Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 2. szám - Dr. Csiky Péter: A TRIPS Tanácsban folyó munka

A TRIPS Tanácsban folyó munka 23 égisze alatt létrejött szerzői és szomszédos jogi egyezmé­nyekről, a Védjegyjogi Állandó Bizottság munkájáról, az elektronikus online bejelentési rendszer jövőben történő beindításáról és a digitális aláírásokkal összefüggő WIPO- ban folyó munkáról. Kifejtette, hogy az elektronikus kereskedelem szinte minden szellemi tulajdoni kategóriát érint. Kiemelte a di­gitális technika szerepét és vázolta ennek a szellemi tulaj­don védelmére gyakorolt hatásait. A globalizáció, a „global medium” elterjedésével sűrűsödő problémák kö­zött a legégetőbbnek a globális elektronikus kereskede­lemben felmerülőjogsértéseket és az ellenük való fellépést említette. Rámutatott, hogy a kérdés elemzése sokoldalú vizsgálatot igényel, amely már folyik a WIPO szakmai szervezeteiben. A delegációk az előadást követően felkérték a Titkár­ságot, hogy a párhuzamos munkavégzés elkerülése érde­kében a WIPO készítsen eddigi munkájáról összefoglalót. A Titkárság elkészült tanulmánya igen részletesen elemzi az elektronikus kereskedelem és a szellemi tulajdonjogok kapcsolatának érzékeny kérdéseit, így a szerzői és szomszé­dosjogok, a védjegyek oltalmát és az ilyen jogok érvényesí­tésének problémáit, valamint az új technológiák és a techno­lógiákhoz való hozzáférés problematikáját. A titkársági anyag főbb megállapításai rámutatnak: a szellemi tulajdonjog-védelmi rendszer elvei, ahogyan azo­kat a jelenlegi nemzetközi egyezmények lefektetik, az internettel összefüggésben is érvényesek. Kiemeli a titkár­sági anyag azt, hogy a TRIPS Egyezmény megfogalmazá­sa kellően technológiasemleges, így az abban foglalt ren­delkezések általában a digitális hálózati környezetben is relevánsak. A Titkárság megvizsgálandónak tart egy sor kérdést, például: a területi elven alapuló szellemi tulajdon­jog-védelem és az internet kapcsolatát, és az ezzel össze­függésben felmerülő problémákat. A szerzői jog területén a definíciókkal összefüggő kérdések tisztázása az egyik legfőbb feladat, így a származási ország meghatározása, a publikáció fogalmának tisztázása, míg a védjegyek és a domain nevek használatának interferenciái a védjegyjog területén jelentkeznek komoly problémaként. A tagállamok a kérdés elmélyült vizsgálatával az elkö­vetkezendő üléseken foglalkoznak majd. A kereskedelem megkönnyítése A kereskedelem megkönnyítésének munkaprogramja az Árukereskedelmi Tanács elnökének megkeresése alapján került a TRIPS Tanács ülésének napirendjére. A kereske­delem megkönnyítésének WTO-beli reformja a következő területeken j elentkezik. A dokumentációk és információs követelmények har­monizálása és egyszerűsítése a vám- és határátlépési eljá­rásokban, az eljárások átláthatósága, konzisztenciája, automatizáltsága és az információtechnológia megfelelő felhasználása, továbbá az együttműködés javítása nemzeti és nemzetközi téren. Az Európai Unió munkaanyaga a TRIPS Egyezmény határintézkedési rendjének gyakorlati aspektusaival kapcsolatban a WCO (Vámügyi Világszer­vezet) CRM programját (Customs Reform and Modern­isation) állítja modellként a WTO tagállamoknak. A CRM a modem vámigazgatási technikák közül az érkezés előtti adatfeldolgozást és -továbbítást, a gyors zöldfolyosó-áru­forgalom biztosítását az engedéllyel rendelkező kereske­dőknek, a vámhatóságok és a kereskedők közötti automa­tikus adatforgalmi hálózat kiépítését szándékozik bevezet­ni a WCO tagállamai között. Az európai beadvány rámutat: a TRIPS határintézkedési rendszere csak egyszerűsített és megreformált vámigazgatási eljárásokon keresztül érvényesülhet hathatósabban. A tagál­lamok felkérése alapján a Titkárság háttértanulmányt készített. A Tanács folytatja a megkezdett munkát és kialakítja álláspontját. A WIPO Szabadalomjogi Állandó Bizottságának megkeresése A WIPO Szabadalomjogi Állandó Bizottságának elnöke 1998. november 10-énlevelet intézett a TRIPS Tanácshoz, a PLT (Patent Law Treaty) szövegtervezetének kidolgo­zása során a TRIPS Egyezményt érintő két kérdésben. Az első kérdés a szabadalmi hivatalok által alkalmazott díjkedvezményekkel kapcsolatos, és arra irányul, hogy a fejlődő országok állampolgárainak, feltalálóknak és kis­vállalkozásoknak (nemzetiségüktől függetlenül), továbbá a kormány kutatóintézeteinek biztosított csökkentett díjak alkalmazása összhangban áll-e a TRIPS 4. cikkének leg­nagyobb kedvezményes elbánást kötelezővé tevő rendel­kezésével. A második kérdés a PLT jogi helyzetével (a TRIPS 5. cikk hatályának alkalmazásával) kapcsolatos. Ennek háttere a TRIPS 5. cikke, mely szerint a 3. és 4. cikk szerinti kötelezettségek (nemzeti elbánás és legnagyobb kedvezményes elbánás elve) nem alkalmazhatók a Szelle­mi Tulajdon Világszervezete keretében a szellemi tulaj­donjogok megszerzésére és fenntartására vonatkozó meg­kötött multilaterális egyezmények szerinti eljárásokra. A megkereséssel kapcsolatban Argentína kifejtette, hogy a díjkedvezmények alkalmazása sem a 3. (nemzeti elbánás), sem a 4. cikkel nem ellentétes, kivéve az állami kutatóintézeteknek nyújtott díjkedvezményeket, amelyek sértik a TRIPS fenti rendelkezéseit. Venezuela álláspontja szerint egyik felsorolt kedvezmény sem sérti a 4. cikk ren­delkezéseit, mert az ilyen kedvezmények segítik a fejlődő országokat a kutatás-fejlesztés előmozdításában, ami a TRIPS Egyezmény egyik célkitűzése. Marokkó azt az álláspontot képviselte, hogy a PLT az 5. cikk alkalmazása alá esik, a kedvezményes díjak alkal­mazása pedig egyáltalán nem sérti a 4. cikket. Kanada szerint egy nemzetközi szerződést (a TRIPS Egyezményt) csak úgy lehet értelmezni, hogy ha az összes tagállam aláveti magát az értelmezés során kialakuló ál­láspontnak. Kanada kifejtette továbbá, hogy az összes tag­államnak véleményt kellene nyilvánítani a megkeresésben szereplő kérdésekről és a konkrét vélemények ismeretében lehetne folytatni a vitát. Az Egyesült Államok támogatta a kanadai javaslatot. A kanadai javaslattal kapcsolatban Marokkó és Venezuela nemtetszésének adott hangot. Az elnök javaslatára a Titkárság szinopszist készít az eddigi álláspontokról, hogy megkönnyítse a Tanács további mun­káját. India azt javasolta, hogy a Tanács konszenzusos ala­pon alakítson ki egységes álláspontot, mivel a WIPO Sza­badalomjogi Állandó Bizottsága a feltett kérdésekre a kö­zös értelmezés eredményeként kialakított választ vár. A

Next

/
Thumbnails
Contents