Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmazási követelmények és oltalmi kör genomikus szekvenciáknál

20 Dr. Szarka Ernő nyok között, amelyek egy vagy több közös vonással bír­nak. A speciális technikai vonások azokat a vonásokat je­lentik, amelyek hozzájárulnak a technika állásának bőví­téséhez, és a találmány egysége esetén ez lényegében kö­zös hozzájárulást jelent. Olyan DNS-szekvenciák csoportjának esetében, ame­lyeknél a hasznosulás nincs meghatározva, illetve csak egyes szekvenciákra van meghatározva, nehéz lenne azo­nosítani közös technikai vonást, amely együttesen járulna hozzá a technika állásához. Ez esetben az EPO megköve­telheti, hogy az egyes eseteket külön-külön bejelentésbe foglalják. A bejelentők, akik természetesen igyekeznek a bejelentést minél kisebb költséggel elvégezni, az egységes bejelentés alátámasztására a bioinformatikát segítségül kérve közös „funkcionális dómén” alapján kérhetik a ta­lálmány egységének elismerését, nem is teljesen indoko­latlanul. Az egység kérdését szigorúbban megítélő hivata­lok viszont érvelhetnek úgy, hogy a bioinformatikai ada­tok nem feltétlenül mérvadóak, és egy-egy apróbb szerke­zeti eltérés már egészen eltérő biológiai funkciót eredmé­nyezhet, ez viszont nem indokolja az egység létezését. Bi­zonyára itt is alakul ki kompromisszum, de joggyakorlat­ról még nem lehet beszélni. 3. Az Amerikai Egyesült Államok joggyakorlata — az első megadott EST-szabadalom Ami az Egyesült Államok joggyakorlatát illeti, a DNS- szekvenciák szabadalmazásával kapcsolatban a joggya­korlat az európaitól eltérő. Ezt elsősorban a Szövetségi Fellebbviteli Bíróság egyik döntése támasztja alá, az ún. Deuel-döntés (1995). Ez a határozat leszögezi, hogy a cDNS- vagy DNS-molekulák izolálása általánosan ismert eljárásának megléte irreleváns arra a kérdésre, hogy nyil­­vánvalóak-e maguk a molekulák, ha a technika állásában nincsen olyan utalás, amely szerkezetileg sugallná az igé­nyelt DNS létezésének lehetőségét. Ez ellentétben áll az EPO Technikai Fellebbviteli Taná­csának T 22/82 számú döntésével, amelyben úgy határoz­tak, hogy a szerkezeti eredetiséget nem szabad számításba venni a feltalálói lépés értékelésénél. A Deuel-döntés egyengette az utat az ismert fehéijéket kódoló DNS-ek szabadalmazásához azon az alapon, hogy a genetikai kód degenerációja miatt a DNS-ek szerkezete nem jósolható meg. |gy tehát hacsak szerkezetileg hasonló molekula már nem ismert, az EST-igénypontok a feltalálói lépés hiánya miatt nem utasíthatók el. Az EST-ekkel kapcsolatban 1992-ben kiadott elutasító jellegű vizsgálatok óta alapvetően megváltozott az Egye­sült Államok Szabadalmi Flivatalának (USPTO) vélemé­nye. Az egyébként visszavont NIH-bejelentést a feltalálói lépés hiánya és a hasznosság hiánya miatt utasították volna el. AzUSPTO álláspontjaviszontmostanábanakövetkező: (1) az EST-ek szabadalmazható tárgyak; (2) egy bejelentés 10 DNS-szekvenciát foglalhat magá­ban anélkül, hogy az egység ellen kifogás vetődne fel (nem túl tudományos és jogilag nem túlzottan alátámasztott, de roppant gyakorlatias behatárolás!); (3) az igénypontokban a „nukleinsavból áll” kifejezés engedélyezhető (lásd a jelen tanulmány igénypontokkal foglalkozó részét!). Az EST-bejelentéseknél tehát a nyilvánvalóság kérdé­sét nem feszegetik, de vizsgálják a hasznosság (35 USC 101) és a megvalósíthatóság (35USC112) követelményét. Az USPTO is azon az állásponton van, hogy az az állítás, amely szerint egy EST próbaként alkalmazható, további leírás nélkül nem elegendő a hasznosítás és a megvalósít­hatóság követelményének kielégítéséhez. Nincsenek vi­szont kizárva az EST-ek, hacsak próbaként alkalmazzák azokat, de megfelelően alátámasztva, pl. törvényszéki azonosításhoz, szövettípus-eredet meghatározásához, kromoszómatérképezéshez stb. - nincs előírva tehát, hogy a hasznosítás fehéije előállítás kell, hogy legyen. Ami a két hivatal előtti EST-bejelentéseket illeti, az új PCT-bejelentéseket és az ideiglenes bejelentéseket figye­lembe sem véve 340 EST-bejelentés van munkában az USPTO-nál; ezek jó részében az első határozatok már ki­mentek, ellentétben az EPO-val, ahol a közel azonos mennyiségű EST-bejelentésekhez még nem igen nyúltak hozzá. 1998. október 6-án meg is született az első EST-szaba­dalom (5,817,479), amelynek szabadalmasa az Incyte Pharmaceuticals, tárgya pedig a fehérjék foszforilezését végző kinázenzimek előállításában érdekelt EST-ek. Ami az egység kérdését illeti, a 10 EST-re terjedő egységelő­írást már az első döntésben is alaposan megszegték, ennél jóval több EST-re adtak szabadalmat, amelyek egysége azonban nem lehet kérdéses. Rövidesen várható, hogy so­rozatban adják meg az EST-szabadalmakat az Egyesült Államokban. 4. Az Európai Biotechnológiai Irányelv ide vonatkozó utalásai Az Európai Biotechnológiai Irányelvet az Európai Közös­ség tagállamainak 2000. július 30-ig kell hatályba léptetni és a vonatkozó törvényeket ezekhez igazítani. Bár az EPO nem EK szervezet, így de jure nem köteles követni az Irányelvet, az EST-ek és általában a DNS-szekvenciák te­kintetében azonban nagyon valószínű, hogy követni fog­ják azokat az útmutatásokat, amelyeket az Irányelv ad. Ez nehézséget már azért sem fog okozni, mert az Irány­elv tízéves vajúdásában természetesen befolyást gyakorol­tak az EPO szakemberei is, akik azon az alapon állnak, hogy az EST-ek szabadalmazása, ha már feltétlenül mu­száj szabadalmazni, minél szigorúbb feltételek közt tör­ténjék. Az Irányelv számos előírást tartalmaz, amely a gének és részleges gének ipari alkalmazhatóságára vonatkozik, ezeket kétségtelenül arra szánták, hogy tisztázzák a hely­zetet az EST-ek ügyében. A konkrétan erre a területre vonatkozó előírások a preambulum 21., 22., 24. és 25. pontjai, valamint az 5(2), 5(3) és 9. cikkek. Áttételesen szabnak keretet a szekven­ciák oltalmazásához a preambulum 12., 13., 14., 15. és 26. pontjai. A 21. preambulumpont (recital) „... mivel az ilyen, emberi testből izolált vagy valamely más módon előállított részek nincsenek kizárva a szaba­dalmazásból, mert például a rész azonosítására, tisztítására és osztályozására, valamint az emberi testen kívüli repró-

Next

/
Thumbnails
Contents