Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 3. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról

4

Dr. Bendzsel Miklós

oltalmi formánként az MSZH hatáskörébe tartozó ügyeket (ld. az Szt. 44. §-ának (2) bekezdését, a Hmtv. 26. §-át, a Toptv. 16. §-át, az Imtvr. 13. §-ának(l) bekezdését, a Vt. 37. §-át és 112. §-ának (1) bekezdését).

Az MSZH ezeket az ügyeket a bíróságokéhoz hasonló függetlenséggel és garanciák mellett intézi. Ehhez járul, hogy a hivatal határozatai ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, hanem határozatainak megváltoztatását a bíróságtól kell kérni.

Az MSZH statútumát megállapító korábbi rendelet [a 136/1989. (XII. 22.) MT rendelet] megalkotása óta bevezetett új iparjogvédelmi oltalmi forma a használati mintaoltalom és a topográfíaoltalom, valamint - nemzeti szinten - a földrajzi árujelzők oltalma. A rendelet a korábbi szabályozáshoz képest - igazodva a jogszabály-változásokhoz - ezeknek az oltalmi formáknak a megemlítésével egészíti ki az MSZH hatáskörébe tartozó iparjogvédelmi hatósági ügytípusok felsorolását.

Az MSZH nemcsak a felsorolt belső jogszabályokban szabályozott - ún. nemzeti - eljárásokban fogad és intéz oltalomszerzésre irányuló bejelentéseket, hanem a nemzetközi együttműködésben kialakult bejelentési, illetve regisztrációs rendszerekben is. Ilyen rendszer működik a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó Szabadalmi Együttműködési Szerződés (kihirdette: 1980. évi

14. törvényerejű rendelet), az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás (1984. évi 29. törvényerejű rendelet); a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a hozzá kapcsolódó Madridi Jegyzőkönyv (1973. évi 29. törvényerejű rendelet és 1999. évi LXXXIII. törvény), valamint az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (1982. évi 1. törvényerejű rendelet) alapján.

Az Európai Szabadalmi Egyezmény számos feladatot ró a részes országok szabadalmi hatóságaira az európai szabadalmi bejelentések fogadásával, továbbításával, nemzeti bejelentéssé való átalakításával, az európai szabadalmi leírások fordításainak kezelésével és e szabadalmak nyilvántartásával, illetve fenntartásával kapcsolatban. A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet szintén sok teendőt hárít a tagállamok iparjogvédelmi hivatalaira (ld. pl. a közösségi rendelet 39. cikkét a nemzeti kutatási jelentésekről). E feladatokat az MSZH-nak kell ellátnia az Európai Szabadalmi Szervezethez és az Európai Unióhoz való csatlakozást követően; célszerűnek látszott, hogy az új szabályozás rendelkezzen e perspektivikus feladatok ellátásáról is.

Az MSZH iparjogvédelmi hatósági tevékenységének nagyságrendjét érzékeltetheti néhány számadat:- 1999-ben 47 914 szabadalmi bejelentés érkezett, amelyből 43407 volt nemzetközi szabadalmi bejelentés (ez utóbbiaknak átlagban mintegy 15%-a lép nemzeti szakaszba); az érvényben lévő szabadalmak száma az év végén meghaladta a 11 000-t;- tavaly 6082 nemzeti és mintegy 8000 nemzetközi védjegybejelentést fogadott a hivatal; a lajstromozott hazai és nemzetközi védjegyek száma pedig túllépte a 140 000-t;- a nemzeti és a nemzetközi úton tett ipari mintaoltalmi bejelentések együttes száma megközelítette a 2000-t, az oltalom alatt álló mintáké pedig a 2500-t.

2.6. A szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről szóló 128/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése szerint az MSZH a védjegy vagy a földrajzi árujelző jogosultjáról -megkeresésre - tájékoztatja a vámhatóságot. A rendelet 2. §-ának (2) bekezdése evvel összhangban álló szabályt tartalmaz.

Az MSZH a nemzeti és a nemzetközi iparjogvédelmi hatósági feladatokon kívül ellátja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara törvényességi felügyeletét (a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1999. évi XXXII. törvény 34-35. §-a a felügyeleti jogosítványok gyakorlására a hivatal elnökét hatalmazza fel), valamint vezeti az iparjogvédelmi szakértők nyilvántartását.

Az MSZH iparjogvédelmi feladatai közé tartozik a Találmányi Szakértői Testület működtetése is [az Szt. 16. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint a 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet alapján],

2.7. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 86. §-ának (1) bekezdése — megfelelve annak az igénynek, hogy törvény indokolatlanul ne korlátozza a Kormányt a központi közigazgatás szervezeti rendjének és munkamegosztásának alakításában - a Kormányra bizta a szerzői és a szomszédos jogokat kezelő szervezetek nyilvántartását vezető, illetve az e szervezetek felügyeletét ellátó miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetőjének kijelölését. A 161/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése korábban e feladatot a nemzeti kulturális örökség miniszterére bízta. Ezt tükrözte az Szjt. 112. §-ának (3) bekezdésében adott szabályozási felhatalmazás és az annak alapján kiadott 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet is.

Az Szt. 44. §-ának módosítása — azzal, hogy a szellemi tulajdon egészére, tehát a szerzői és a szomszédos jogokra is kiterjesztette az MSZH hatáskörét - elvileg felvethette volna azt az igényt: a jogkezelő szervezetek nyilvántartásának és felügyeletének is az MSZH-hoz mint a szellemi tulajdon védelméért felelős országos hatáskörű szervhez kellene tartoznia. E változtatást azonban - a rendelet egyeztetése során - mind a közös jogkezelő egyesületek többsége, mind pedig az NKÖM ellenezte. Álláspontjuk szerint a jelenlegi rendszer bevált, jól működik, továbbá módot ad arra, hogy a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásában, felügyeletében és az általuk alkalmazott díjszabályok jóváhagyásában a kulturális politika szempontjai kellő mértékben érvényesüljenek.

Ezt az álláspontot tiszteletben tartva tekintettünk el az említett változtatás kezdeményezésétől. Az MSZH számára az Szt. 44. §-ának (1) bekezdésében megállapított általános - a szellemi tulajdon egészére kiterjedő - feladatkör ugyanis nem zárja ki, hogy egyes állami feladatokat e területen más szervek lássanak el, feltéve, hogy a szükséges kormányzati koordináció e területen is megfelelően érvényesül.

A rendelet a már említett rendelkezésekkel összhangban említi meg az MSZH feladatai között a Szerzői Jogi Szakértő Testület működtetését.

3. § Az MSZH a szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs tevékenység körében különösen a következő feladatokat látja el: