Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 49 A törvény új módon szabályozza a jogok kimerülését. A szabadalmasnak ezentúl nincs joga, hogy harmadik személyek számára megtiltsa a szabadalmazott termék használatát, ha a terméket ő maga hozta vagy az ő hozzájárulásával hozták a Cseh Köztársaságban forgalomba. A szabadalmak megsemmisítésének okait, valamint a találmány egységességére vonatkozó követelményeket az EPC-vel összhangban határozták meg. Az új törvény az európai szabadalmi bejelentésekre és európai szabadalmakra vonatkozó külön fejezetet tartalmaz, amely 2002. július l-jén, vagyis azon a napon lép hatályba, amikor a Cseh Köztársaság az Európai Szabadalmi Szervezet tagja lesz. Ez a fejezet rendelkezéseket tartalmaz az európai bejelentések nemzeti bejelentéssé alakításáról, az európai szabadalmak hatásáról, az európai szabadalomból származó oltalom terjedelméről, a kettős oltalom tilalmáról és az európai szabadalom törléséről. A szabadalmi törvény egy további fejezete a gyógyászati termékekre és növényvédő szerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi bizonylat engedélyezéséről rendelkezik, ami annyit jelent, hogy az Európai Bizottság 1768/92 sz. és 1610/96 sz. irányelveit beépítették a cseh szabadalmi törvénybe. Ilyen bizonylat engedélyezése iránti kérelmet a szabadalmasnak a Cseh Köztársaságban adott forgalombahozatali engedély keltétől számított 6 hónapon belül kell benyújtania. Ela ezt az engedélyt a szabadalom megadása előtt adták, a kiegészítő oltalmi bizonylat iránti kérelmet a szabadalom engedélyezésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani. Ilyen kérelem nem alapozható „pipeline” szabadalmakra. A kiegészítő oltalmi bizonylat oltalmi ideje annak az időtartamnak felel meg, amely öt év levonásával az alapszabadalom alapját képező bejelentés benyújtási napja és a készítmény csehországi első forgalombahozatali engedélyének kiadása között eltelt, de nem haladhatja meg az öt évet. A kiegészítő oltalmi bizonylatot az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezik:- az alapszabadalom a Cseh Köztársaság területén érvényes;- a készítmény az alapszabadalom által védett hatóanyagot tartalmaz, amely érvényesen van lajstromozva gyógyászati vagy növényvédelmi készítményként;- az anyagra még nem engedélyeztek kiegészítő oltalmi bizonylatot. A kiegészítő oltalmi bizonylat az alapszabadalom oltalmi idejének lejártakor lép hatályba. Érvényben tartásához évdíjat kell leróni. A kiegészítő oltalmi bizonylat ugyanolyan jogokat biztosít, mint az alapszabadalom, de az oltalom a lajstromozott készítmény hatóanyagára korlátozódik. A használati mintákra, valamint a félvezető termékekre vonatkozó törvényekben csak elhanyagolható változásokat vezettek be. Az új védjegytörvény lehetővé teszi hozzájáruló nyilatkozat („konszent”) adását. 8. Európai Unió 2000. július 5-én az Európai Bizottság rendelettervezetet tett közzé az egész Európai Unióban érvényes szabadalom létrehozásáról. Az Európai Unió egységes piacáért felelős biztos, Frits Bolkestein az Európai Parlamentben arról számolt be, hogy a Bizottság döntésének hátterében az európai szabadalmi oltalom megszerzésének magas költségei állnak. Bolkestein szerint egy amerikai egyesült államokbeli szabadalom megszerzése 10 000 dollárba, egy japán szabadalomé 15 600 dollárba, míg az Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül az Unió 8 országában érvényes szabadalom megszerzése 47 000 dollárnál is többe kerül. A korábbi erőfeszítések, amelyek arra irányultak, hogy lehetővé tegyék az 1975. évi Luxemburgi Egyezmény alapján közösségi szabadalom megszerzését, a szerződő államok általi ratifikálás elmaradása miatt hiúsultak meg. Az új oltalmi formát a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal engedélyezné. Bolkestein szerint a Bizottság határozata összhangban áll az Európai Közösség államai vezetőinek az óhajával, akik 2001 végéig szeretnék a közösségi szabadalom megvalósítását. „A közösségi szabadalomra az innováció ösztönzéséhez van szükség, ami kulcsfontosságú Európában a növekedéshez, a versenyképességhez és a munkahelyek létesítéséhez” mondta. Szerinte az új európai közösségi szabadalom egyidejűleg létezne a meglévő rendszerekkel, és kiegészítené azokat azáltal, hogy vonzóbb alternatívát nyújtana mind a kisüzemek, mind a nagyvállalatok számára. A nemzeti szabadalmak, az európai szabadalmak és az új közösségi szabadalmak párhuzamosan működnének. Kifejtette továbbá, hogy az új rendszer létrehozását az Európai Szabadalmi Egyezményt aláíró Európai Unió saját jogán oldaná meg. Ez szabaddá tenné az utat az Európai Szabadalmi Hivatal számára a közösségi szabadalom engedélyezéséhez. A rendelettervezet kísérőiratában a Bizottság kifejti, hogy bár az Európai Szabadalmi Egyezmény egyetlen bejelentéssel teszi lehetővé az európai szabadalom megszerzését, jelentős többletköltségek merülnek fel annak következtében, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamai az európai szabadalom érvényesítéséhez megkívánják a saját hivatalos nyelvükre való fordítást. Emellett az európai szabadalommal kapcsolatos vitákban a nemzeti bíróságok maradnak illetékesek, aminek következtében „15 államban elvileg 15 különböző jogi eljárás 15 eltérő módon és eltérő eredmények kockázatával folyhat le”. Az Európai Törvényszék intézményeként működő Luxemburgi Szabadalmi Bíróság megalapítása az Európai Szerződés módosítását teszi szükségessé, és a kérdést jelenleg is tanulmányozza egy kormányközi konferencia. Valószínű, hogy decemberben egy nizzai csúcstalálkozón a szerződést módosítani fogják. A Bizottság kísérőirata szerint ennek a bíróságnak a hatásköre lényegileg közösségi szabadalmak bitorlásával és érvényességével kapcsolatos vitákra fog korlátozódni. „Az egyéb vitákat, így a licenciaszerződésekre vagy a szabadalmak tulajdonjogára vonatkozó vitákat a nemzeti bíróságok fogják tárgyalni.” Az Európai Parlamentnek adott beszámolójában Bolkestein a tervezett közösségi szabadalom jellemzőit az alábbi módon részletezte: „Az egész Közösségben érvényes lesz, és egyetlen szabálysorozatnak lesz alávetve, aminek következtében csökkenni fog a 15 eltérő nemzeti törvényhozás okozta bizonytalanság. A jogbiztonságot je-
