Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Bendzsel Miklós: Az európai szabadalmi rendszer reformja – hazai tükörben
6 Dr. Bendzsel Miklós kérésén zajló folyamat. Szükséges az európai szabadalmi eljárás időtartamának csökkentése mind az ügyhátralék feldolgozása, mind pedig az engedélyezési eljárás határidó'-szabási gyakorlatának felülvizsgálata révén. Ugyancsak előrehaladott a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló európai irányelv beépítése a szabadalmi szabályozásba és a számítógépes programokkal kapcsolatos találmányok védelmének megalapozása, valamint a BEST-program általánosítása. f) Az ún. „türelmi idő” problematikájában - elismerve az egyetemi kutatások és a kis- és középvállalkozások speciális szerepét és gondjait ezen a téren - az EPO kész a nyitott együttműködésre. Az európai bejelentők nem kevesebb mint kétharmada ebből a körből származik, miközben az európai bejelentések kétharmada a nagyvállalatoktól érkezik. Az először megvilágítandó kérdés e téren az, hogy a felhasználók e két kategóriájának érdekei valóságosan ellentétesek, vagy ellenkezőleg, azonosak, vagy pedig összeegyeztethetőek-e. g) Végül a Hivatal elnöke, reflektálva a döntéshozatali mechanizmust érintő korszerűsítési feladatokra, kifejezte a bizonnyal rövidesen 27 tagra bővülő Európai Szabadalmi Rendszerrel kapcsolatban azon kételyeit, hogy a formális eljárási intézkedések oldanák meg maradéktalanul ezt a problémát. Az intézmény egész története azt bizonyítja, hogy mégoly nehéz, politikai természetű kérdésekben is elérhető a konszenzus, mégpedig annak világos feltárásával, hogy mi az, ami a közös érdektől függ, s mi az, amit fenn kell tartani az egyes tagországok szuverén kompetenciája részére. Meggyőződése, hogy az új, figyelemreméltó fejlődést felmutató tagjelöltek csatlakozása semmilyen fennakadást nem fog okozni - s együttesen még hatékonyabb és erősebb szabadalmi szervezetet testesítünk majd meg. 3. A konferencia záróbeszédét tartó Christian Pierret államtitkár - az előzőekhez képest új vagy többletinformációt tartalmazó - főbb megállapításai a következők voltak. a) Az elmúlt húsz év gazdaságpolitikai és szabadalomtudatossági körképe - a teherbíró alapok ellenére - számos hiányosságot mutat a piaci szereplők felkészültsége és az igényeikhez illeszkedő oltalmi rendszer egyenszilárdságú kiépítése terén. Ehhez társul az Európai Szabadalmi Szervezet programozott kibővítése - amelyet ismét kívánatosnak és mélyen üdvözölhetőnek ítélt - jelenlétünket állítva a középpontba. b) A kötelező reformstratégia kétirányú:- hatékony oltalmi intézmények és eszközök elterjesztése az egész világon (ezen a címen teljes mértékben elkötelezettnek minősítette Franciaországot a WTO TRIPS Szerződése hatékony érvényesítésében);- az európai cégek támogatása az oltalmi eszközök használatában saját hazai piacaikon (ez utóbbiakban nyomatékosan összegezte az árak és az eljárási reformok kérdésében megnyilvánuló egységes politikai álláspontot). c) Az árpolitikában közös menetrend és csatlakozási irány lesz a jellemző, az egyes államok csatlakozási szabadságának tiszteletben tartásával. A fordítási volumen, az érvénybehelyezési költségek csökkentése, a szabadalmasi fordítási határidők kitolása - a fő kérdéskörök - a 2000. évi konferencián nyerhetnek közös előrehaladási kereteket; itt kerülnek meghatározásra a közösen felvállalt reformcsomag intézkedései. Ezt a rendezvényt Nagy- Britannia fogja vendégül látni. d) Az elsőfokú szabadalmi bíráskodás mennyiségi és minőségi, államonkénti fejlesztése és annak EB általi támogatása mellett politikai hangsúlyt kapott az arbitrázs intézményének elterjesztése és ezzel párhuzamosan egy közösségi fokú szabadalombitorlási és érvényességi véleményt adó intézmény létrehozása. Jóllehet ennek ítéleteit számos állam nem (köztük Franciaország sem) tudja még elismerni, azonban az akarat és az elhatározás iránya egyértelmű. A mai heterogén döntési kultúra javítása az egy év múlva esedékes javaslatok részleteitől függetlenül is elvárható. Egyes államok számára egyenesen a gyorsabb haladás a kívánatos ezen a téren; a közösségi fokú ítélet számukra megnyíló kötelező alkalmazása így párosulhat a szélesebb körű „informális” hatással. A svájci hivatal elnöke, Richard Grossenbacher (akit időközben a Szervezet Igazgató Tanácsa 3 évre elnökéül választott) fogja e nehéz és összetett kérdéskörnek szentelt munkacsoportot irányítani. e) A Konferencia - pontos intézményi reform kötelezettsége nélkül - hatékonysági feladatokat tűzött mind szakmai működői, mind pedig döntéshozatali szinten a Hivatal és annak elnöke elé. Az ún. „türelmi idő” fogalmának elismerése Franciaország szerint önmagában nem elegendő a támogatandó szektorok segítéséhez; ezért számottevő szenzibilizációs, promóciós és képzési programokat szorgalmazott a francia államtitkár. Az Európai Szabadalmi Egyezményt felülvizsgáló konferenciának adaptálnia kell a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló irányelvet - Franciaország szükségesnek tartja a szabadalmazhatósági követelményeket érintő új szöveg tételes átvételét. Sokkal óvatosabb álláspontot képviselt a házigazda a szoftverek szabadalmazhatóságának reformjában - itt a szoftveriparra gyakorolt s az eddig szabad felhasználású szoftverekkel összefüggő hatások elemzésétől várják a vállalati közös megoldások felmutatását. Végezetül leszögezte, nem lehet kétséges, hogy Franciaország kívánatosnak tartja és szorgalmazza a közösségi szabadalom megteremtését, de itt és most az előzőekben összefoglalt közelítések voltak reálisak; a jövendő munkálatokat a közösségi felelősségnek kell áthatnia. V. Következtetések és tennivalók 1. Magyarország számára előnyös, hogy pontos reformkoncepció és felülvizsgálati ütemterv született az európai szabadalmi rendszer megújítása ügyében. Az utóbbi betartása esetén az EPC-hez való csatlakozásunk legkorábbi időpontja (2002. július 1.) előtt 12-18 hónappal már ismertté válhatnak a ma még vitatott nyelvi és költségcsomag-tartalmak, a biotechnológiai és szoftverkihívásokra adott válasz, a közösségi szabadalmi bíráskodás felé vezető út állomásai, a „türelmi idő” kezelése és a döntéshozatali mechanizmus megújítása. Jóllehet a sikeres szabadalmi jogharmonizációnkkal már minden lényeges ponton megfelelünk a mai európai Szabadalmi Egyezményben foglaltaknak, egyrészt a váltó
