Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről
12 A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről II. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS 1. A Magyar Szabadalmi Hivatal jogállása A hivatali statútum megújításához szükséges elemző, feltáró, stratégiaformáló munka megkezdődött, az MSZH-ról szóló kormányrendelet tervezete elkészült. Időközben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvénynek (Szt.) az MSZH jogállására vonatkozó 44. §-át is módosító törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, amelyet az MSZH bevonása nélkül állítottak össze. Sokoldalú egyeztetések eredményeként sikerült elérni annak a módosító indítványnak a parlamenti támogatását, amely az MSZH jogállásának megőrzését és hatáskörének bővítését javasolta. Ennek megfelelően az 1999. évi LXIX. törvény 3. §-a az Szt. 44. §-ának (1) bekezdését a következőképpen módosította (2000. január 1- jei hatállyal): „A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amelyet a Kormány irányít. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.” A Hivatal hatáskörét érintő fontos változás az is, hogy az új szerzői jogi törvény szerint a Szerzői Jogi Szakértő Testület az MSZH mellett működik. E testület szervezetének és működésének részletes szabályozására a Kormány kapott felhatalmazást. Az ARTISJUS, az Igazságügyi Minisztérium és a Testület képviselőivel tartott megbeszélések eredményeként kidolgoztuk a rendelet tervezetét, amelyet végül tartalmi változtatás nélkül fogadtak el. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1999. november 11 -én lépett hatályba. Rendelkezései értelmében a Testületet 2000. május 11-ig újjá kell alakítani. E folyamatban az MSZH elnöke a tagokra és a tisztségviselőkre vonatkozó javaslat kidolgozásáért és az igazságügy-miniszter elé való terjesztéséért felel. A rendelet előírásainak megfelelően megkerestük az érintett szervezeteket, véleményt kérve a kinevezési javaslatok összeállításához. 2. Hazai jogalkotási tevékenység Az 1999. év a szellemi tulajdon védelme szempontjából fontos jogalkotási eredményeket hozott. A Hivatal kezdeményezően és tevékenyen járult hozzá e jogszabályok előkészítéséhez. Emellett az év során hozzáfogtunk a rövid és középtávon jelentkező kodifikációs teendők megalapozásához is. A szabályozási környezet alakítása egyaránt szolgálta a nemzetközi fejleményekhez való igazodást, az európai integráció jogi feltételeinek megteremtését, a jogérvényesítés hatékonyabbá tételét, valamint a pénzügyi és az intézményi keretek már ismertetett korszerűsítését, illetve megerősítését. A Hivatal előterjesztésének megfelelően nyújtotta be a Kormány azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapján elfogadták a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerződés kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXII. törvényt és a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXIII. törvényt. Az MSZH részt vett a következő két NA TO-megállapodás kihirdetésének előkészítésében is:- 1999. évi CVI. törvény a Magyar Köztársaságnak a védelmi célokat szolgáló találmányok és a szabadalmaztatásra benyújtott védelmi célokat szolgáló találmányok titoktartalmának kölcsönös védelméről szóló NATO Megállapodáshoz történő csatlakozásáról és a Megállapodás kihirdetéséről;- 1999. évi CXI. törvény a Magyar Köztársaságnak a védelmi célokat szolgáló műszaki információk cseréjéről szóló, Brüsszelben, 1970. október 10-én kelt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról és a Megállapodás kihirdetéséről. A szellemi tulajdonvédelmi kodifikáció tartotta lendületét: az 1995. évi szabadalmi és az 1997. évi védjegykódex után a harmadik „klasszikus” területen is új, átfogó szabályozást fogadtak el: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt. Az új Szjt. figyelemre méltó jogharmonizációs teljesítmény, hiszen - az adatbázisok sui generis védelme kivételével - a szerzői jog területén eddig elfogadott valamennyi európai közösségi irányelvvel összhangban áll. Azzal, hogy a bírósági végrehajtás szabályait a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével járó sajátosságokhoz igazította, továbbá bevezette a jogsértések megelőzésére vagy megakadályozására szolgáló műszaki intézkedések, illetve a jogkezelési adatok védelmét, tovább gazdagította a „kalózokkal” szemben bevethető jogi eszköztárat. A szellemi tulajdonvédelmi törvények újraalkotási folyamatát zárhatja le az ipari mintaoltalmi kodifikáció, amelynek főbb irányait és menetrendjét két nemzetközi fejlemény határozta meg: 1998-ban megalkották az Európai Közösség irányelvét az ipari minták oltalmáról, 1999- ben pedig a Szellemi Tulajdon Világszervezetében elfogadták az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás új szövegét. A Hágai Megállapodás felülvizsgálatára összehívott diplomáciai értekezlet eredményes lezárultával a kodifikációs munka előkészítése megkezdődött. Az új európai közösségi irányelv tekintetében ennek megfelelően adtunk az IM-nek tájékoztatást a harmonizációt célzó új törvény megalkotásának ütemezéséről és a csatlakozási tárgyalásokon képviselendő álláspontról. A Hivatalon belül munkacsoport alakult az új törvény előkészítésére, továbbá a kodifikáció legfontosabb kérdéseiben állásfoglalást, véleményt kérő levéllel kerestünk meg számos szakmai és érdek-képviseleti szervezetet, amelyek közül egyesekkel külön konzultációkat is tartottunk. Az eddigi előkészítő munka eredményeként az új ipari mintaoltalmi törvény tervezete 2000 őszén, a szabályozás 2001-ben megszülethet. A szellemi tulajdonjogok gyakorlásának versenyjogi mozgásterét” jelölték ki azok a kormányrendeletek, amelyeket a versenytörvényben adott felhatalmazás alapján, az Európai Bizottság rendeletéinek figyelembevételével alkottak meg. A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 84/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet és a technológiaátadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítő-
