Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről
14 A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről Ezenkívül 2 kérelem érkezett szabadalmi leírás értelmezése iránt. Az elmúlt évben megélénkült az iparjogvédelmi szakmai testületek működése. A Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság január 12-én megtartotta alakuló, május 10-én pedig második ülését. A vizsgabizottság ügyrendje és a vizsgához szükséges jogszabályok, illetve nemzetközi szerződések jegyzéke a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő májusi számában megjelent. Május 11-én átvették kinevezésüket a megújult Találmányi Szakértői Testület tagjai; az ügyrend tervezete is elkészült. A Találmányi Szakértői Testület három szakértői véleményt adott ki ebben az évben, hat folyamatban lévő ügy maradt. 4. Nemzetközi iparjogvédelmi tevékenység A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) munkájában folyamatosan, aktívan és kezdeményezően vettünk részt. Jelentőségében kiemelkedett a Szabadalmi Jogi és a Védjegyjogi Állandó Bizottság működése, továbbá az első félév legfontosabb WlPO-eseményeként a Hágai Megállapodás felülvizsgálatára összehívott diplomáciai értekezlet. Ez utóbbi eredményesen zárult: elfogadták a megállapodás új szövegét és a végrehajtási szabályzatot. Hazánk — több fejlett ország társaságában - az aláírók között volt. Decemberben két szakértőnk részt vett a Hágai Megállapodás új szövegéről rendezett WlPO-szemináriumon is. A Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság készítette elő a Szabadalmi Jogi Szerződés tervezetét, amelynek elfogadására 2000 májusában és júniusában diplomáciai értekezletet tartanak. A WIPO tagállamai közgyűlésének és a WIPO irányító szerveinek 34. üléssorozatát 1999 szeptemberében tartották. Központi téma volt: a 2000-2001. évekre szóló program és költségvetés, a Szabadalmi Jogi Szerződés létrehozására irányuló diplomáciai értekezlet összehívása, az elsőbbségigénylési szabályoknak a WTO TRIPS-egyezményével való összehangolása, az elektronikus kereskedelem és az Internet domain-nevek témájában folyó munkálatok áttekintése, a közismert védjegyek oltalmára vonatkozó ajánlás elfogadása. A WIPO intézményi reformja is napirenden szerepelt, számottevő előrelépés nélkül. Módosították mindazonáltal a főigazgató megbízatási idejére vonatkozó rendelkezéseket. Fontos eredmény, hogy Magyarországot ismét beválasztották a Párizsi Unió Végrehajtó Bizottságába és ezzel egyúttal a Koordinációs Bizottságba. Nem csökkent a közép-európai és balti államoknak jutó helyek száma és súlya. Az MSZH elnökét a Hágai Unió közgyűlésének elnökévé választották. Az üléssorozat alkalmával az MSZH elnöke személyesen adta át a WIPO főigazgatójának a magyarországi látogatásra meghívó levelet. Említést érdemel továbbá, hogy véleményeztük a WIPO-nak a domain-nevekiől készített tanulmányát. A Kereskedelmi Világszervezet TRIPS-egyezménye alapjánműködő TRIPS Tanács februári, áprilisi júliusi és novemberi ülésein részt vettünk. A legfontosabb témák: a földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása és a fokozott védelmet élvező termékkör kiterjesztése, az ún. „nonviolation” jogviták rendezése a TRIPS-egyezmény alkalmazásában, a biotechnológiai találmányok védelme, az elektronikus kereskedelem szellemi tulajdonvédelmi vonzatai. A földraj zi áruj elzőkkel összefüggő magyar javaslat szerepelt a WTO seattle-i miniszteri értekezletének napirendjén is. Az Európai Unióhoz való csatlakozásról folyó tárgyalásokon számos iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdés szerepelt napirenden. Magyarország a csatlakozástól számított öt éves átmeneti időszakot igényelt a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló 1768/92/EGK Rendelet alkalmazására. A kérés alapvető indoka, hogy a kiegészítő oltalom több - általában öt — évvel meghosszabbítja (a szabadalmi oltalom lejárta után) az originális szer kifejlesztőjének piaci monopolhelyzetét és ezzel meghosszabbítja azt az időtartamot is, ameddig a gyógyszertermék magasabb áron értékesíthető. A magyar egészségbiztosítás, illetve páciensek számára ez többletkiadással járna. A tárgyalások eredményeképpen olyan megoldás látszik körvonalazódni, amely - derogáció, átmeneti időszak nélkül is - azt eredményezné, hogy az első kiegészítő oltalmi tanúsítványokat csak az Unióhoz való csatlakozást követő tizedik év elteltével szereznék meg Magyarországon. Összefügg ezzel — és hasonló indokokra épül - az a derogációs igény is, amelyet hazánk agyógyszerekforgalomba hozatali engedélyének megszerzéséhez benyújtott vizsgálati eredményekés más adatokvédehne (a 65/65/EGK Irányelv ezt biztosító rendelkezése) tekintetében jelentett be. Az e kérdésben kért ötéves átmeneti időszakról a többi iparjogvédelmi témától elkülönítve, az áruk szabad mozgásával kapcsolatban kezdődtek meg a tárgyalások. A csatlakozási tárgyalásokon közel jutottunk a megegyezéshez arról, hogy a közösségi védj egy rendszer az új tagállamokra milyen feltételekkel terjedjen ki. A magyar tárgyalási álláspont kezdettől azt célozta, hogy a csatlakozás előtt hazánkban jóhiszeműen bejelentett védjegyek tulajdonosai a közösségi védjegyrendszer kiterjesztése után se kerüljenek hátrányos helyzetbe, illetve, hogy a Magyarországon szerzett védjegyeket és a magyar nemzeti szimbólumokat ne részesítsék a jelenlegi tagállamokéihoz képest indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésben. A közösségi és a magyarországi védjegyek közötti konfliktusok megelőzése, illetve minimalizálása érdekében az MSZH kész az együttműködésre a közösségi védjegyhatósággal, az OHIM-mal. A tárgyalásokon emellett számos (szerzői jogi, jogérvényesítési) kérdést kellett tisztázni, megvilágítani az Európai Unió észrevételei, kérései alapján. Az MSZH az Európai Unióhoz történő csatlakozásról folyó tárgyalásokon meghatározó súllyal működött közre az iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdésekre vonatkozó kormányzati álláspont kidolgozásában és képviseletében. Ennek érdekében részt vettünk mind a hazai döntés-előkészítésben, mind pedig a nagyköveti, illetve miniszteri szintű érdemi tárgyalási fordulókon, továbbá az Európai Bizottság szakértőivel tartott konzultációkon. A Hivatal elkészítette az Európai Unió által kért - és magyar részről nagyköveti szinten átadott - kiegészítő tájékoztatás terve
