Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés a PHARE-RIPP program keretében
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam II. 1999. április HÍREK, esemenyek TIDRENCZEL BÉLA Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés a PHARE-RIPP program keretében 1. A PHARE programról általában Az Európai Unió 1989-ben indított kezdeményezése annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a nemzetek demokratikus családjának egy sikeres és stabil Európa létrehozatala érdekében. Az angol PHARE rövidítés H betűje a program alapját képező két bázisország közül Magyarországot jelöli. A program célja, hogy segítse a közép- és kelet-európai országokat abban, hogy az európai fejlődés fő áramlatához újra csatlakozhassanak. Ezt a program széles körű támogatás biztosításával, a demokrácia olyan mértékű megerősítésével kívánja megvalósítani, melynek eredményeként ezek az országok már készek lesznek az európai uniós tagsággal járó követelmények megvalósítására. 2. A RIPP programról általában A RIPP (Regional Industrial Property Program - Regionális Iparjogvédelmi Program) a PHARE-program egyik jelentős eleme, mely az Európai Unió Bizottsága által finanszírozott iparjogvédelmi segítségnyújtási program a közép- és kelet-európai országok szabadalmi hivatalai számára. 1992-től napjainkig, mintegy hét éve, a PHARE-segély költségvetésének felhasználásával az Európai Szabadalmi Hivatal Programirányító Egysége (PMU) koordinálja. Előnyeit összesen tizenhárom ország (Albánia, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, 1997-től pedig Bosznia-Hercegovina és Macedónia) élvezi. A program fő célkitűzése a felsorolt országok iparjogvédelmi rendszereinek korszerűbbé tétele, a szabadalmi hivatalok infrastruktúrájának, technikai színvonalának az európaihoz való jobb közelítése, illetve felzárkóztatása, és a fejlettebb hivatalok színvonalának további emelése. A program eddigi szakaszai: 1992—1996 között RIPP I—II. szakasz ötmillió ECU költségvetéssel, az 1997- 1999. december 31-ig tartó III. szakasz négymillió ECU költségvetéssel. Az eredetileg 1998. december 31-ig tervezett III. szakaszt 1 évig meghosszabbították és várhatóan 1999 nyarán az EU Bizottsága döntést hoz a program IV. szakaszban történő folytatásáról. 3. A PHARE-RIPP program megvalósításának alapját képező elvek, háttéranyagok és főbb események 1998-ig a) Az Európa Tanács 1993 júniusában, Koppenhágában kidolgozta a közép- és kelet-európai országok Európához való csatlakozásának részleteit, a csatlakozás politikai és gazdasági kritériumait, a tagsági követelményeket és a bővítés elsőbbségi irányait. Az 1994-1997. közötti időszakban az Európai Unió Bizottságának kompetens szakemberei főként azt hangsúlyozták, hogy az egyes közép- és kelet-európai országok uniós csatlakozása, illetve iparjogvédelmi téren ezen országoknak a müncheni Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozása egymástól független folyamat, az utóbbi bekövetkezhet a „nagy csatlakozási folyamatot” megelőzően is. 1997-től folyamatosan foglalkoznak a két csatlakozási folyamat esetleges párhuzamosságának gondolatával. b) 1997 júliusában az Európai Unió Tanácsa Luxemburgban történelmi határozatot hozott az öt közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország és Ciprus európai csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások megkezdéséről. Még ez évben megszületett az AGENDA 2000, mely részletesen taglalja az EU politikája fejlesztésének feltételeit (demokrácia és jogállamiság, illetve emberi jogok és kisebbségvédelem), a kibővítés lényeges feltételeként pedig a gazdasági feltételek megteremtését. A gazdasági helyzetet elemző rész szerint kiemelkedő fontosságú a piacgazdaság megléte, a versenyhelyzetnek és a piaci hatásoknak való megfelelés képessége. Ezen belül a szellemi és az ipari tulajdonjog védelme, az iparjogvédelem tárgyainak az EU szabályaival való teljes összeegyeztethetősége nagy szerepet kap. Az anyag további fejezete a tagsági követelmények vállalására való képességgel (többek között belső piac, pénzügyi fegyelem stb.), illetve a közösségi vívmányok (az ún. acquis) alkalmazásának feltételeivel (közigazgatási szervezet megújítása, intézményi reform) foglalkozik. Az elképzelések szerint az ún. előcsatlakozási stratégia keretében tíz „társult” ország esetében más és más formájú támogatásról döntenek majd. Határoztak a „csatlakozási partnerség” keretében kialakított új elvek - „demand driven” (igény által mozgatott) helyett az „accession
