Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 3. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról

Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról

3

módosította az ipaijogvédelmi és a szerzői jogi jogszabályokat; az 1997. évi XI. törvény záró rendelkezései egységesen állapították meg a szellemi tulajdonjogok megsértésének polgári anyagi jogi jogkövetkezményeit és az érvényesítésükre szolgáló eljárások szabályait; a 128/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet szintén átfogóan szabályozta a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedéseket; legutóbb pedig a Büntető Törvénykönyv módosítása (az 1999. évi CXX. törvény) tükrözte e szabályozási szemléletet.

Az iparjogvédelem és a szerzői jog kérdéseivel ugyanazok a nemzetközi szervezetek, intézmények foglalkoznak: az ENSZ erre szakosított intézményeként a Szellemi Tulajdon Világszervezete, a Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS Tanácsa, az Európai Bizottság XV. Főigazgatósága. Irányukban fontos az egységes, koordinált kormányzati fellépés. A világ számos nagy (pl. Németország, Oroszország, USA) és kis (pl. Svájc, Szlovénia) országában ugyanaz a hivatal felel a szellemi tulajdon mindkét területéért. Természetesen sehol nem jár ez valamelyik jogterület vagy jogosulti csoport alárendelődésével, háttérbe szorulásával vagy másodlagossá válásával.

Az Szt. 44. §-ának 2000. január 1-jén hatályba lépett módosítása gondoskodott arról, hogy a koherens szellemi tulajdonvédelmi politika intézményi feltételei meglegyenek. Az MSZH-nak a szellemi tulajdon egészével - tehát mind az ipaijogvédelemmel, mind a szerzői joggal - kapcsolatos állami feladatok ellátásáért viselt általános és átfogó felelőssége eleget tesz e kormányzati igénynek és igazodik az előzőekben vázolt nemzetközi, illetve európai integrációs tendenciákhoz is.

A rendelet ennek az átfogó szellemi tulajdonvédelmi felelősségnek érvényt szerez néhány konkrét feladat „telepítésében”, illetve az intézményes egyeztetés fórumának (a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács) létrehozásával.

1.§(1) Az MSZHa szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve.

(2) Az MSZH feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;

b) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;

c) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;

d) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása;

e) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása.

2.4. A rendelet 1. §-a - az Szt. 44. §-ára építve, avval összhangban - nevezi meg az MSZH fő tevékenységi irányait. Az itt felsorolt feladatcsoportok részleteit a rendelet

2-6. §-ai tartalmazzák. A rendelet először a „klasszikus” iparjogvédelmi hatósági feladatokat említi meg. A dokumentációs és információs tevékenység, a jogszabály-előkészités, a stratégiaalakítás és a nemzetközi együttműködés feladatait ezt követően egységesen állapítja meg a

szellemi tulajdon mindkét területére kiterjedően. Az MSZH tevékenysége sohasem korlátozódott az egyedi hatósági ügyek intézésére. Sőt, eddigi működésének eredményessége jórészt éppen a hatósági és a stratégiaalakító funkciók hasznos összekapcsolásából, egymásra épüléséből adódott.

2. § (1) Az MSZH a következő iparjogvédelmi hatósági feladatokat látja el:

a) szabadalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelzőoltalmi bejelentések vizsgálata, e bejelentések alapján az oltalom megadása és nyilvántartása, valamint a megadott jogokkal összefiiggő eljárások lefolytatása;

b) nemzetközi szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és eredetmegjelölési bejelentések vizsgálata és továbbítása, valamint a nemzetközi szerződésen alapuló regionális iparjogvédelmi együttműködésből a nemzeti iparjogvédelmi hatóságra tartozó kutatási, vizsgálati, továbbítási és egyéb eljárási cselekmények elvégzése.

(2) A vámhatóság megkeresésére az MSZH tájékoztatást ad az iparjogvédelmi jogosult személyéről a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indult vámigazgatási eljárásban, továbbá eleget tesz az iparjogvédelmi ügyekben érkező egyéb hatósági megkereséseknek is.

(3) Az MSZH ellátja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara törvényességi felügyeletét, továbbá vezeti az iparjogvédelmi szakértők nyilvántartását.

(4) Az MSZH gondoskodik a Találmányi Szakértői Testület és a Szerzői Jogi Szakértő Testület működtetéséről.

2.5. A rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az MSZH hagyományos és máig legfontosabb feladatai; e feladatok ellátása teszi az MSZH-t iparjogvédelmi hatósággá.

A Magyar Szabadalmi Hivatal 1896 óta, több mint száz éve szolgálja a magyar iparjogvédelem ügyét. 1920-ig működött Szabadalmi Hivatalként, 1920 és 1949 között Szabadalmi Bíróságként látta el feladatait. Ezt követően Országos Találmányi Hivatalként funkcionált, a magyar szabadalmi jog centenáriumán, 1996-ban pedig — a Szt. 44. §-a alapján - ismét „visszavette” eredeti nevét. Az évtizedek során iparjogvédelmi főhatóságunk végig megőrizte önállóságát, függetlenségét és pártatlanságát, miközben a hivatali munka magas szinvonalából sem engedett.

Jelenleg az MSZH a következő iparjogvédelmi oltalmi formák ügyeit intézi:- a találmányok szabadalmi oltalma (az Szt. alapján);- használati mintaoltalom (a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény — Hmtv. - szerint);- a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma (az erről szóló 1991. évi XXXIX. törvénynek - a Toptv.-nek- megfelelően);- ipari mintaoltaoltalom (az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet, az Imtvr. szerint);- védjegyoltalom (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, azaz a Vt. alapján);- a földrajzi árujelzők oltalma (a Vt. szerint).

A felsorolt törvények részletesen szabályozzák az MSZH-nak az oltalom megadására, a jogok nyilvántartására és a megadott jogokkal kapcsolatos ügyek intézésére irányuló eljárását. Emellett az egyes törvények felsorolják