Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Bendzsel Miklós: Az európai szabadalmi rendszer reformja – hazai tükörben
4 Dr. Bendzsel Miklós bér 31-éig a szerződő államok kormányai és az EPC-t felülvizsgáló konferencia részére benyújtani egy olyan javaslatokat tartalmazó jelentést, amelyek biztosítják a fordításhoz kötődő költségek 50%-kal való csökkentését. A megvizsgálandó megoldások között különös figyelem illessen meg- egy „fenntartási” lehetőséget az EPC Végrehajtási Szabályzata 27. pontjának a, b, c bekezdéseiben foglalt, fordítási korlátozásokkal kapcsolatban, a munkacsoport a 27. szabály újrafogalmazását is ajánlhatja;- egy hasonlóan optimális lehetőséget az államok számára a fordítások központi, EPO-nál megvalósuló benyújtására, az egyenkénti, tagországi hatóságoknak megkövetelt hasonló letétbe helyezések helyett;- az EPO-nál letétbe helyezendő fordítások szabadalomjogosult általi benyújtására szabott határidő 2 vagy 3 évesre való kiterjesztését, annak számbavételével, hogy a 3 hónapos határidő csak az igénypontok fordításaira lenne értelmezhető;- mindazon más javaslatokat, amelyeket az EPO Szabadalom Jogi Bizottsága megvizsgál vagy valamely küldöttség tesz. Célszerűen azok a javaslatok kapjanak prioritást, amelyeknek a legnagyobb esélyük van jelentős számú tagország támogatását elnyerni. A munkacsoport megbízása kiterjed egy, a kormányzatok és a felülvizsgálati konferencia részére előterjesztendő olyan, az EPC-hez csatolt fakultatív Jegyzőkönyv-tervezet kidolgozására is, amelynek aláíró államai nem követelnek többet a szabadalmi leírások fordítása terén, mint hogy az legyen angolul elérhető. Ha kívánatosnak tartja, a munkacsoport javasolhat olyan alternatívát is, amelyben a fenti tagállami önkorlátozás úgy módosul, hogy az aláíró tagállam fordítási követelmények terén vállalt önkorlátozása az EPO hivatalos nyelvei közül megjelölt egyetlen, az állam által kiválasztott valamelyik nyelvre szorítkozzon. B) A lajstromozási időszükséglet mérséklése A felhasználási érdekeknek megfelelő átfutási időket a nemzetközi versenyfeltételek megkövetelik, ezért a Kormányközi Konferencia felhívja az Európai Szabadalmi Szervezetet mindazon erőfeszítések megtételére, amelyekkel a minőségi követelményekben tett bármilyen engedmények nélkül az európai szabadalomengedélyezés átlagos időszükséglete 3 évre szorítható. 2. Az európai szabadalmi pereskedés harmonizációja Abból kiindulva, hogy az európai szabadalom egységes értelmezését támogató bíráskodási rendszerrel lehetséges és szükséges az európai szabadalom oltalomképességének hatékonyságát és jogbiztonságát növelni, továbbá, hogy az európai vállalatok és feltalálók olyan bírósági rendszert igényelnek, amely minden tagállamban gyors és jó minőségű elsőfokú döntéseket hoz, a Kormányközi Konferencia 1) a szerződő államok mindegyikének, akit illet, javasolja mindazon szükséges intézkedések tanulmányozását, melyekkel a minimumra, azaz háromra vagy annál kevesebbre lehet korlátozni a szabadalmi perekkel foglalkozó bíróságok számát; e bíróságok felsőbb beosztású köztisztviselőinek folyamatos képzését az EPO által biztosított keretek között fogják biztosítani; 2) felállít egy (Svájc által elnökölt, luxemburgi és német társirányítással működő) munkacsoportot, megbízva új javaslatok kidolgozásával, különösen annak tanulmányozásával, hogy- az érvényességi és a bitorlási jogviták választott bírósági úton való eldöntésének elve milyen feltételekkel válhat elismertté a szerződött államokban, valamint- milyen módon lehet létrehozni és finanszírozni egy olyan köztestületet, amelyhez fordulva a nemzeti igazságszolgáltatás (bíróságok) az érvényesség és a bitorlás kérdéseit érintő perekkel kapcsolatban mértékadó véleményt nyerhetnek. A munkacsoportnak ugyancsak ki kell dolgoznia egy, az EPC-hez kapcsolódó fakultatív Jegyzőkönyv-tervezetet, amelynek révén az európai szabadalmakat érintő perek kapcsán az aláíró államok alávetik magukat egy integrált bíráskodási rendszernek, amely egységes eljárási szabályokat és közös fellebbviteli fórumot működtet. A fenti jelentést 2000. július 1-jéig kell benyújtani a szerződött államok kormányainak és az EPC Felülvizsgálati Konferenciája részére. 3. Az Európai Szabadalmi Szervezet döntéshozatali rendszerének korszerűsítése A döntéshozatali eljárások hatékonyságának javítása érdekében, s számolva a Szervezet Igazgató Tanácsának 2002. július 1-jétől bizonyos számú új tagállamot csatlakoztató döntésével, a Kormányközi Konferencia felkéri a szervezetet- a döntéshozatal megkönnyítését, az átláthatóság erősítését és a tagországok egyenlő kezelését célzó javaslatok kialakítására azzal, hogy ezek a javaslatok két éven belül kerüljenek bevezetésre,- az EPC 35. cikkelye 2. paragrafusában foglalt minősített többség 2/3-os mértékűre való leszállítási lehetőségének megvizsgálására. 4. Az ,, idő előtti feltárások” hatásai A kormányközi Konferencia számba véve- a kutatóintézetek, egyetemek és egyes vállalatok abbéli törekvéseit, hogy a feltárás bizonyos formáiban való érdekeltségük mellett is legyen lehetőségük szabadalmi bejelentésük megtételére,- a modern kommunikációs technikák — így az internet — kutatási eredmények akaratlan feltárását növelő kockázati hatásait, s- azt a tényt, hogy ezek a feltárások Európában s a világ más országaiban megakadályozzák a feltalálókat találmányaik szabadalmi védelmében, megbízza a Szervezetet annak megvizsgálásával, hogy a korábbi feltárások hatásait milyen feltételekkel vehetné tekintetbe a benyújtáskor az európai szabadalmi jog. (Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató Tanácsa a portugál hivatal elnökét bízta meg e témakör vizsgálatának irányításával.)
