Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században

16 Dr. Szarka Ernő ardokat vezettek be a bizonylatolt termények előállításá­hoz, amelyek elfogadhatók erre a célra. A lehetséges problémákkal kapcsolatos figyelmeztetés viszont szükséges a GM növények és GM termékek for­galmazására. A cégeknek aktív megelőző stratégiát kell kialakítaniuk és az esetleges reális kockázatokra önként felhívniuk a figyelmet, így több esélyük van minimalizálni Európa túl óvatos hozzáállásának következményeit. Azok a cégek, amelyek a GM termékek kereskedelmében érde­keltek, ösztönözve vannak annak biztosítására, hogy egy adott magszállítmány összhangban legyen az elfogadási követelményekkel. Szerződési mechanizmusokat kell ki­alakítani, ahol ez az összhang feltétlenül hangsúlyt kap, így lehet további biztosítékokat szerezni a termék eladha­tóságáról. így koordinált, vertikálisan integrált megköze­lítés alakulhat ki az idők folyamán. 3.2. ISO 9000 minőségkezelési standardok A már meglévő eljárási standardokat a minőségre vonat­kozó információk kezelésére, ide értve például a fajták elkülönítésére vonatkozókat is (ISO 9000 és utána követ­kező számok), és az esetleges környezeti menedzsment standardokat (ISO 14001) késlekedés nélkül be kellene vezetni, hogy ezek az IP-intézkedések megfelelőségének valószínűsítésével hozzájámljanak a hatósági engedélye­zésekhez. Az International Standards Organization (ISO), amely egy genfi székhelyű, privát standardalkotó testület, kulcsszerepet játszhat a hatósági követelmények harmóni­ájának előremozdításában és olyan eljárások kidolgozásá­ban, amelyek szükségesek a GM termékek „előreinformá­­lási” követelményeihez. Ahogyan növekszik a nyomás a nemzetközi kereskede­lemben a fajták azonosságának megőrzésével kapcsolat­ban, úgy lesz egyre inkább szükségük a terményszállítók­nak olyan rendszerek elfogadtatására, amelyek biztosítják, hogy a fajták azonosítására szolgáló dokumentáció rendel­kezésre álljon. Az az irányzat a cégek részéről, hogy meg­kívánják az ISO 9000 bizonylatot mint a szállító szerző­déses kötelezettségét, az ISO 9000 bizonylatok állandó bővüléséhez vezetett. Már 1997-ben is előfordult, hogy egy biotechnológiai jellegű, GM-tartalmú szállítmányt egy ISO-bizonyítvány segített át az ausztrál határon. A Pioneer genetikailag módosított silóoltó mikroorganizmu­sait három hétig tartották fel a vámhatóságok, amíg a szál­lítmány ISO-bizonyítványát le nem faxolták nekik- ekkor szabaddá vált a szállítmány útja. A vizsgálatoknak elsősorban arra kell irányulniuk, amellyel kapcsolatban a legtöbb aggály vetődik fel. Min­dig bizonylataim kell, hogy el nem fogadott GM termékek (a megengedett tűrés szintjén túl) nem kerülnek a keres­kedelmi láncba (vagy nem GM szállítmányok esetében egyáltalán nem kerülnek GM termékek a kereskedelmi láncba). Az általában bőre szabott dokumentáció, amely tipikusan kíséri az ISO-bizonylatot, segít megkönnyíteni a GM termékek útját az előreinformálási követelényekre vonatkozó egyezmények alapján. A Pioneer Hi-Bred jelentős részt vállalt a bizonylatolási programok kifejlesztésében, amely programok lehetővé teszik a cégek számára, hogy a hatósági elfogadáshoz bizonylatolják fajtáikat. Ezt a bizonylatolási programot át­tekintette az OECD is, amely például exportengedélyeket ad ki az Egyesült Államok és Kanada között. A magter­melő iparban különböző ipari és kereskedelmi csoportok foglalkoznak akkreditációs programok, és ipari stand­ardok kidolgozásával. Ilyenek többek között: az International Seed Testing Association, OECD, The International Seed Trade Federation, American Seed Tra­de Association, USDA-APHIS és Ag Canada. Ezek a mi­nőségi standardok általában arra fordítják a legnagyobb figyelmet, amelyre a kereskedelem és közvélemény a leg­érzékenyebb, például az allergenicitásra és a fajták meg­felelő elkülönítésére, de minden más olyan tényezőre is, amely az érdeklődés homlokterében áll. 3.3. Környezetkezelési standardok Azoknak a multinacionális cégeknek, amelyek érdekeltek a mezőgazdasági biotechnológiában, lehetőségük van an­nak demonstrálására, hogy privát kockázati menedzs­mentjük működhet a nemzetközi porondon állandó ható­sági felülvizsgálat nélkül is. Az Egyesült Államok Környe­zetvédelmi Hivatala (Environmental Protection Agency, EPA) azon munkálkodik, hogy megjutalmazza az „üzleti szféra jóhiszemű erőfeszítéseit a környezeti problémák megelőzésére”, erre szolgál az XL Projekt és a Józan Esz Iniciatíva (Common Sense Initiative). Az új megközelítés szerint tényeket gyűjtenek a világ minden tájáról. Az EPA több országban is végzi ezt, hogy részese legyen a környezet kezelésével kapcsolatos szak­tudásnak, amely létrehozhat egy új, nem csak hatósági me­chanizmust a környezet védelmére. A lecke, amelyet meg kell oldani a környezeti joggal avagy az ökoszisztéma jo­gával kapcsolatban az, hogyan kell a magánszférának megosztani a feladatokat a hatóságokkal azokban a fejlődő és fejlett országokban, amelyek a környezetnek kiemelke­dő jelentőséget tulajdonítanak. A mezőgazdasági biotech­nológia előtt is nyitva van a lehetőség annak bizonyítására, hogy a környezeti hatások könnyen kezelhetők és az elő­nyök jelentősen meghaladják a károkat, ezzel a hátrányok szűkülnek és az előnyök szélesednek. Az irányzat az, hogy lehetséges legyen a cégek számára, hogy kezeljék a kör­nyezeti kockázatokat és standardokat alkossanak meg. A mezőgazdasági biotechnológiai ipar elindulhat abban az irányban, hogy korán feltárja biztonsági adatait és már előre tegye meg a megfelelő intézkedéseket a környezeti és emberi egészségügyi kockázatok csökkentésére. Mi­közben az ezzel kapcsolatos standardokat kifejlesztik, lé­nyeges, hogy a mezőgazdasági biotechnológiai ipar egy­ségesen elkötelezett legyen a megállapított minimális standardok szigorú, önkéntes betartásában az élelmiszer­biztonság érdekében. Ez az út vezethet az olyan új fajták elfogadásához és eladásához, amelyek ma még nincsenek engedélyezve például az európai piacon. A közös kezelési kockázatok megalkotására fordított idő és pénz, mielőtt ezek a kockázatok kárt okoznának az emberi egészségre és környezetre (továbbá a cégek zsebére, ha fajtáik a kül­földi piacokon nem lesznek lesznek elfogadva), a valaha létezett legjobb bemházás a mezőgazdasági biotechnoló­giai iparban. Az ipar által kifejlesztett azonossági stan­dardok és a GM termékek elfogadására vonatkozó kor­mányzati szabályok szigorú betartása teheti csak lehetővé,

Next

/
Thumbnails
Contents