Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Dr. Csiky Péter: A TRIPS Tanácsban folyó munka
22 Dr. Csiky Péter A rendszer nem keletkeztet felesleges és indokolatlan adminisztratív terheket és költségeket a Titkárság számára. A javaslat szerint a részt vevő tagállamok notifikálják a borokra és égetett szeszes italokra vonatkozó nemzeti joguk által védett földrajzi megjelöléseket a Titkárságnak (megjelölve az oltalom lejáratának dátumát). A notifikációban jelezni kell, hogy a bejelentett földrajzi megjelöléseket más, sokoldalú megállapodás alapján is oltalmazzák-e. Az első bejelentést követően csak időszakos (féléves, illetve éves) frissítő notifikációt kell beadni a tárgyidőszakban lajstromozott további földrajzi megjelölésekről, illetve a korábbi oltalmak megszűnéséről. Bármely tagállam bármikor beléphet, illetve kiléphet a rendszerből. A Titkárság fogadja a notifikációkat és adatbázist hoz létre a bejelentett földrajzi megjelölésekről, ami a notifikációban közölt adatokat tartalmazza. A 23. cikk 3. bekezdésével összhangban több tagállam is benyújthat azonos vagy hasonló földrajzi megjelöléseket, feltéve, hogy azokat nemzeti szabályozásaikkal összhangban elismerik és oltalmazzák. A Titkárság a frissítő notifikációk alapján napra készen tartja az adatbázist. A rendszerben részes tagállamok vállalják, hogy a borokra és égetett szeszes italokra vonatkozó földrajzi megjelöléseik védelmére irányuló bejelentések elbírálásánál, más információk mellett, a WTO adatbázisát is megvizsgálják, és az abból származó információkat nemzeti szabályozásukkal összhangban veszik figyelembe. A földrajzi megjelölések oltalmának biztosításával vagy elutasításával kapcsolatos döntések ellen jogorvoslattal csak az érintett tagállam hatóságaihoz lehet fordulni. A rendszerben részt nem vevő tagállamok a rendelkezésükre álló egyéb információs források mellett figyelembe veszik a WTO adatbázisát is a szükséges döntések meghozatalakor. Az adatbázisban nem szereplő, de egy WTO-tagállamban bejegyzett földrajzi megjelölés egyaránt védelemben részesül a TRIPS Egyezmény II. részének 3. fejezetében foglaltak szerint. A TRIPS Tanács a rendszer létrehozását követő két év elteltével megvizsgálja annak hatékonyságát. Kanada és Ausztrália lelkesen támogatta a javaslatot. Argentína és Brazília szerint a javaslat jó alap a további tárgyalásokra. Új-Zéland ajavaslat elveivel egyetértett, de nem támogatta a termékkör szeszes italokra való kiterjesztését. Chile és Korea rámutattak: az önkéntesség pozitív eleme a javaslatnak, de a rendszernek csak a borokra kellene kiterjednie. Mexikó jelezte, hogy korábbi álláspontjával egyezően ellenzi a rendszer kiterjesztését a borokon kívül más termékekre. Az Európai Unió megítélése szerint az amerikai-japán javaslat lényegét tekintve ellentétes a 23. cikk 4. bekezdésének céljával, mivel kizárólag átláthatóságot szolgáló regisztrációs elemeket tartalmaz, nincs semmiféle jogi hatása. A TRIPS 23. cikk 4. bekezdésének notifikációs és regisztrációs rendszer létrehozásáról beszél, ezért a tagállamoknak kell dönteni a megfelelő rendszer létrehozásáról. A sokoldalú regisztrációs rendszer keretében oltalmazandó termékek körét illetően a Tanácsban folytatódik a vita. b) A földrajzi megjelölések nemzeti szabályozásának felülvizsgálata A TRIPS 24. cikk 2. bekezdése szerint a TRIPS Tanács rendszeresen felülvizsgálja a jelen fejezet rendelkezéseinek alkalmazását; az első ilyen felülvizsgálat a WTO Egyezmény hatálybalépését követő két éven belül történik. A TRIPS 24. cikk 2. bekezdésével kapcsolatban, amely a földrajzi megjelölésekkel összefüggő rendelkezések (II. rész, 3. szakasz) betartásának folyamatos felülvizsgálatát írja elő, az Egyesült Államok önálló javaslatot nyújtott be. Az Egyesült Államok szerint a Tanács felhívására benyújtott anyagokban fellelhető információ használatának megkönnyítésére szükségesnek látszik az egymástól tartalmilag és formailag is jelentős eltérést mutató anyagok rendezett, szerkesztett formába helyezése. Ezért egy „checklist” elkészítésére tett javaslatot, amelynek megválaszolása egységesen, előírt határidőre történne. Az amerikai javaslatot a Tanács elfogadta, Mexikó a „checklist” kiegészítéseként újabb négy kérdést nyújtott be, amelyek az egyébként sem rövid kérdéssorba integrálódtak. A „checklist”-re eddig összesen harminc tagállam nyújtott információt az előírt határidőn belül, a válaszokat a Titkárság köröztette a tagok között. A benyújtott „checklist”-ek alapján továbbra sem alakult ki konszenzus a tagállamok között a felülvizsgálat módszertanával kapcsolatban. Az Európai Unió javasolta, hogy a Titkárság készítsen a kérdőív anyagából szinopszist. Az Egyesült Államok lényegében támogatta az európai javaslatot, szerintük is hasznos lenne a rövid összefoglaló elkészítése, de még mielőtt a Titkárság elkezdi a munkát készítsen javaslatot, amit a Tanács megvitat. Az európai javaslatot a magyar delegáción kívül Svájc, Mexikó, Dél-Afrika, Szingapúr és Marokkó is támogatta. Ausztrália, Argentína, Brazília és Új-Zéland nem támogatta a szinopszis elkészítését. Új-Zéland szerint a földrajzi megjelölésekre vonatkozó rendszerek eltérő nemzeti jellege miatt nem célszerű és talán nem is lehetséges összefoglaló kidolgozása. Kanada jelezte: több időre van szükségük a válaszok elemzéséhez, mivel még nem minden tagállam nyújtotta be válaszát a „checklist”-re. A Tanácsban kialakult konszenzus alapján az elnök felkérte a Titkárságot, hogy készítsen az összefoglaló dokumentum főcímeit tartalmazó vázlatos anyagot (outline of a possible summary paper). A Tanács a vitát az anyag ismeretében folytatja. Az elektronikus kereskedelem Az Általános Tanács döntése szerint az elektronikus kereskedelem munkaprogramjában az összes „nagy” tanácsnak részt kell venni. A TRIPS Tanácsra háruló feladat a szellemi tulajdon oltalmát érintő kérdések vizsgálata. Az Általános Tanács figyelemmel kíséri a munkaprogram megvalósulását, a négy WTO-testület 1999. július 30-ig jelentést készít az Általános Tanácsnak. Az elnök javaslata alapján a tagállamok többsége azt a véleményt alakította ki, hogy a Titkárság készítsen egy tényszerű háttéranyagot az elektronikus kereskedelem és a szellemi tulajdonjogok kapcsolatáról. Az elektronikus kereskedelem kérdéseiről a WIPO képviseletében Francis Gurry úr 1998. december 1-jén előadást tartott a Tanács tájékoztatása céljából. Előadásában általános tájékoztatást adott a WIPO projectekről, a „domain név eljárás” rendszeréről, a WIPO
