Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században
18 Dr. Szarka Ernő eset kapcsán születik és nem feltétlenül a terület legjobb szakemberei szabják meg a követendő bírói gyakorlatot. (3) Elfogadni a törvényi/hatósági figyelmeztetési standardokat. A Kaliforniai Legfelsőbb Bíróság a harmadik utat látja az egyedül járható útnak. Annak oka, hogy viszonylag hosszasan ismertettem az amerikai joggyakorlatot a kártérítési perekben az, hogy a közönség jelenlegi ellenszenve és a „bóvlitudomány” agresszív támadó politikája a közeljövőben igen sok ilyen esetet fog produkálni az Amerikai Egyesült Államokban és a világ más tájain is. A fentiekből világosan kiderül, milyen nagy szükség van a konszenzus standardokra mint jogi alapállásra, különösen ha ezek hatóságilag is elismertek vagy elfogadottak. Ezek a gondosan kidolgozott standardok, bár egy az egyben nem érvényesíthetők a világ minden táján, alapját képezhetik más országok standardjainak, vagy egy globális standardnak. Az ilyen standardok, ha kellőképpen figyelembe vesznek minden környezetvédelmi, egészségügyi és etikai szempontot, megvédhetik mind a beruházó cégeket, mind a fogyasztókat, mind a jelenben, mind a jövőben. Bár a jelenlegi helyzet az ilyen döntéseknek nem kedvez, könnyen lehet, hogy egy hatóság valamikor kimondja: nincs ismert kockázata a GM élelmiszereknek (amely gyakorlatilag kimondható lenne minden jelenleg forgalomban levő GM élelmiszerre), és a technika állása szerint semmiféle figyelmeztetés velük kapcsolatban nem szükséges. Az FDA-nak egy olyan döntése, hogy az élelmiszertermelésben alkalmazott GM növények „lényegében egyenértékűek” a többi növénnyel, azt a vélelmet alakíthatja ki, hogy nincsenek ismert, vagy megismerhető kockázatok. A jelenlegi védekezésbe szorult mezőgazdasági biotechnológiai iparnak azonban még sok harcot kell megvívnia, amíg ebbe a helyzetbe kerül. (Most inkább az a helyzet, hogy olyan helyen is kémek megkülönböztető jelzést, ahol eddig nem kértek és már meghódított piacok vesznek el.) Az ipari standardok akkor is meghatározhatják a „technika állásá”-t (a fejlődési kockázatot), ha ezek hatóságilag még nem elfogadottak. Védekezés esetén a gyártó csak akkor felelős, ha elmulasztotta a hatékony figyelmeztetést az eladás időpontjában az ismert és megismerhető kockázatokról. Egy ilyen ipari kezdeményezés, ha kellően megalapozott, bizonyíthatja, hogy a gondoskodási standardok és a figyelmeztetési standardok egyaránt megfelelőek. A technika állására alapuló bírósági döntések, amelyek a konszenzus figyelmeztetési standardokkal összhangban vannak, beépültek Japán jogrendjébe is, az új termékfelelősségi törvénybe, ahol döntő mértékben figyelembe veszik az árukhoz mellékelt kockázati figyelmeztetéseket. Gazdasági elemzők mutatnak rá arra, hogy egy olyan modell, amely megfelelően mutatja be a lehetséges előnyöket, jelentős segítséget nyújthat egy ilyen védekezés elfogadásához. A GM élelmiszerek esetében a jelölésnek tartalmaznia kell minden információt, amely ennek az élelmiszernek a biztonságáról rendelkezésre áll a forgalmazás időpontjában. Ezért kell megfelelő konszenzust kialakítani a jelenleg ismert és megismerhető kockázatokról, és ezeket megfelelően a vásárlók tudomására is kell hozni, ez segíthet a jövőbeli indokolatlan kártérítési perek eredményes visszautasításához. Mivel a közvéleményben túlzott kockázatokrólszólóvéleményekterjedtekel, szükségvan a hivatalos „technika állásá”-nak meghatározására is, amely alapj át képezheti a megfelelő gondosság és figyelmeztetés hiányán alapuló kártérítési perekben a bírósági döntéseknek. 4. KÖVETKEZTETÉSEK A XX. század nagy sikertörténete megszakadt - vagy talán véget is ért? Ez utóbbit próbáltam megcáfolni. A „második zöld forradalom”, a genetikailag módosított növények alkalmazása, abszolút sikertörténetnek indult. Óriási termésátlagok, kiváló minőség, másra nem hasznosítható földek hasznosítási lehetősége, vagy más oldalról közelítve kevesebb földön több termény biztosítása, és így a Föld ökoszisztémájának hatékonyabb megőrzése - kell-e ennél több? A sikertörténet azonban túl sok érdeket és érzelmet sértett, túl gyorsan, túl agresszíven kívánta elfogadtatni magát. A genetikai mérnökség termékei sértik a hagyományos mezőgazdaság érdekeit, sértik Európa érdekeit, sértenek hagyományokat és vallási meggyőződéseket. A gyors technikai eredményeket követnie kellett volna a szívós és türelmes meggyőzésnek is, és ennek elmulasztása, amely elsősorban a költségek gyors megtérülésének érdekében történt, tálcán kínálta a visszacsapás lehetőségét az ez irányú fejlesztés minden ellenségének. Korunk ismert tudományellenességét megnyergelve a „bóvlitudomány” is eredményes támadásba lendült, hiszen a közvéleményt megfelelően alá nem támasztott elméleteivel sikerült a genetikai mérnökség ellen hangolni. A genetikailag módosított növények ügye tehát jelenleg vesztésre áll. A világ tudománya túlélte a gépromboló luddita mozgalmakat, termel minden tiltakozó mozgalom ellenére vízienergiát, barnaszén-energiát, olaj energiát és atomenergiát, gyárt és alkalmaz vegyszereket, mert sem gépek, sem energia, sem vegyipar nélkül ma már nem képzelhető el az emberi élet a földön. A genetikai mérnökség azonban minőségi ugrást jelent: itt az élet építőelemeinek megváltoztatásáról van szó. A másik szempont, hogy most, az évezred fordulóján még nélkülözhetők a genetikailag módosított növények, még el lehet látni a világot az eddigi, a GM növények termesztésénél bizonyára veszélyesebb, de már elfogadott technológiákkal, az ellenzőknek még módjuk van sikereket elérni. A genetikai mérnökségnek már vannak olyan sikerei, amelyek gyakorlatilag nem kérdőjelezhetők meg, ezek a gyógyászat területén találhatók. Nélkülözhetetlenek a rekombináns technikákkal és csak a rekombináns technikákkal gyártható gyógyszerek az inzulintól a legkülönbözőbb egyéb hormonokig, és nélkülözhetetlenek lehetnek a génbeépítéses gyógyászati eljárások is. (Ezek jelentőségét még Károly herceg sem tagadhatta meg.) Hogyan tápászkodhat fel a GM növények és GM élelmiszerek ipara a vesztett csata után? Ennek két, egymást kiegészítő útja van. Az egyik út a kényszer lesz. A tanulmányban ismertetett adatok világosan érzékeltetik, hogy néhány évtized múlva
