Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam II. 2000. április KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE WORLD FÄTENT INFORMATION The International Journal for Industrial Property Documentation, Information, Classification and Statistics Pergamon World patent information. The international journal for industrial property documentation, information, classification and statistics. /Ed.: M.J.R. Blackman. A Pergamon-Elsevier Science Ltd., Amsterdam. A ISSN 0172-2190 Az iparjogvédelmi információ világszerte jól ismert, huszonegyedik évfolyamában járó folyóirata legutóbbi két számában közérdeklődésre számot tartó témában közöl cikkeket: a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás problémáival és jövőjével foglalkozó WIPO Advanced Seminar on the International Patent Classification (IPC) rendezvényre beküldött előadások alapján. Bár a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás legújabb, hetedik verziója megjelent és ez évtől érvénybe lépett, az osztályozási rendszer felülvizsgálata és a technika fejlődéséhez való igazítása nem zárul le egy-egy kiadás megjelenésével. Az eredményes fejlesztéshez a legkülönbözőbb vélemények ütköztetése révén kialakítható koncepciózus revíziós politika szükséges. A szeminárium 1998. december 7-11. között zajlott le az angliai Newportban. A résztvevők között megtalálhatók voltak a Strasbourgi Egyezmény tagállamainak iparjogvédelmi hivatalai, más e témában érdekelt hivatalok, kormányközi iparjogvédelmi hivatalok és néhány, az iparjogvédelmi információ területén aktív tevékenységet folytató szervezet képviselői. A szeminárium a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás fontosságának, szerkezetének, eddigi revíziós politikájának felülvizsgálata érdekében jött létre, amelynek jelentőségét új megvilágításba helyezi az új számítógépes keresőeszközök megjelenése és rohamos fejlődése. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás az egyetlen - világszerte a legszélesebb körben (kb. száz országban) - használt szabadalmi osztályozási rendszer, mely megőrizte nemzetközi jelentőségét immár több mint húsz éven keresztül. Az elektronikus információ-visszakeresés térnyerésével az NSZO-nak is lépést kell tartania, felül kell vizsgálni mindazokat a műszaki területeket, amelyek elektronikus környezethez kapcsolódhatnak. Számos ajánlás született az NSZO-val kapcsolatban annak érdekében, hogy az osztályozási rendszer meg tudjon felelni az elektronikus korszak követelményeinek. Rövid, közép és hosszú távon megvalósítható javaslatok születtek, valamint létrejött egy munkacsoport a Szakértői Bizottság mellett a részletes ajánlások és az akcióterv kidolgozására. Mint azt a szerkesztő jelzi: a szemináriumra érkezett vélemények közül csak a legsarkosabbakat lehetett megjelentetni a folyóiratban a terjedelmi korlátok miatt. Néhány cím a szeminárium anyagából, melyek utalnak az osztályozási rendszer fejlesztésével kapcsolatos problémák széles körére: 1. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás revíziója és a jövő. Jim Calvert, a szeminárium elnökének vitaindítója. 2. Az NSZO nyelvi problémái és a természetes nyelvet használó keresőrendszerek. Michélle Lyon, INPI Párizs. 3. Az NSZO keresőeszközként való fejlesztése. Anders Bruun, PRV, Stockholm. 4. Az NSZO az új évezredben - kihívás és lehetőségek. Akcióterv-javaslat. Stephen Kunin, USPTO, Washington. 5. Osztályozás és az NSZO jövője - az EPO véleménye. Jürgen Rampelmann. 6. Az NSZO fejlesztése az elektronikus korszakban. A WIPO Nemzetközi Irodájának véleménye. 7. A szeminárium jelentése. Jim Calvert, a szeminárium elnöke bevezetőjében összefoglalta az osztályozási rendszerrel kapcsolatos összes problémát és a megoldásukra egy több lépésben végrehajtható elképzelést terjesztett elő. Bár az NSZO világszerte alkalmazott szabadalmi osztályozási rendszer, az alkalmazásbeli eltérések ugyancsak számos problémát vetnek fel. Amíg nem a legfrissebb verziót használják a szabadalmi dokumentumok osztályozására a szerződő országok, addig az NSZÓ valóságos értéke nehezen állapítható meg. Az azonban világos, hogy ma már egyetlen ország sem hagyatkozhat kizárólag a saját nemzeti szabadalmi osztályozási rendszerére, különösen, ha tekintetbe vesszük az Internet hatását az információ-visszakereső rendszerek nemzeti kereteket szétfeszítő erejére. Hangsúlyozandó az egységes osztályozási rendszer használata. A ma használatos sokféleség eredményeképpen a keresés a világ szabadalmi gyűjteményeiben nehéz
