Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 47 Peter Liese német képviselő felszólalása szerint az EPO döntése a szervezet saját szabályainak világos megsértését jelenti, és ezért meg kell erősíteni az Európai Unió törvényhozását a biotechnológiai területén. Ezzel szemben Lord Inglewood angol képviselő azt a véleményét hangsúlyozta, hogy az Edinburgh Egyetem „teljesen törvényes célokra” kapott szabadalmat és jóhiszeműen járt el, mert nem érdekük embereket klónozni, és csupán az a céljuk, hogy az emberi szövet segítségével végzett munka eredményeként lehetővé tegyék az Alzheimer-kór és a leukémia gyógyítását. Azt is közölte, hogy a skót egyetem nem fog tiltakozni a szabadalom oltalmi körének korlátozása ellen, ha megmarad számukra a lehetőség az emberi szövettel végzett törvényes munkára. Az Európai Parlament olyan határozatot fogadott el, amelyben a képviselők kijelentik, hogy „mélyen megrázta” őket a szabadalom engedélyezése, majd leszögezik, hogy az EPO félrevezette a közt, amikor nem tette világossá, hogy a szabadalom szövege emberi sejtekre vonatkozik, és hogy olyan szabadalmat engedélyezett, amely genetikailag módosított emberi embriók előállítására és lehetséges klónozására vonatkozik. B) A védjegylajstromozás két alapkövetelménye, hogy a védjegy megkülönböztető jellegű legyen, és ne legyen leíró jellegű. Gyakran előfordul azonban, hogy egy cég olyan védjegyet akar lajstromoztatni, amely nem elégíti ki teljesen e két alapkövetelményt. Annak következtében, hogy az Európai Unió nyelvei különböznek, lehetséges, hogy egy védjegy egyes nyelveken leíró jellegű, más nyelveken viszont nem ilyen. 1996- ig ez általában azt jelentette, hogy mindegyik országban külön kellett megállapítani egy védjegy lajstromozhatóságát. A 15 országban 11 nyelvre érvényes közösségi védjegy (Community Trademark, CTM) bevezetése óta azonban bonyolultabbá vált a lajstromozhatóság megítélése. A közösségi védjegy nagy területen érvényes, és a legtöbb védjegytulajdonos nem használja, sőt nincs is szándékában használni az Európai Unió minden egyes tagállamában. Ha azonban egy potenciális bitorló megjelenik az egyik olyan országban, ahol a védjegy nem hatályos, a védjegytulajdonosnak megvan a lehetősége arra, hogy lépéseket tegyen védjegye oltalmazására. Ilyenkor felmerül a kérdés, vajon helyes-e kizárólagos jogot engedélyezni olyan jelre, amely vitathatóan leíró jellegű és ugyanígy vitathatóan nélkülözi a megkülönböztető jelleget egynél több nyelv esetén, ha a megkülönböztető jelleget nem lehetett bizonyítani a nyelvek mindegyikén (vagy minden olyan államban, ahol ezeket a nyelveket beszélik). Ilyen eset fordult elő az Európai Törvényszék (European Court of Justice) elsőfokú bírósága (Court of First Instance, CFI) előtt a Ford Motor Company kontra OHIM (NT91/99 számú) ügyben. A Ford cég lajstromoztatni akarta az OPTIONS védjegyet CTM-ként a 36. áruosztályban. A kérelmet elutasították azon az alapon, hogy a lajstromoztatni kívánt jegy mind angol, mind francia nyelven nélkülözi a megkülönböztető jelleget. Ezután Ford az OHIM Második Fellebbezési Tanácsához fellebbezett, és bizonyítékot nyújtott be arra, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegyet szolgáltatások ellátása vonatkozásában használták Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Svédországban. Franciaország vonatkozásában nem szolgáltattak bizonyítékot. A fellebbezést elutasították, mert Ford nem bizonyította, hogy a védjegy megkülönböztető jellegre tett volna szert Franciaországban, ahol a védjegyet nem is használták. A CFI-hez benyújtott fellebbezésében Ford azzal érvelt, hogy ha az Európai Közösség lényeges részében ide értve egy fontos országot is, ebben az esetben Nagy-Britanniát használat útján megkülönböztető jelleget szerzett, a védjegyet engedélyezni kell, mert az Európai Közösség 40/94 sz. Tanácsi Szabályzatának (Council Regulation, CR) 7(3) szakasza hatálytalanítja a 7(2) szakaszt. A CR 7(1) szakasza meghatározza egy védjegybejelentés elutasításának okait. A 7(2) szakasz kimondja, hogy egy védjegyet el kell utasítani, ha nélkülözi a megkülönböztetőjelleget és leíró jellegű, „akkor is, ha a lajstromozhatóság hiánya csak a Közösség egy részében áll fenn”. A CR 7(3) szakasza viszont azt mondja ki, hogy a 7(l)(b), (c) és (d) bekezdések amelyek értelmében egy védjegyet el kell utasítani megkülönböztető jelleg hiánya és leíró jelleg miatt nem alkalmazhatók, „ha a védjegy megkülönböztető jellegre tett szert azon áruk és szolgáltatások vonatkozásában, amelyekre a védjegy használata következtében lajstromozást kémek”. Ford azzal érvelt, hogy a 7(2) szakasz csupán a 7(1) szakasz tisztázását célozza, és bizonyos körülmények között a 7(3) szakasz érvényteleníti mindkét előző szakaszt, az adott esetben pedig ez a helyzet állt fenn. Ford a CFI-nél arra is rámutatott, hogy az OPTIONS védjegyet már lajstromoztatta Írországban és Nagy-Britanniában (az utóbbi országban ez a megszerzett megkülönböztető jelleg alapján történt), és a védjegy írott alakját már lajstromoztatta Dániában. Ezenkívül a védjegyet lajstromozták a Benelux-államokban is (amelyek egy részében franciául folytatnak j oggyakorlatot). Az ügyben 2000. március 30-án hozott a CFI végzést, amelyben megállapította, hogy a 7(3) szakaszt a 7(2) szakaszban foglalt elv fényében kell értelmezni. „Ahhoz, hogy egy a 40/94 szabályzat 7(3) szakasza alapján elfogadott védjegyet lajstromoztatni lehessen, a védjegy használata által szerzett megkülönböztető jelleget a Közösség lényeges részében kell bizonyítani, ha ez a védjegy a 7(l)(b), (c) és (d) bekezdések alapján nem rendelkezett ilyen jelleggel”, vagyis a védjegyet megkülönböztető jelleg hiánya vagy leíró jelleg miatt elutasították. Ha az Európai Unió bármelyik részében abszolút lajstromozást gátló ok forog fenn, az összes ilyen országban bizonyítani kell a használat folytán megszerzett megkülönböztető jelleget. Ebben az esetben Ford nem vitatta az OPTIONS szó megkülönböztető jellegének hiányát francia nyelven, és azt sem állította, hogy a védjegyet olyan módon használták volna, hogy az Franciaországban megkülönböztető jelleget szerzett. Ezért a kérelmet elutasították. 5. Észtország Az észt szabadalmi törvényt 2000. január 1-jei hatállyal módosították. A törvény főbb változásait az alábbiakban foglaljuk össze.
