Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

46 Dr. Palágyi Tivadar A 23(e) szabály megadja, hogy az emberi test vonatko­zásában mi szabadalmazható és mi nem. Az emberi test és annak elemei nem szabadalmazhatok, de a testtől elkülö­nített elemek szabadalmazhatok lehetnek. Ezek a szabályok az EPO gyakorlatát összhangba kí­vánják hozni az Európai Unió 98/44/EC sz. biotechnoló­giai irányelveivel, és lehetővé teszik a biotechnológiai ta­lálmányok széles körének szabadalmazását. így kapható szabadalmi oltalom növényekre, ha a találmány egynél több fajtára alkalmazható, és nem igényelnek sajátos faj­tákat. Az állatokra vonatkozó szabadalmi bejelentésekben ki kell fejteni a találmány előnyeit. Ha a találmányt szekvencialista alakjában nyújtják be, ki kell fejteni a szekvencia ipari alkalmazhatóságát. B) Az EPO kibővített Fellebbezési Tanácsa 1999 de­cemberében úgy döntött, hogy a biotechnológiai eljárással módosított növények szabadalmazhatok. A szabadalmaz­ható növényekre vonatkozó találmányokat azonban nem szabad egyetlen fajtára korlátozni, mert azok önmagukban nem szabadalmazhatok. Ez a döntés egy aNovartis által benyújtott fellebbezésen alapszik. E svájci cég betegségekkel szemben megnövelt ellenállású termést hozó növényekre vonatkozó szabadal­mi bejelentését az elsőfokú fellebbezési tanács elutasítot­ta. Az elutasítás egyik indoka az volt, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény kizárja a növény- és állatfajtákat a szabadalmi oltalomból. Az EPO joggyakorlatának az Európai Unió biotechnológiai találmányokra vonatkozó irányelveivel való összhangba hozása azonban lehetővé tette a növények szabadalmazását [lásd az A) pontot]. A szabadalmas Novartis cég szerint ez a döntés elő fogja mozdítani új növényekre vonatkozó találmányok kidolgo­zását. C) Az EPO kibővített Fellebbezési Tanácsa olyan dön­tést hozott, hogy bárki benyújthat felszólalást, ha ez nem jár joggal való visszaéléssel. Korábban csak a „tényleges” felszólaló, vagyis olyan személy nevében lehetett felszólalni, akinek kereskedelmi és jogi érdekében állt a felszólalás benyújtása. Nem fogad­ták tehát el a felszólalást az olyan felszólalótól, akit valaki más használt fel a felszólalás benyújtására, vagyis akinek nem volt tényleges érdeke az ügyben. Az említett döntés értelmében most bárki benyújthat felszólalást, tehát nincs szükség arra, hogy a felszólalást az érdekelt fél nyújtsa be. Kivétel a szabadalmas, aki nem szólalhat fel saját szabadalma ellen (például azért, hogy engedélyezés után módosításokat hajthasson végre). Ezért a törvénnyel való visszaélésnek minősül, ha egy szabadal­mas mást bíz meg felszólalás benyújtásával. D) Az EPO 2000. március 1 -jei hatállyal módosította a 25(2) szabályt. Ennek következtében kiválasztott bej elentések esetén a bejelentés közrebocsátását követő 6 hónapon belül kell befi­zetni a kutatási illetéket, amit korábban a kiválasztott bejelentés benyújtásával egyidejűleg kellett befizetni. 4. Európai Unió A) Az Európai Bizottság, az Európai Unió végrehajtó szerve az Unió 15 tagja számára egységesen érvényes sza­badalom eszméjét tervezi feléleszteni. Frits Bolkenstein, az Unió belső piacáért felelős igazgató az Európai Parla­ment március 30-i ülésén kijelentette: „A bizottság szán­déka, hogy még a nyár előtt kiadj on egy oly an iratot, amely formába önti az európai szabadalom szerkezetét”. Az előző bizottság az „Európai Unióban érvényes egy­séges szabadalom” fogalmát egy 1999. február 12-én ki­adott közleményben „politikai prioritásként” említette, de a következő hónapban pénzügyek nem kielégítő kezelése miatt lemondott, és bár ideiglenesen hivatalban maradt, fontosabb intézkedéseit felfüggesztették. Jelenleg a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal 18 európai államban biztosít oltalmi lehetőséget, de az általa engedélyezett szabadalmat a megjelölt országokban még érvényesíteni kell. 1999. évi közleménye idején a bizottság azt tervezte, hogy az egységes uniós szabadalom a nemzeti hivatalok és az Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett sza­badalmakkal együtt fog létezni, és így „az oltalmi rend­szerek választékát” fogja szolgáltatni. Bolkenstein szerint az oltalom megszerzése az Európai Unió 15 tagállamában jelenleg átlagosan 30 000 USD-be kerül, ami „sokkal több, mint az USA-ban, mert a költségek 40%-át a fordí­tási kiadások teszik ki”. Jelenleg az Európai Unió arra irányuló erőfeszítései, hogy a nemzeti szabadalmi jogokat összhangba hozza, eredménytelennek bizonyultak, bár a nemzeti törvényho­zás bizonyos területeit sikerült harmonizálni, elsősorban a biotechnológiai találmányok jogi oltalmára vonatkozó, 98/44/EC sz. irányelvekkel. Az Európai Parlamentben élénk vitát váltott ki az em­beri sejtek és embriók kezelésére vonatkozó, 695 351 sz. európai szabadalom engedélyezése, amivel a bírálók sze­rint az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) megsértette az említett irányelvekben az emberek klónozásának tilalmára vonatkozó szabályozást. Bolkenstein megerősítette, hogy sürgősen fel kell lépni a skóciai Edinburgh Egyetem szá­mára 1999. december 8-án engedélyezett szabadalom el­len. Hozzátette, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal haj­landó együttműködni „ennek a szerencsétlen eseménynek a gyors orvoslásában”. A Greenpeace környezeti aktivista csoport szerint a sza­badalom jogot adna ahhoz, hogy sejteket vonjanak ki em­beri embriókból, ezeket a sejteket genetikailag manipulál­ják és így módosított embriókat hozzanak létre. Ezáltal a tudomány Jelentősen közelebb jutna ahhoz, hogy emberi lényeket hozzon létre laboratóriumban és azután azokat szabadalmaztassa”. A Greenpeace szerint a szabadalom haszonélvezője egy Stem Cell Sciences (SCS) nevű auszt­rál társaság, amely a skót egyetemtől kizárólagos haszno­sítási engedélyt kapott, és végső célja, hogy humán emb­riókat tenyésszen, amelyekből szerveket lehet nyerni. Az SCS cég a Bio Transplant nevű amerikai céggel együtt dolgozik, amely viszont a Novartis-szal áll kapcsolatban. Bár az EPO elismerte, hogy hibát követett el, külső fel­szólalás nélkül nincs joga megvonni a szabadalmat. Ezért a Greenpeace felszólalást nyújtott be, és ugyanezt tette a német kormány is. Bolkenstein az Európai Parlament ülésén kijelentette, hogy a Bizottság osztja ezeket az aggályokat. „Mindenki szá­mára világos, hogy ezt a szabadalmat nem lett volna szabad engedélyezni. Az EPO ilyen vonatkozású nyilatkozatot tett”, és kész soron kívül lefolytatni a felszólalási eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents