Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

48 Dr. Palágyi Tivadar A törvény 6. szakaszának (3) bekezdésében a „mikro­organizmus törzs” kifejezés helyett „biológiai anyag” ki­fejezés szerepel. A nem szabadalmazható találmányok körét pontosítot­ták és kibővítették. Az alábbi biotechnológiai találmányok nem oltalmazhatok szabadalommal: emberek és állatok genetikai azonosságának klónozására vagy módosítására szolgáló eljárások; a lényegileg biológiai eljárások, ame­lyeket biológiai anyag változtatására használnak fel; nö­vény- vagy állatfajták előállítása, kivéve a mikroorganiz­musok módosítására szolgáló mikrobiológiai eljárásokat; biotechnológiai találmányok, amelyeket kizárólag egy sa­játos növény- vagy állatfajta esetében lehet alkalmazni. A szabadalmi bejelentések elsőbbségi igényét alátá­masztó iratokat az elsőbbség napjától számított 16 hóna­pon belül kell benyújtani. Biológiai anyagra vonatkozó szabadalmak esetén a szaba­dalmas kizárólagos joga kiteljed minden azonos tulajdonsá­gú olyan biológiai anyagra, amelyet tenyésztéssel vagy sok­szorosítással ebből a biológiai anyagból vezettek le. A törvényt kiegészítették a jogkimerülésre vonatkozó 17. szakasszal, amely kimondja, hogy a szabadalmas nem jogosult a szabadalommal védett olyan termék további kereskedelmi használatának a megtiltására, amelyet Észt­országban ő helyezett vagy az ő hozzájárulásával helyez­tek forgalomba. A Szabadalmi Hivatal nem jogosult elutasítani egy sza­badalmi bejelentést a rajz hiánya miatt. Ilyen esetben fel­szólítják a bejelentőt, hogy egy hónapon belül pótolja a hiányt, és megfelelő hiánypótlás esetén a bejelentés napja a rajz benyújtásának a napja lesz. Ha a rajzot a megadott határidőn belül nem pótolják, a szabadalmi bejelentésben a rajzra vonatkozó minden hivatkozást töröltnek tekinte­nek, és a bejelentés napja a Szabadalmi Hivatalhoz való benyújtás napja lesz. A szabadalmi bejelentések érdemi vizsgálatának során a Hivatal szóbeli vagy írott magyarázatokat kérhet, és elő­írhatja az igénypontok, a leírás és a rajzok helyesbítését vagy kiegészítését. A Hivatalnak jogában áll másolatokat kérni a párhuzamos külföldi bejelentések határozatairól. A bejelentő a PCT 15(5) szakasza alapján kérheti nem­zetközi típusú kutatás elvégzését, a megfelelő illetékek lerovása mellett. A törvényt kiegészítették a gyógyászati anyagok és nö­vényvédő szerek kiegészítő oltalmára vonatkozó fejezet­tel. Ilyen vonatkozásban olyan anyag minősül gyógyászati anyagnak, amely legalább egy, szabadalommal védett ha­tóanyagot tartalmaz, és amelyet emberek vagy állatok be­tegségeinek megelőzésére vagy gyógyítására, fiziológiai funkcióinak helyreállítására vagy módosítására vagy or­vosi diagnózisra használnak. Növényvédő szemek a ter­mészetes vagy szintetikus vegyi anyag minősül a gyártási eljárásból elkerülhetetlenül származó adalékanyagokkal. Kiegészítő oltalmat kell adni a gyógyászati vagy nö­vényvédő anyagokra az alábbi feltételek megléte esetén: a) az alapszabadalom hatályban van a kiegészítő olta­lomra vonatkozó kérelem benyújtásának napján; b) a gyógyszert a gyógyszertörvény előírásai szerint lajstromozták; c) a növényvédő szert a növényvédelmi törvény előírá­sai szerint lajstromozták; d) az adott gyógyászati vagy növényvédő anyagra ko­rábban nem engedélyeztek kiegészítő oltalmat. További előírás, hogy egy adott gyógyászati vagy nö­vényvédő anyagra csak egyetlen szabadalom alapján lehet kiegészítő oltalmat engedélyezni. Ugyanakkor egyetlen szabadalom alapján több különböző gyógyászati vagy nö­vényvédő anyagra is lehet kiegészítő oltalmat kérni. Kiegészítő oltalmat az alapszabadalom tulajdonosa vagy jogutóda kérhet a gyógyszer vagy a növényvédő szer forgalombahozatali engedélyének napjától számított 6 hó­napon belül. A kérelemhez csatolni kell a forgalomba­hozatali engedély másolatát, az illeték befizetésének bi­zonylatát és a meghatalmazást, ha a kérelmet szabadalmi ügyvivő nyújtja be. A Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy a kiegészítő oltalomra vonatkozó kérelem megfelel-e az előírásoknak; az esetleges hiányról írásban értesíti a kérelmezőt, és a hiánypótlásra 3 hónap határidőt engedélyez. A kiegészítő oltalom időtartama az alapszabadalom ol­talmi idejének lejártától számított legfeljebb 5 év lehet. Kiegészítő oltalmat 2000. június 30-ig lehet kérni olyan szabadalmak esetén, amelyek hatóanyagára 2000. január 1. előtt engedélyeztek szabadalmi oltalmat. 6. Franciaország 2000. január 1-jétől kezdve a Francia Szabadalmi Hivatal a kutatási illetéket 4200 frankról 2100 frankra, vagyis a felére csökkentette. Ezzel a Hivatal a független feltalálók bejelentési kedvét kívánja növelni. 7. Hollandia A holland General Hospital (GH) cég európai szabadalmat kapott svájci típusú második gyógyászati indikációs igénypontokat („Gázkeverék alkalmazása Y betegség ke­zelésére alkalmas X gyógyszer előállítására”), első gyógyá­szati alkalmazásra vonatkozó igénypontot („Gázkeverék egy betegség kezelésére szolgáló módszerben való alkal­mazáshoz”), továbbá egy egyszerű módszerigénypontot („Módszer belélegezhető gyógyszer szolgáltatására”) tar­talmazó szabadalmi bejelentésére. A szabadalom ellen fel­szólalt az Air Products (AP) cég, de felszólalását elutasí­tották. AP az európai szabadalom holland részének meg­semmisítését kérte egy holland megyei bíróságnál. A bíróság abból kiindulva, hogy a szabadalom érvé­nyes, a bitorlás kérdését vizsgálta. Először megállapította, hogy az első gyógyászati alkalmazásra vonatkozó igény­pont közvetlen bitorlásának kérdésében ezt a típusú igény­pontot meg kell különböztetni az egyszerű termékigény­ponttól. Ahhoz, hogy bitorlónak minősíttessék, AP-nek nemcsak el kell adnia a vonatkozó gázkeveréket, hanem az eladásnak az igénypontban említett orvosi felhasználás céljára kell történnie. AP nem használja a gázkeveréket, de vevői igen, mégpedig AP tudtával. A bíróság szerint ez önmagában nem teszi AP-t közvetett bitorlóvá. Emellett GH nem bizonyította, hogy AP bitorlásra bíztatta volna vevőit. A szabadalom érvényessége tekintetében a bíróság megállapította, hogy a svájci típusú második indikációs igénypontok szabadalmazhatósága ellen nem hoztak

Next

/
Thumbnails
Contents