Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, I. rész
A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon -1. 7 őrködik a szabadalmi ügyvivői kötelezettségek teljesítése fölött, és őrzi a szabadalmi ügyvivői kar tekintélyét. A Kamara a feladatainak ellátásához szükséges körben véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az illetékes állami szervek felé. A Kamara a működésével összefüggő kiadásokat a kamarai tagdíjakból és egyéb bevételekből fedezi. A Kamara működése felett a törvényességi felügyeletet a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnöke gyakorolja. Ha a Kamara bármely szabályzata jogszabályba ütközik, az MSZH elnöke felhívja a Kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére. E felhívás eredménytelensége esetén a Hivatal elnöke 30 napon belül keresettel fordulhat a Fővárosi Bírósághoz. Ugyanígy kell eljárni, ha a Kamara határozata ütközik jogszabályba vagy saját szabályzatába. 2. A szabadalmi ügyvivői vizsga szabályozásának áttekintése Az 1895. évi XXXVII. törvény 28. szakaszában adott felhatalmazás alapján a kereskedelmi miniszter 1895. évi 4791. ein. számú rendeletének 4. szakasza szerint az ügyvivői vizsga tárgyai: a) a magyar szabadalmi törvények és az azokra vonatkozó szabályok és végrehajtási rendeletek, b) a külföldi szabadalmi törvények lényeges intézkedései, nemkülönben a vám- és kereskedelmi szövetségnek, valamint az államszerződéseknek a szabadalmi ügyre vonatkozó határozmányai. A vizsga nyilvános, a vizsgabizottság elnökét és tagjait a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. A vizsga eredménye fölött a vizsgabizottság szavazással határoz, eltérő szavazatok esetén az elnök szavazata dönt. A vizsga eredményét szóban kihirdetik, és a vizsgáról jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet felterjesztenek a kereskedelemügyi miniszterhez, aki határoz az ügyvivői jogosítvány kiadása felett. Ha a miniszter a jogosítványt kiadta, a szabadalmi ügyvivő működésének megkezdése előtt esküt tartozik letenni a Szabadalmi Hivatal elnöke vagy helyettese előtt. Ez a rendelet több mint negyven évig volt hatályban. Az ügyvivői vizsga korszerűsítését és egyúttal szigorítását is eredményezte az 1047/1937. Ip. M. számú rendelet, amely bővítette a vizsgaanyagot, és a szóbeli vizsga mellett előírta az írásbeli vizsgát is. E rendelet szerint a szabadalmi vizsgabizottság elnökből és tizenkét tagból áll. A bizottság elnöke a Szabadalmi Bíróság elnöke, tagjait felerészben a Szabadalmi Bíróság ítélőbírái, felerészben pedig a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek sorából nevezi ki az iparügyi miniszter. A kinevezett tagok megbízatása öt naptári évre szól. A vizsgabizottság elnökét a bizottság rangban legidősebb ítélőbíró tagja helyettesíti. Ügyvivői vizsgára csak olyan feddhetetlen előéletű magyar állampolgárt lehet bocsátani, akinek belföldi egyetemen szerzett vagy honosított mérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, bányamérnöki, kohómérnöki vagy erdőmémöki oklevele van. A vizsgára bocsátás iránti kérvényt a vizsgabizottság elnökéhez kell intézni. A kérvényhez az alábbi iratokat kell csatolni:- születési anyakönyvi kivonat,- magyar állampolgárságot igazoló okirat,- hatósági erkölcsi bizonyítvány,- mérnöki oklevél,- életleírás,- a vizsgadíj befizetését igazoló elismervény. A szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyai a következők: a) a magyar szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi, valamint szerzői jog, b) az ipari tulajdonra vonatkozó nemzetközi megállapodások, valamint a külföldi szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jogszabályok, c) a magyar magánjog, kereskedelmi jog, váltójog és csődjog, a tisztességtelen versenyre vonatkozó jogszabályok, a polgári peres és nemperes eljárás, d) a magyar közjog, közigazgatási és pénzügyi jog, büntetőjog és bűnvádi eljárás. A c) és a d) pontokban felsorolt tárgyak köréből csak azokat a jogszabályokat kell ismemi, amelyek az a) és a b) pontban foglalt joganyaggal összefüggnek és csak annyiban, amennyiben a szabadalmi ügyvivői működéshez szükségesek. A Szabadalmi Közlöny 1937. évi 11. száma ismertette a szabadalmi ügyvivői vizsgabizottság hirdetményét arról, hogy a fentebbi c) és d) pontokban említett tárgyak keretén belül mely jogszabályok ismeretét tartja a vizsgára készülésnél mellőzhetetlennek. A rendelet szerint a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll és két napon át tart. Az egyik napon az írásbeli, a másikon a szóbeli vizsgát kell megtartani. A két rész közé legalább egy napot kell beiktatni. A vizsga megtartására az elnök négy bizottsági tagot hív meg akként, hogy közülük két tag szabadalmi ítélőbíró, legalább egy tag pedig szabadalmi ügyvivő legyen. Az írásbeli vizsgán legfeljebb két feladatot kell kidolgozni, amelyet az elnök az általa kijelölt bizottsági tag közreműködésével határoz meg a fentebbi a) és b) pontokban foglalt tárgyak köréből. A kidolgozásra nyolc óra időtartamot engedélyeznek. A jelöltnek dolgozata befejezéséig annak tárgya felől nem szabad mással értekeznie, a magával vitt jogszabálygyűjteményeket, tudományos műveket és a Szabadalmi Bíróság könyvtárát azonban használhatja. Az írásbeli vizsga rendjének megtartása fölött az elnök által kijelölt biztos őrködik. A szóbeli vizsga nyilvános, és azon minden egyes jelöltet külön kell vizsgáztatni legalább egy órán, de legfeljebb másfél órán át. A vizsga eredménye felől a bizottság az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes mérlegelése alapján határoz. A határozatot az elnök ajelölt előtt kihirdeti. Ha ajelölt készültsége az átlagot jóval meghaladja, a bizottság az eredményt kitűnőnek minősíti. Ha a bizottság ajelölt készültségét egy vagy két tárgycsoportból nem találja kielégítőnek, őt pótvizsgára, ha pedig kettőnél több tárgycsoportból nem találja kielégítőnek, az egész vizsga megismétlésére utasítja. Ha a pótvizsga nem sikerül, a jelöltnek az egész vizsgát meg kell ismételnie. Sikertelen vizsga esetén ajelölt legkorábban három hónap eltelte után, de legkésőbb hat hónapon belül bocsátható ismétlővizsgára. Ha az ismétlővizsga nem sikerül, csak az iparügyi miniszter engedélyezhet újbóli vizsgát.