Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Dr. Csiky Péter: A TRIPS Tanácsban folyó munka
24 Dr. Csiky Péter Tanács a tagállamok benyújtott javaslatai és a titkársági anyag alapján folytatja a kérdések elemzését. A növényfajták oltalmával kapcsolatos felülvizsgálat A TRIPS 27. cikke 3. bekezdésének b) pontja lehetővé teszi az emberek vagy állatok kezelésére szolgáló diagnosztikai, gyógyászati és sebészeti eljárások, továbbá a növények vagy állatok szabadalmi oltalomból történő kizárását, a mikroorganizmusokat kivéve. A tagállamok kizárhatják továbbá a szabadalmi oltalomból a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásokat, amelyek eltérnek a nem biológiai és a mikrobiológiai eljárásoktól. A tagállamoknak azonban biztosítaniuk kell a növényfajták oltalmát szabadalommal vagy hatékony sui generis rendszerrel vagy ezek bármely kombinációjával. A TRIPS ismertetett alpontja előírja, hogy a rendelkezések alkalmazását a WTO Egyezmény hatálybalépését követő négy év elteltével felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat módszertanát tekintve a tagállamoknak két kérdést kellett eldönteniük: 1. Elfogadják-e azt, hogy a felülvizsgálat információgyűjtő tevékenységgel induljon meg. 2. Amennyiben az első kérdésre pozitív a válasz, szükség van-e valamilyen kérdőívre (checklist), vagy a TRIPS 27. cikke 3. bekezdésének b) pontja elég világos, hogy milyen információt kell adni a tagállamoknak? Az Egyesült Államok, Argentína, Venezuela, az Európai Unió, Egyiptom, Kolumbia, Mexikó, Kanada, lapán az információgyűjtő tevékenység megkezdését támogatta. Az EU és az USA képviselői rámutattak, hogy nincs szükség semmiféle kérdőívre, minden tagállam a 27. cikke 3. bekezdés b) pont alapján maga adjon tájékoztatást jogrendszeréről. Pakisztán, Marokkó, Malajzia, Brazília, Fülöp-szigetek, India lényegében egyetértettek az információgyűjtő tevékenység megkezdésével és hangsúlyozták, hogy nincs szükség kérdőívre. Pakisztán azt javasolta, hogy a Titkárság szerezzen be további információt a területtel foglalkozó nemzetközi szervezetektől (UPOV, Secretariat of the Convention on Biological Diversity, OIV). A tagállamok megállapodása alapján elkezdődött az információgyűjtő tevékenység, első lépésként a tagállamok írásban információt szolgáltattak nemzeti szabályozásukról. A Titkárság felvette a kapcsolatot az UPOV-val és az SCBD-vel és információt kért e szervezetektől a tevékenységükkel kapcsolatban. A Titkárság a válaszadás megkönnyítése céljából egy fakultatív kérdőívet készített. Az 1999. február 17-i ülésig Bulgária, Kanada, az Európai Unió, Korea, az Egyesült Államok, Magyarország, Japán, Új-Zéland, a Cseh Köztársaság, Románia, Zambia, Lengyelország és Szlovénia nyújtott be anyagot nemzeti szabályozásáról. Ausztrália, Dél-Afrika, Marokkó és Norvégia jelezte, hogy az ülést követően mihamarabb beadják anyagukat. Az Egyesült Államok, Argentína és az Európai Unió javaslatára a Titkárság összefoglalót készít a beadványokból. A 27. cikk 3. bekezdése b) pontjának felülvizsgálatára a Tanács a következő ülésen visszatér. Vitarendezési eljárások A vitarendezési eljárás a tagállamoknak a WTO Egyezményből eredő jogait és kötelezettségeit érintő viták, konzultációk, majd ezt követően a Vitarendezési Egyetértésben (Dispute Settlement Understanding, DSU) meghatározott szabályok szerint folyó eljárás keretében történő rendezését szabályozza. A TRIPS alapján fennálló kötelezettségekei összefüggő szellemi tulajdonjogi viták a TRIPS 64. cikkének 1. bekezdése szerint a WTO Vitarendezési Testületé elé vihetők. A vitarendezési eljárás lefolytatása a DSU 2. cikke alapján kizárólag a Vitarendezési Testület hatásköre, ezért a vitarendezési eljárásokban egyik tanács sem vesz részt, a Vitarendezési Testület elnöke azonban folyamatosan tájékoztatja az érintett tanácsokat a vitarendezési eljárások helyzetéről. Noha az utóbbi időkben számos vitarendezési eljárás indult a TRIPS alapján, magyar szemmel nézve az alábbi eljárások - precedens értékük miatt - méltán tartanak számot komoly érdeklődésre. 1. Az 1998. február 24-i tanácsülésen bejelentették, hogy az Európai Unió konzultációt kezd Kanadával a gyógyszertermékek szabadalmi oltalmával kapcsolatban, mivel Kanada jogrendszere nem biztosít kielégítő oltalmat. Az európai kifogás lényege az, hogy a kanadai jog a szabadalmi oltalom tartama alatt lehetővé teszi a gyógyszer-engedélyezéshez szükséges kísérleti gyártást, és az így megszerzett engedély alapján a szabadalmi oltalom lejártát megelőző hat hónapon belül a szabadalmazott termék raktáron tartás céljából történő gyártását az oltalom lejártát követő azonnali forgalomba hozatal céljából. Az Európai Unió szerint ezért Kanada jogrendszere nem felel meg a TRIPS 27., 28. és 33. cikkeiben foglaltaknak. Az Egyesült Államok, Ausztrália és Svájc a gyógyszertermékek értékesítése területén fennálló fontos kereskedelmi érdekeire hivatkozva bejelentette, hogy a 10. szakasz 4. bekezdése alapján beavatkozik az Európai Unió mellett a Kanadával folytatott konzultációba. Az Európai Unió ezt követően a sikertelen konzultációkra hivatkozva kérte a panel felállítását a Kanada elleni vitarendezési eljárásban a DSU 7. cikkében foglalt rendelkezések alapján. Kanadaelutasítottaapanel (general terms of reference) alapján történő felállítását. Az Európai Unió által Kanada ellen indított eljárásban 1999. február 1-jén felállt az ügyet vizsgáló panel, az eljárás folytatódik. 2. Kanada 1998. december 2-án konzultációt kért az Európai Uniótól, mivel a gyógyszertermékek kiegészítő oltalmi tanúsítványa - véleményük szerint - ellentétes a TRIPS 27. cikke 1. bekezdésének rendelkezésével amely ugyanis tiltja a technológiai területek alapján történő megkülönböztetést, így a gyógyszertermékek oltalmi tanúsítványa diszkriminatív, mert az csak az ilyen termékek szabadalmi oltalmának meghosszabbítását teszi lehetővé. Az Egyesült Államok az 1998. december 21 -én kelt levelében beavatkozási szándékát jelezte az európai piacon a gyógyszertermékek területén fennálló kereskedelmi érdekeire hivatkozva. 3. Az Európai Unió 1999. február 4-én konzultációt kért az Egyesült Államoktól az amerikai szerzői jogi törvény azon rendelkezése miatt [US Copyright Act, Section 110
