Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században

Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században

17

hogy az iparnak a rendelkezésre álló szűk csatornán lehetősége legyen keresztüljutni.

3.4. Az egészségügyi kockázatokra való figyelmeztetés elmulasztásának következményei

A kockázatok kezelésének rövid távú előnyei a nyitott piacokon hosszú távú előnyökhöz is vezethetnek a beruházók részére, vagyis befektetéseik a kockázatok kezelésére hosszú távon igen jól megtérülnek. Az ismert és megismerhető kockázatok feltárásával a köz számára az innovatív technológia nem képezhet alapot indokolatlan kártérítési perekhez. Az azonos jelölések, amelyek biztosítják a környezetre vonatkozó előnyöket is, biztosíthatják az ismert és megismerhető egészségügyi kockázatok feltárását is a fogyasztóknak.

Amikor létrejön egy olyan ipari konszenzus standard, amelyet egy hivatalos szerv elfogad továbbfejlesztve vagy anélkül, akkor az a lehetőség is fennáll, hogy meghatározzák a figyelmeztetési standardokat, és azt, hogy mi történjék, ha a figyelmeztetés elmarad. Amikor ilyen hatósági előírás nem áll rendelkezésre, egy bírósági döntés lehet az alap arra, hogy milyen legyen a gondoskodási standard vagy figyelmeztetési standard. Akár a hivatalos, akár az ipari standardok alapot képezhetnek a veszély lehetséges mértékének becslésére.

Vannak olyan hatósági rendeletek az Egyesült Államokban, amelyek hatáskörében szerepelnek bizonyos GM növények. A Szövetségi Inszekticid, Fungicid és Rodenticid Törvény (FIFRA) például hatáskörébe vonta a B. t. kukoricafajtákat, de a legtöbb GM növény nem vonható be sem a FIFRA, sem az FDA (Food and Drug Administration) hatáskörébe. Ebben az esetben az egyedül járható út saját konszenzus standardok megalkotása a kockázatok kezeléséhez az emberi egészségre és a környezetre. Az ilyen standardok jelentős segítséget nyújthatnak jövőbeli kártérítési perekben (elsősorban olyanokban, amelyeket nem tudományosan megalapozott tényekre, hanem feltevésekre alapoznak). Ezeket az önkéntes standardokat az ellenérdekű felek azonban gyakran használják annak bizonyítására, hogy a kellő gondoskodás nem történt meg. A standardokat alkalmazó cégek ilyen esetben azzal védekezhetnek, hogy elfogadott standardjaikat nem mellőzték és nem mulasztották el, hanem szigorúan ragaszkodtak azokhoz.

Amerikai jogi állásfoglalások foglalkoznak a gondossági standardok értékelésével. „Amikor egy törvény, rendelet vagy szabályzat meghatároz egy intézkedési standardot a gondossággal kapcsolatban, ez a standard minden esetben minimumstandard, amelyet a törvényhozók normális szituációkra építettek. Ez természetesen nem akadályozza meg azt, hogy egy értelmes szakember ne alkalmazzon ennél nagyobb elővigyázatosságot, ha a szituáció megköveteli azt.”

Egy ettől alig eltérő másik állásfoglalás: „Ha egy termék megfelelő egy alkalmazható termékbiztonsági szabálynak vagy adminisztratív szabálynak, ezeket kell tekinteni alapnak annak meghatározására, vajon a termék tökéletlen-e annak a kockázatnak a szempontjából, amelyet az említett szabályok kívánnak, az ilyen megfelelés azonban teljesen nem zárja ki a jogi felelősséget a termék hibájával kapcsolatban.”

Az amerikai joggyakorlatban a bíróságok túlnyomó többsége a standardokkal való egybevágást általában a jó szándék jelének tekinti. Annak ellenére, hogy számos hatósági standardot befolyásoltak üzleti megfontolások, különböző érdekeltségű lobbik és más politikai nyomások, mégis ezek a standardok jelentik azt a biztos alapot, amelyhez képest értékelik a bizonyított tényeket. Hasonló alapot képezhetnek azok a konszenzus standardok, amelyeket semleges résztvevők alkotnak meg, és ezek döntő tényezők lehetnek a bíróság előtt kártérítési perekben, vagyis annak megállapításában, hogy kellő gondossággal jártak-e el.

Vannak olyan speciális körülmények, ahol szó lehet előzetes hatósági vélelem megalkotásáról. Ezekben az esetekben ez a hatósági vélelem szabja meg a kellő óvatosság mértékét. Amennyiben ezek a speciális körülmények egy adott GM élelmiszernél fennállnak, akkor a beruházók védve vannak azoktól a költségektől, amelyet a „bóvlitudomány” és alátámasztatlan kártérítési ügyek okozhatnak. Ezekben az ügyekben ugyanis a vélelem alapján a bíróság elutasíthatja az ügyet költséges és kockázatos bírósági tárgyalás nélkül.

A bíróságok meggyőzésének a tárgyalás nélküli megoldásra akkor van esélye, ha a vélelem a következőkkel van alátámasztva:

(1) a komplex empirikus adatok (epidemológia, toxikológia, immunológia stb.) gondos mérlegelése;

(2) a technológia kockázatainak és előnyeinek gondos mérlegelése;

(3) a figyelmeztetés leghatékonyabb módjának meghatározása, annak elfogadásával, hogy a „túlfigyelmeztetés”, illetve „túlóvatosság” éppenséggel nem erősíti, hanem hígítja a figyelmeztetés hatékonyságát.

Az Egyesült Államok bíróságait döntötték azok a kártérítési perek, amelyek egyes áruk és technológiák állítólag káros vagy hiányos figyelmeztető szövegein alapulnak. Ezzel kapcsolatos Kalifornia Legfelsőbb Bíróságának két példaértékű döntése. A Ramirez ügyben a vélt hiány az volt, hogy egy gyógyszer csak angol nyelven figyelmeztetett egy betegség kialakulásának kockázatára és egy spanyol nyelvű anya gyermeke megbetegedett, holott az angol felirat alapján ez a betegség elkerülhető lett volna. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Amerikai Egyesült Államok teljes gyógyszerellátó hálózata nem kötelezhető spanyol nyelvű feliratok kialakítására összes gyógyszereinél annak a néhány ezer személynek a kedvéért, akik még ezen a szinten sem tudnak angolul. A Torres Rios ügyben, ahol a tűzveszélyességi figyelmeztetés vélt hiányossága miatt indítottak kártérítési pert, a bíróság elegendőnek ítélte az egész országban elfogadott, a vegyipar által kialakított konszenzus standardot az ismert és megismerhető kockázatok kérdésében.

A Kaliforniai Legfelsőbb Bíróság indoklásában három lehetőséget mérlegelt az ilyen ügyek elbírálásában.

(1) Az esetről-esetre megközelítés, amely minden partikuláris szempontot mérlegel, így idő- és költségigényes, és minden következő esetre jogbizonytalanságot jelent, és túlszabályozottsághoz vezethet.

(2) Korábbi bírósági jogi döntéseket, amelyek figyelembe vettek minden létező adatot, de az alperesek védekezését is, standarddá emelni és a későbbi ítéleteket ehhez igazítani. Itt az a veszély áll fenn, hogy a standard egyedi