fia, Paul vezetett. A négyütemű motor teljesítménye 0,5 lóerő volt, s felborulás ellen két kis támasztókereket szereltek rá. Hajtószíj vitte át a forgómozgást a keréktárcsára, a szíj két helyzetével kétféle sebességet lehetett elérni. A jármű váza fából volt. Az első szériában gyártott motorkerékpár 1893-ban került ki egy müncheni gépműhelyből. Az elmúlt több mint 100 év alatt fejlődött ki az izzócsöves motorral hajtott fakerékpárból a hathengeres japán motorcsoda. 115 éve született Bohr, Niels Henrik David (Koppenhága, 1885. 10. 07.- Koppenhága, 1962. 11. 18.), Nobel-díjas dán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja. Elsőként alkalmazta az atomelméletben Max Planck kvantum-hipotézisét. 1920-ban megadta az elemek periódusos rendszerének elméleti magyarázatát, amely többek között a hafnium (Hf kémiai elem) felfedezésére vezette. Nagyban előmozdította az atomszerkezet-elmélet fejlődését, amikor a hidrogén színképét egy atommodell és a kvantumtérelmélet segítségével értelmezte. 1922-ben fizikai Nobel-díjat kapott „az atomok szerkezetének és az azokból eredő sugárzásoknak vizsgálatáért”. A II. világháború alatt elmenekült a németek által megszállt Dániából, és az Egyesült Államokban részt vett az atombombát előkészítő kutatásokban. 1945-ben tért vissza Koppenhágába. Fia is fizikai Nobel-díjas. 100 éves a tricikli Magyarországon. 1900. november 19-én Budapesten először használták a triciklit, a hátsókerék-meghajtású háromkerekű szerkezetet, amelyet Csonka János mérnök tervezett, s a Ganzgyárban készítették el. A jármű elektromos megszakító gyújtással, önműködő szívószeleppel, de tengelykapcsoló
