Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmazási követelmények és oltalmi kör genomikus szekvenciáknál
Szabadalmazni követelmények és oltalmi kör genomikus szekvenciáknál 21 dukálásra alkalmazott műszaki eljárás eredményei esetén olyan műszaki eljárásokról van szó, amelyet csak emberi lények tudnak a gyakorlatban megvalósítani és amelyeket a természet maga nem képes elvégezni...” Ez a preambulumpont utat mutat abban az irányba, hogy egyes szekvenciák attól, hogy a természetben is előfordulnak, nincsenek kizárva a szabadalmazásból, hiszen az izolálás vagy reprodukció alkotó emberi munka eredménye. A 22. preambulumpont „...mivel a vita a gének szekvenciájáról vagy részleges szekvenciáiról ellentmondásos... „...mivel egy szekvencia vagy részleges szekvencia ipari alkalmazhatóságát le kell írni az szabadalmi bejelentésben...” A 23. preambulumpont „...mivel egy puszta DNS-szekvencia a funkció jelzése nélkül nem tartalmaz technikai információt és ezért nem szabadalmazható találmány...” A két fenti preambulumpont csak annyit igényel, hogy valamilyen ipari alkalmazás vagy funkció legyen megadva az igényelt szekvenciához. A biológiai alkalmazás kötelező jelleggel nincs megadva! - és ha van az EST-eknek a fehérje vagy fehérjerész előállításán kívül más funkciója, akkor már nem is szükséges a fehérje funkciójának ismerete. A 24. preambulumpont „...mivel az ipari alkalmazhatóság feltételének teljesülése érdekében azokban az esetekben, amikor a génszekvenciát vagy részszekvenciát valamely fehérje vagy fehérjerész előállításához alkalmazzák, meg kell határozni, hogy melyik fehérjét vagy fehérjéket állítják elő, vagy ez milyen funkciót lát el...” A már létező EST-ek közül elég soknál ismerik az általuk kódolt fehérjék mibenlétét és funkcióját, így ezeknél a szabadalmazás nem is lehet kétséges. Azoknál az EST- eknél pedig, amelyek alkalmazása nem fehérje vagy fehérjerész előállítására szolgál, ez a preambulumpont nem ad útmutatást. A 25. preambulumpont „...mivel a szabadalmi oltalomból eredő jogok értelmezése céljából azokban az esetekben, amikor bizonyos szekvenciák csak olyan részekben fedik át egymást, amelyek nem lényegesek a találmányhoz, szabadalomjogi szempontból mindegyik szekvenciát úgy kell tekinteni, mint független szekvenciát...” Az 5(2) cikk Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárás révén más módon előállított rész, beleértve a génszekvenciákat vagy részszekvenciákat is, szabadalmazható találmány tárgya lehet abban az esetben is, ha egy ilyen rész szerkezete azonos valamely természetben előforduló szerkezettel. Ez a cikk tulajdonképpen a 21. preambulumpont felvetésére ad választ, és az ahhoz fűzött rövid kommentár ide is illik. Az 5(3) cikk Egy gén szekvenciáj ának vagy részleges szekvenciájának ipari alkalmazhatóságát be kell írni a szabadalmi bejelentésbe. Ez lényegében a 22. preambulumpontnak felel meg, és az ahhoz fűzött kommentárok ide is érvényesek. A 9. cikk A szabadalmi oltalom, amely genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termékre vonatkozik, az 5. cikk (1) bekezdésében említettek kivételével, minden olyan anyagra kiterjed, amely a terméket tartalmazza és amelyben a genetikai információ megtalálható és funkcióját ellátja. [Az 5(1) cikk: Az emberi test, kialakulásának és fejlődésének különböző szakaszaiban, valamint bármely részének egyszerű felfedezése, beleértve a génszekvenciákat vagy részszekvenciákat, nem lehet szabadalmazható találmány tárgya]. Ennek a cikknek a lényege abban áll, hogy az 5(1) cikkben felsorolt kivételen (felfedezés) túl ne lehessen más etikai vagy egyéb korlátot beépíteni genomikus szekvenciák szabadalmazásánál. Az Irányelv szűkszavúan megfogalmazott vonatkozó pontjai nem zárják ki, hogy a különböző nemzeti bíróságok a harmonizált törvények keretein belül más értelmezést adjanak ugyanannak az ügynek. Ez bizonyára nem állt az Irányelv jogalkotóinak szándékában, de ez a reális veszély fennáll. 5. A lehetséges magyar álláspont és a magyar szabadalmi törvény Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy belesimuljunk az európai szabadalmi jogrendbe. 1995. évi törvényünk arra törekedett, sikerrel, hogy összhangban legyen az Európai Szabadalmi Konvencióval. Önálló álláspont kialakítására nem igen van módunk, de szükségünk sincs. Ellentmondásba csak akkor kerülhetünk, ha uniós tagságunk életbe lép, és addig az Európai Szabadalmi Konvenció nem kerül teljesen összhangba az Európai Biotechnológiai Irányelvvel. (Jelenleg mindössze egy, joggyakorlati szinten megoldható ellentmondás van). Ha ez lesz a helyzet, akkor nincs más dolgunk, mint követni a többi EK tagországot - hiszen az esetleges probléma az övék is. Fölösleges tehát részletezni, mi lehet a magyar álláspont, hiszen csaknem mindegy, hogy EPC 52(1) és 52(2) - vagy Szt. 1. EPC 54. - vagy Szt. 2. EPC 56. - vagy Szt. 4. EPC 57. - vagy Szt. 5. EPC 82. - vagy Szt. 59. Feladatunk tehát figyelni, tanulmányozni - és követni. III. VEGYES MEGJEGYZÉSEK AZ EST-EK ÉS MÁS GENOMIKUS SZEKVENCIÁK SZABADALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN /. A tudományos világ álláspontja az EST-ek és egyéb genomikus szekvenciák szabadalmazásáról Amint említettem, a National Institute of Health (NIH) jelentett be először EST-eket nagy sorozatban. Részben a szabadalmi hivatalok ellenérzései, részben a NIH-nél történt vezetőváltás és taktikaváltás miatt ezeket azonban hamarosan visszavonták. Azóta a tudományos világban és a hozzájuk kapcsolódó iparban az alábbi taktikák érvényesültek az EST-ek (és egyéb szekvenciák) bankjainak (könyvtárainak) hozzáféréséhez:- szabadalmazás; és a nem szabadalmi stratégiák között
