Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Dr. Csiky Péter: A TRIPS Tanácsban folyó munka
A TRIPS Tanácsban folyó munka 25 (5)], amely lehetővé teszi különféle szórakozóhelyeken (bárok, boltok, éttermek) rádió- és televízióműsorok jogdíjfizetés nélküli közvetítését. Az Európai Unió szerint ez a rendelkezés ellentétes a Berni Uniós Egyezmény 1 Ibis cikke 1. bekezdésében foglaltakkal, amely az irodalmi és művészeti, ezen belül a zenei művek szerzői számára kizárólagosjogot biztosít e művek közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban. E rendelkezés alkalmazása pedig a TRIPS 9. cikk I. bekezdése folytán a tagállamokra kötelező. A „ non-violation " rendelkezések használata a szellemi tulajdonjogi viták rendezésére irányuló eljárásokban Az államok közötti szellemi tulajdoni viták - mint láttuk - a TRIPS alapján fennálló valamely kötelezettség közvetlen megsértése miatt a Vitarendezési Testület elé vihetők. A TRIPS Tanácsban előkészítő munka kezdődött a közvetett jogsértések miatt indítható vitarendezési eljárások alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ennek jogi hátterét a TRIPS 64. cikkének rendelkezései jelentik. A TRIPS 64. cikkének 2. bekezdése szerint a GATT 1994. XXIII. 1. b) és 1. c) alpontjait nem kell alkalmazni a jelen Megállapodás szerinti viták rendezésére a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított öt évig. A TRIPS 64. cikkének 3. bekezdése alapján a 2. bekezdésben említett időszak alatt a TRIPS Tanács megvizsgálja a jelen Megállapodás vonatkozásában a GATT 1994. XXIII. 1. b) és 1. c) alpontjai szerinti kifogások hatókörét és körülményeit, és benyújtja ajánlásait a Miniszteri Konferenciának jóváhagyás végett. A Miniszteri Konferencia az ilyen ajánlások jóváhagyásával vagy a 2. pontban említett időszak kiterjesztésével kapcsolatban csak konszenzussal hozhat bármely határozatot, és a jóváhagyott ajánlások a többi tag vonatkozásában további formális jóváhagyási folyamat nélkül lépnek hatályba. A GATT 1994. XXIII. 1. b) és 1. c) alpontjai szerinti kifogások a vitarendezési eljárásban akkor alkalmazhatók, ha egy tagállam olyan intézkedéseket hoz, hogy ezáltal az Egyezmény bármely célkitűzése csorbul, illetve az Egyezményből közvetve vagy közvetlenül eredő, valamely más tagállamot megillető, ésszerűen elvárható előny hatálytalanítását vagy csorbulását eredményezi, abban az esetben is, ha a meghozott intézkedés közvetlenül nem ütközik az Egyezmény rendelkezéseibe. A TRIPS 64. cikke 3. bekezdésének alkalmazásával összefüggésben mindezidáig nem alakult ki konszenzus a Tanácsban. Korea és India nem tartották szükségesnek a „non-violation” rendelkezés szellemi tulajdoni vitákban történő alkalmazását. Korea komoly fenntartásait fejezte ki ezzel kapcsolatban, mivel nincs a vitarendezési eljárásban ilyen irányú, kellően megalapozott gyakorlat. A 64. cikk 3. bekezdésének vizsgálata tárgyában a Titkárság részletes elemzést készített. Kanada részletes elemzést nyújtott be, ennek alapján a Tanács ismételten megvitatta a „non-violation” rendelkezések szellemi tulajdoni vitákban történő alkalmazhatóságát. A kanadai beadvány főbb megállapításai a következők. Kanada aggályosnak tartja a non-violation alapú viták lehetővé tételét TRIPS környezetben. A gondot részben az jelenti, hogy a non-violation esetek az ésszerűen elvárható előnyök („nullifying or imparing a benefit”) csorbulásához kapcsolódnak. TRIPS környezetben ugyanakkor mindezidáig tisztázatlan, hogy mi az az előny, ami ésszerűen elvárható („reasonably expected”) a szellemi tulajdonjogok gyakorlása eredményeként. A kanadai beadvány szerint a „non-violation” jogorvoslat teljesen más alapokon jött létre mint a szellemi tulajdonjogok szabályozása, ezért az jellegénél fogva nem alkalmas a szellemi tulajdonjogi vitákban történő alkalmazásra. A kanadai delegátus javasolta, hogy az előny fogalmának tisztázására a Tanács a következő ülésén térjen vissza. Az Egyesült Államok elutasította a kanadai beadványban foglaltakat és hangsúlyozta, hogy semmiféle olyan törekvést nem támogatnak, ami gyengítheti a tagállamoknak az Egyezményből eredő jogait. Kiemelték, hogy ragaszkodnak a non-violation rendelkezéseknek a szellemi tulajdoni vitákban történő alkalmazásához. India, Malajzia az ASEAN-országok képviseletében, Hongkong, Korea, Uj-Zéland és a Fülöp-szigetek egyetértettek azzal a kanadai érveléssel, hogy a GATT hagyományos szabályozása, amihez kapcsolódóan a nonviolation elvet kidolgozták és a TRIPS környezet eltérő jellegű és támogatták a kanadai véleményt. A kérdés rendezése egyre sürgetőbb, mivel a TRIPS 64. cikk 3. bekezdése szerint a TRIPS Egyezmény kapcsán a viták non-violation alapon való kezdeményezése 2000. január 1-jén lehetségessé válik, ha a WTO-tagok konszenzussal azt el nem utasítják. A Tanács a vitát a következő ülésén folytatja. A TRIPS Tanács 1995-ös létrejöttétől napjainkig - munkamódszereit tekintve - óriási fejlődésen ment át. A jelen tanulmány által bemutatott munkaterületeken elért sikerek azt sugallják, hogy belátható időn belül a WTO és a TRIPS Tanács a Szellemi Tulajdon Világszervezetével (WIPO) együttműködve a szellemi tulajdon nemzetközi rendszerének második pillérévé válik és azonos mértékben járul majd hozzá a szellemi tulajdonjogok oltalmának előmozdításához. A WTO a nemzetközi jogfejlődés irányát a vitarendezési eljárásjogértelmező szerepével fogja befolyásolni: a tagállamok jogalkotásának és jogalkalmazásának folyamatos figyelemmel kísérése és a vitarendezési döntések „impulzusai” révén fogja kijelölni a követendő irányokat a nemzeti szellemi tulajdoni rendszerek számára.
