Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, I. rész
8 Dr. Palágyi Tivadar Az a tény, hogy az ügyvivői jogosítvány megszerzése nehezebbé vált, mert bővült a vizsgaanyag, és írásbeli vizsgát is kellett tenni, a szakmai körök egy részében ellenkezést váltott ki. Az előkészítő anyagban olyan vélemények is találhatók, hogy a vizsgafeltételek szigorítása nem időszerű, az írásbeli vizsga bevezetése felesleges/16' A második világháború után a 30800/1947. Ip. M. sz. rendelet tartalmaz a szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó új szabályozást. I. fejezete a szabadalmi bírói és ügyvivői szakvizsgára, II. fejezete pedig a szabadalmi ügyvivői különvizsgára vonatkozik. Az 1. fejezetben ismertetett, szabadalmi bírókra és szabadalmi ügyvivőkre egyaránt kötelező vizsgára vonatkozó előírások nagyjából megegyeznek az 1047/1937. Ip. M. sz. rendeletben foglaltakkal, ezért itt most csak a különbségekre mutatok rá. A vizsgabizottság elnöke a Szabadalmi Bíróság elnöke. A tizennégy tagot az iparügyi miniszter nevezi ki: kettőt a minisztérium központi fogalmazási karának létszámába tartozó, egységes bírói és ügyvédi oklevéllel rendelkező tisztviselők közül, további tizenkét tagot pedig felerészben a Szabadalmi Bíróság ítélőbírái, felerészben a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek sorából. Az OTH megalakulása után ez annyiban változott, hogy a 9054/245/1949. (232) OT számú rendelet szerint a szabadalmi ügyvivői vizsgabizottság elnöke az OTH elnöke vagy helyettese, és tagjait a Hivatal elnöke jelöli ki. A szóbeli vizsgán eljáró bizottságba az elnök egy-egy szabadalmi bírót, ügyvivőt és ügyvédet hív meg, míg az Iparügyi Minisztériumot hivatalból egy tag képviseli. A vizsgabizottság elnöke a vizsgabizottsági tagok közreműködésével az írásbeli vizsga tárgyaiból tárgykörönként legalább 35 feladatot tartalmazó feladattárat köteles készíteni. A vizsgára bocsátás feltételei változatlanok. A 6. szakasz szerint a vizsga tárgyai: 1. a magyar szabadalmi anyagi és eljárási jog, valamint a szabadalomra vonatkozó, Magyarországon hatályos nemzetközi megállapodások; 2. a magyar védjegy- és mintaoltalmi anyagi és eljárási jog, valamint a védjegy- és mintaoltalomra vonatkozó, Magyarországon hatályos nemzetközi megállapodások; 3. a magyar magánjog, polgári peres és nem peres eljárás alapvonalai, valamint részletesen az 1. és 2. pontban foglalt joganyaggal összefüggő jogszabályok; 4. a magyar anyagi büntetőjog általános részének és a bűnvádi eljárásnak az alapvonalai, valamint részletesen az 1. és 2. pontban foglalt joganyaggal összefüggő jogszabályok, továbbá a magyar alkotmányjog alapvonalai. A vizsga lefolytatására vonatkozó előírásokban csak annyi a változás, hogy az írásbeli és a szóbeli rész közé legalább egy és legfeljebb hat napot kell beiktatni. A kidolgozandó feladatokat ajelölt a vizsga megkezdésekor zárt borítékokban rendelkezésére bocsátott megfelelő csoportokból húzással választja ki. A szóbeli vizsgán minden egyes jelöltet legalább másfél órán át kell vizsgáztatni. A szabadalmi bírói és ügyvivői szakvizsga sikeres letételének napjától számított egy éven belül ajelölt kérheti a szabadalmi ügyvivői különvizsgára bocsátást. A 16. szakasz szerint a vizsga tárgyai: 1. a környező, valamint a fontosabb ipari országok szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jogszabályai; 2. a tisztességtelen versenyre és a szerzői jogra vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályok, valamint a szerzői jogra vonatkozó, Magyarországon hatályos nemzetközi megállapodások; 3. a magyar kereskedelmi, váltó- és csődjog alapvonalai, valamint részletesen a 6. szakasz 1. és 2. pontjában foglalt joganyaggal összefüggő jogszabályok; 4. a magyar közigazgatási és pénzügyi jog alapvonalai, valamint részletesen a szabadalmi, védjegy- és mintaoltalommal kapcsolatos illetékügyi szabályok. A vizsga időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vizsgára bocsátás iránti kérvény beérkezése és a vizsga megkezdésének napja között ne teljék el három hónapnál hosszabb idő. Az írásbeli vizsga a 16. szakasz 1. és 2. pontjában foglalt tárgyak körébe eső egy-egy feladat zárthelyi kidolgozásából áll. A feladatokat úgy kell megszerkeszteni, hogy a megoldásból megbízhatóan lehessen következtetni arra, vajon ajelölt az angol, a francia és a német nyelvek közül legalább kettőben járatos-e olyan mértékben, hogy az ilyen nyelvű szöveget lefordítani képes. A szóbeli vizsgán a jelöltnek mind a négy tárgykörből kell vizsgáznia. Kitűnő minősítés csak akkor adható, ha a jelölt a szabadalmi bírói és ügyvivői szakvizsgát is kitűnő minősítéssel tette le. Ez az ügyvivői vizsgarend tíz évig volt hatályban, majd lényegesen megváltoztatta az 1/1957. (X. 8.) OT számú rendelet, amely bevezeti az általános és különös részből álló ügyvivői vizsgát, és a vizsgárabocsátás feltételéül szabja - a belföldi egyetemen szerzett vagy honosított mérnöki oklevélen és a vizsgadíj befizetését igazoló elismervényen kívül - munkáltatói igazolvány bemutatását a vizsgázni kívánó munkaviszonyáról, beosztásáról és munkaviszonya alatt tanúsított magatartásáról is. A vizsgabizottságnak az elnökön kívül kilenc tagja van. Elnöke az OTH elnöke, négy tagját az OTH Iparjogvédelmi Tanácsának tagjai, két tagját a szabadalmi ügyvivők, két tagját gyakorló ügyvédek, egy tagját pedig az Országos Tervhivatal dolgozói közül annak elnöke nevezi ki. A vizsga általános részének tárgyai: a) a magyar szabadalmi anyagi és eljárási jog, a Magyarországon hatályos nemzetközi szabadalomjogi megállapodások, valamint az újításokról és találmányokról szóló magyar jogszabályok; b) a magyar védjegy- és mintaoltalmi jog, a belföldi származású árucikkek kötelező megjelölésére és egyes árucikkek márkázására vonatkozó jogszabályok, valamint a Magyarországon hatályos, védjegy- és mintaoltalmi vonatkozású nemzetközi jogszabályok; c) a magyar polgári és eljárási jognak, továbbá a magyar büntető és eljárási jognak azok az alapismeretei, amelyek a szabadalmi ügyvivői működéshez szükségesek. A vizsga általános része írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgát követő hat napon belül kell a szóbeli vizsgát megtartani. Az iparjogvédelmi szakvizsgával rendelkező jelölteket, továbbá azokat, akik az OTH Iparjogvédelmi Tanácsának kinevezett tagjai, az a kedvezmény illeti meg, hogy a szabadalmi ügyvivői vizsga általános részének csak az írásbeli részéből kell vizsgázniuk. Az írásbeli vizsgán a fenti a) és b) pontokban foglalt tárgykörökbe tartozó egy-egy feladatot kell kidolgozni. A
