Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 5. szám - Évfordulónaptár

30

Évfordulónaptár

és sebességváltó nélkül működött. Szerkezete igen egyszerű volt, mivel szakemberek híján a hibák javítása nehezen volt megoldható. A motor teljesítménye 2,3 lóerő, legnagyobb sebessége 25 km/óra volt, motorfékkel és hátsó tengelyfékkel látták el. A jármű 50 kilós postazsákokat vitt, főleg a pesti oldalon. Budán a meredek utakon továbbra is lovaskocsikat alkalmaztak. A tricikli arról is nevezetes, hogy hazánkban először itt alkalmaztak alumíniumot szerkezeti anyagként. A posta több mint 20 éven át ezzel a járművel végezte a levélgyűjtést, a kocsikat 1924-ben vonták ki a forgalomból. Az utolsó példány a Közlekedési Múzeumban látható. Csonka 1904-ben négykerekű autót is tervezett a postának.

100 éve született Bruckner Győző (Késmárk, 1900. 11.01. -Budapest, 1980. 03. 08.), kétszeresKossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, akadémikus.

A vegyészmérnöki, illetve a bölcsészdoktori oklevél megszerzése után 1926-ban Szegeden az egyetem Szerves Kémiai Intézetében kezdett kutatni. Ösztöndíjasként számos külföldi egyetem hallgatója volt, majd 1933-tól tanárként folytatta pályafutását az alföldi városban. 1949-ben hívták meg az ELTE szerves kémiai tanszékének élére, ahol párhuzamosan 1950-től az intézmény Szerves Kémiai Intézetét, valamint az MTA peptidkémiai tanszéki kutatócsoportját is vezette. Szegedi kutatásai közül kiemelkedik a Szent-Györgyi Albert által felfedezett P-vitamin kémiai szerkezetének tisztázása. Nevéhez fűződik a róla elnevezett Bruckner-féle izokinolin-szintézis felfedezése, amely iránt a gyógyszeripar is jelentős érdeklődést mutatott a görcsoldó hatású izokinolinok előállítása miatt. Legjelentősebb kutatási eredménye a természetes poliglutaminsavak szerkezetvizsgálata, amellyel megalapozta a magyar peptidkémiai vizsgálatokat. A szerves kémiai tanszéki munkatársakkal végzett tudományos munkájával nemzetközi hímévre tett szert, többek között 1959-61- ben az adrenokortikotrop hormon vizsgálatának köszönhetően.

90 éve született id. Rubik Ernő (Pöstyén, 1910. 11. 27. — 1997. 02. 13.), Kossuth-díjas repülőmérnök, -tervező.

Kezdetben berepülőpilóta volt, vitorlázó és motoros repüléssel, majd vitorlázórepülő-oktatással és repülőgéptervezéssel foglalkozott. 28 motoros és motor nélküli sportrepülőgép típust tervezett, köztük a könnyűfém szerkezetű vitorlázó gépcsaládot, amelyek közül legismertebbek a Vöcsök, a Tücsök, a Pilis, a Cimbora és végül a kétkormányos kiképzőgép, a Góbé. Neve összeforrt a sportrepüléssel és a sportrepülőkkel.

70 éve született Györgyi Géza (Budapest, 1930. 10. 08. - Szeged, 1973 08. 24.), fizikus.

1953-ban szerezte meg a diplomáját, majd a Központi Fizikai Kutató Intézetben kezdett el dolgozni. 1967-68- ban egy évet Franciaországban töltött a francia atomenergia bizottság Joliot-Curie-alapítványának ösztöndíjasaként. A fizikatudomány doktora, az ELTE egyetemi tanára, az MTA Fizikai Bizottságának, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tanácsának és a Fizikai Szemle szerkesztő bizottságának tagja, a KFKI Intézeti Díj kitüntettje volt. A magyar elméleti magfizikai kutatások egyik megteremtője. Nevéhez fűződött a Goldhaber-Györgyi-modell kidolgozása, s a kvantummechanikai Kepler-probléma csoportelméleti tulajdonságainak tisztázása. Felkutatta és közzétette többek között Ortvay Rudolf, Neumann lános és Wigner lenő Magyarországon fellelhető leveleit. Öngyilkos lett.

50 éve halt meg Fleischmann Rudolf (Eger, 1879. 11. 29. — 1950. 11. 13.), növénynemesítő.

Munkássága korszakalkotó a magyar növénynemesítésben, amelyet korszerű alapokra helyezett. Számos új módszert elsőnek alkalmazott Magyarországon. Főleg szárazságtűrő fajták nemesítésével, valamint heteróziskukorica előállításával, de ipari és takarmány- (kender, len, lucerna), valamint erdészeti növények (akác) nemesítésével is foglalkozott. Számos cikke jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban.

25 éve halt meg Korach Mór (Miskolc, 1888. 02. 08. - Budapest, 1975. 11. 29.), Kossuth-díjas vegyészmérnök, akadémikus, író.

1912-ben politikai okokból Olaszországba emigrált, a páduai egyetem ásványtani intézetében tanársegéd, majd a feanzai Torricelli-líceumban a kerámiaművészeti szakiskola tanára és laboratóriumának igazgatója volt. 1919- től Marcello Cora néven az olasz irodalmi életben is nagy szerepet játszott. 1924-től a bolognai egyetem tanára, 1925-től a vegyipari gépészeti tanszék vezetője volt. 1938- ban elhagyta az országot, majd 1940-ben visszatért és részt vett az ellenállási mozgalomban. Börtönben is ült. A háború után ismét a bolognai egyetemen dolgozott, és a Kommunista Párt tagjaként a milánói kulturális központot vezette. 1852-ben tért haza Magyarországra, s tudományos tevékenységet folytatott. Élete során főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott, Feanzában ő tervezte meg az első elektromos kemencét. Új eljárást dolgozott ki a szigetelőanyagok gyártására, olcsó és gazdaságos falburkoló anyagot talált fel. Alagútkemencét tervezett és kidolgozta a szendvics gyorségetés technológiáját. Közel 200 szakközleménye mellett novellái, kritikái, politikai és esztétikai írásai is megjelentek.

25 éve halt meg Szőke Gyula (Budapest, 1902. 09. 02. - 1975. 10.16.), Kossuth-díjas gépészmérnök, az állami építőipar gépesítésének úttörője.

A budapesti műegyetemen szerzett oklevelet 1927-ben. A Láng Gépgyárban, majd az Első Magyar Gazdasági Gépgyárban dolgozott. 1930-33 között Franciaországban tökéletesítette tudását, majd hazatérve a Felvonó-Gyártó és lavító Üzem szakértője lett. A világháború után a kor-