Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről
A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről 13 séről szóló 86/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet kidolgozásában részt vettünk, a két rendelet tervezeteit többször véleményeztük. A szellemi tulajdon témájában közreműködtünk a 2001. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozat módosításáról szóló 2280/1999. (XI. 5.) Korm. határozat előkészítésében. A jogvédelem hatékonysága szempontjából fontos jogalkotási eredmény volt, hogy a Büntető Törvénykönyv legutóbbi módosítása (az 1999. évi CXX. törvény) újraszabályozta a szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggő bűncselekményeket. így új tényállásként jelenik meg az iparjogvédelmi jogok megsértése, de a Btk. a büntetendőséget csak a szándékos utánzás és átvétel eseteire írja elő. Szintén újdonság, hogy a bitorlás bűncselekménye ajövőben csak a szellemi alkotás jogtalan elsajátítására (a „plágiumra”, a találmánybitorlásra stb.-re), illetve az eddig is ismert „élősködő” alakzatra korlátozódik. A szerzői jogok védelme is erősödik a műszaki intézkedések kijátszását és ajogkezelési adatok meghamisítását szankcionáló új bűncselekményekkel. A Btk.-módosítás előkészítésébe az MSZH-t is bevonták. Az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvényeket módosító 1999. évi CX. törvény 174. §-ának (2) bekezdése a megfelelő szövegrészek hatályon kívül helyezésével - 2000. január 1-jei hatállyal - kizárta, hogy a bíróságok iparjogvédelmi ügyekben a nyilvánosságot a határozat kihirdetéséről is kizárják; e lehetőség a Pp.-beli általános okokon túl ajövőben csak a tárgyalás tekintetében marad fenn. E módosítást - melyet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való igazodás tett szükségessé — az IM az MSZH-val egyeztette. Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvényjavaslat kidolgozásába bekapcsolódtunk. Az első kormány-előterjesztés alapján a Kormány úgy határozott, hogy a szabályozás tárgykörét szélesíteni kell: nemcsak a szellemi tulajdonjogokat sértő, hanem más jogszabályi előírásokba ütköző (pl. csempészett) árukra is ki kell terjeszteni. A törvénytervezetet ennek megfelelően dolgozták át az IM-ben, amelyet a Kormány T/1894. számmal novemberben terjesztett törvényjavaslatként az Országgyűlés elé. Fontos eredmény, hogy a javaslat 2. §-a szerint nincs helye olyan elkobzott dolog közérdekű felhasználásának, amelyet bitorlás, szerzői vagy szomszédos jogok megsértése vagy iparjogvédelmi jogok megsértése miatt koboztak el. Ez azt jelenti, hogy csak az áru hamis megjelölése miatt elkobzott dolgok használhatók fel közérdekű célra. Még az ilyen dolgok esetében is csak a jogosult hozzájámlásával vagy a jogsértő mivolttól való megfosztás után kerülhet sor a közérdekű felhasználásra. A jövőben az elkobzott dolgot meg kell semmisíteni, ha értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene. A 32/1999. (VI. 16.) GM rendelet módosította a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 77/1995. (XII. 29.) IKM rendeletet. A rendeletmódosítás VI. 24-én hatályba lépett. A rendelet módosítása alkalmával tisztáztuk az igazgatási szolgáltatási díjak-tárgyi adómentességgel járó - statisztikai, illetve ÁFA-besorolását, a PM igényei szerint a rendeletben megjelöltük a számlát, amelyre a díjakat be kell fizetni, továbbá külön rendelkezést illesztettünk a rendeletbe a díjak kezeléséről és nyilvántartásáról. 3. Jogalkalmazás, és szakmai testületek működtetése A jogszabályok végrehajtása és a helyes jogalkalmazás előmozdítása is több fontos feladat teljesítését igényelte az 1999. év során. Kiemelkedő jelentőségű elnöki döntés született az Szt. 1994. évi VII. törvény 20. §-ának értelmezéséről és alkalmazásáról: ennek értelmében a törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő összes ügyben termékoltalmat engedélyez a Hivatal, amennyiben a bejelentés megfelel a törvényben megszabott egyéb szabadalmaztatási feltételeknek. A Hivatal részletesen kidolgozott jogi okfejtésre alapozza az új védjegytörvény átmeneti szabályaival kapcsolatos joggyakorlatát is. Az év folyamán a Hivatal 587 ügyben hozott határozatot jogutódlás, képviselet-változás vagy más változás tudomásulvételéről. Az iparjogvédelmi bírósági ügyek kezelése során összesen 122(107) - zárójelben az 1998. évi adatok- műszaki alkotásra vonatkozó kérelem alapján hozott, az eljárást befejező hivatali határozattal kapcsolatos megváltoztatási kérelem érkezett az MSZH-hoz, ebből 98(95) szabadalmi, 9(5) használati mintaoltalmi és 15(7) ipari mintaoltalmi ügyben. A Fővárosi Bírósághoz felterjesztett 87(69) megváltoztatási kérelem közül 72(63) szabadalmi, 6(3) használati mintaoltalmi és 9(3) ipari mintaoltalmi ügyre vonatkozik. A saját hatáskörben elintézett megváltoztatási kérelmek száma: 35(38). A felsorolt ügytípusokban a Fővárosi Bíróságtól jogerős végzéssel visszaérkezett ügyek száma 55(23). Ebből: a) megváltoztatási kérelem elutasítása: 14 (10), b) a Hivatal határozatának megváltoztatása: 22 ( 2), c) új eljárásra, illetve az eljárás folytatására utasítás: 14 ( 4), d) az eljárás megszüntetése: 3 ( 4), e) az ügy áttétele a Hivatalhoz, az újra érvénybe helyezési kérelem elbírálása végett: 1 ( 2), f) újra érvénybe helyezés: 0( 1), g) szabadalom megsemmisítése: 1 ( 0). Védjegyügyekben 266(285) volt a bírósághoz továbbított megváltoztatási kérelmek száma. A Fővárosi Bíróság jogerős végzéseinek - 161(91) - megoszlása a következő volt: a) a megváltoztatási kérelem elutasítása: 61 (40), b) a Hivatal határozatának megváltoztatása: 50 (33), c) a határozat hatályon kívül helyezése, új eljárásra utasítás: 28 ( 6), d) az eljárás megszüntetése: 5 ( 2). Tavaly 17(10) esetben a kérelmező visszavonta a megváltoztatási kérelmet. A tanácsi ügyek területén 1999-ban 8(7) nemleges megállapítási kérelem [ebből szabadalmi 4(5), használati mintaoltalmi 4(1), ipari mintaoltalmi 0(1)] érkezett a Hivatalhoz. Megsemmisítési kérelem 26(20) ügyben [ebből szabadalmi 7(6), használati mintaoltalmi 10(9), ipari mintaoltalmi 9(5)] érkezett a Hivatalhoz.
