Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Bendzsel Miklós: Az európai szabadalmi rendszer reformja – hazai tükörben
Az európai szabadalmi rendszer reformja - hazai tükörben 7 zó gazdasági környezet, másrészt a technikai illeszkedés megköveteli „a mozgó célpont” követését. A párizsi Kormányközi Konferenciához hasonlóan hazánk meghívottja lesz 2000-ben a kidolgozott javaslatokat értékelő londoni konferenciának csakúgy, mint az EPC felülvizsgálatára ez év végén összehívandó Diplomáciai Konferenciának. Informálisan felvetettem, hogy az EPO Igazgatási Tanácsában és Szabadalom Jogi Bizottságában gyakorolt megfigyelői státuszunkhoz hasonlóan a most életre hívott két munkacsoportban is hasonló módon követhessük (tanácskozási jogunkkal élve akár befolyásoljuk) a reformcsomag egyes elemeinek kialakítását. Ha belső munkaszervként definiálnák saját kereteiket, a szakértői anyagok informális megismerése és feldolgozása ebben az esetben is fontos tennivaló, s a Szabadalom Jogi Bizottság munkáján keresztül kell lépést tartanunk a munkálatokkal. (Az Igazgató Tanács 1999. decemberi ülésén megismételt, írásban is benyújtott magyar igény a tagjelölti csoport egészére nézve méltánylást nyert, s 2000 tavaszán a munkacsoportok 3. értekezleti fordulóján csakúgy, mint a Szervezet Jogi Bizottsági ülésén már részt vehettünk megfigyelőként a reformcsomagok diszkussziójában.) 2. a) Az európai szabadalmak nemzeti nyelvi fordításai terén a megkövetelhetőség, teljesség, határidők problematikájában a hivatalos EPC-nyelvek (angol, német, francia) egyikét sem használó „kis országok” bizonyosan kompromisszumokra kényszerülnek majd. A jogbiztonság és a nemzeti kultúra szempontjait - a francia állásponton túl is - meg kell próbálnunk képvisel(tet)ni. b) A költségcsökkentés döntően a fordítások, illetve az európai szabadalom nemzeti elismerési kérdéskörében hoz majd tennivalókat. Ugyanakkor a független feltalálók/bejelentők teljes oltalmi időre kiterjesztett új kedvezménye olyan, jó irányba tett hazai lépés volt [32/1999. (VI. 16.) GM rendelet], amelyet a kis- és középvállalkozások - addigra már jogilag definiált - körére is ki kell majd terjeszteni. c) A biotechnológiai és szoftvertalálmányok szabadalomengedélyezési joggyakorlata a hazai törvényi szabályozás keretei között eddig is lépést tartott (esetenként kezdeményező volt) az EPO joggyakorlatával. Célszerű az ilyen tartalmi, anyagi jogi szempontok miatti törvénymódosításainkat szinkronizált, egyetlen aktussal 2001- 2002-ben érvényesíteni. d) Fontos egybeesés, jóllehet Párizsban erre nem mutattak rá, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetében folyó harmonizáció, melynek eredményeképpen a 2000 májusára összehívott, az ún. „Patent Law Treaty” létrehozatalát célzó diplomáciai konferencia megrendezése. A bejelentők érdekeit szolgáló, az alaki követelmények maximumát és az eljárási rendet újraszabályozó (időközben június 2-án Magyarország által is aláírt) szerződés - összhangban egyéb, pl. TRIPS-követelményekkel - ugyancsak a fenti időhorizontra teljesíthető módosításokat irányoz elő a számunkra.