Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Dr. Millisits Endre: A Nizzai Osztályozás elve és gyakorlata
10 Dr. Millisits Endre Az 1997. január 1-jétől hatályos 7. kiadás alapján két kötetben jelentette meg 1998-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal a Szellemi Tulajdon Világszervezetének hozzájárulásával a magyar fordítást is tartalmazó háromnyelvű kiadványt. Az I. rész az áruk és szolgáltatások betűrendes jegyzéke, a II. rész az áruk és szolgáltatások osztályok szerinti jegyzéke, mindkettő magyar-angol-francia nyelven. A Nizzai Osztályozás felülvizsgálata A Nizzai Megállapodás gondoskodik egy szakértői bizottság felállításáról, amelyben a Megállapodás valamennyi országa képviselteti magát [3. cikk (1) bekezdés], A szakértői bizottság- határoz az osztályozás változtatásait illetően;- ajánlásokat tesz a Külön Unió országainak abból a célból, hogy számukra megkönnyítse az osztályozás használatát és elősegítse egységes alkalmazását;- minden más intézkedést megtesz, amely anélkül, hogy a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére pénzügyi terhet róna, hozzájárul ahhoz, hogy a fejlődő országok számára megkönnyítsék az osztályozás alkalmazását;- jogosult albizottságokat és munkacsoportokat létesíteni. A szakértői bizottság határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza („a Külön Unió képviselt és szavazó országainak egyszerű szavazati többsége szükséges”). Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz 4/5-ös többség kell. Módosításon a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból a másik osztályba való áthelyezését vagy új osztály létesítését kell érteni. A Nizzai Megállapodás 1961. április 8-i hatálybalépése óta a szakértői bizottság 19 alkalommal ült össze. Magyarország az utolsó három ülésen megfigyelőként vett részt, teljes jogú részvételi szándékunkról a közelmúltban értesítette a Magyar Szabadalmi Hivatal a WIPO-t. Az üléseket a WIPO szervezi. Ezek során a tagállamok minden egyes javaslatát megvitatják. Az osztályozás módosításának szerkesztési munkálatait is a WIPO végzi. Az ülések során strukturális reformok is születtek. Az 1970-es évek végétől megtörtént az áruk és szolgáltatások betűrendes jegyzékének felülvizsgálata. 1982- ben történt meg az általános megjegyzéseknek, az osztályok fejezetcímeinek és a magyarázó megjegyzéseknek a lényegi átalakítása. 1983- ban lépett hatályba a 4. kiadás. 1990-ben bevezették az alapszámot (basic number). Ez a szám, amely az osztály kétjegyű sorszámából és az ezt követő négyjegyű számból áll, megkönnyíti a felhasználó számára az azonos tételek megtalálását az osztályozás bármely másik nyelvű kiadásából. Természetesen az egyes nyelveken is vannak sorszámok, amelyek a tétel kezdőbetűjéből és a hozzáfűzött négyjegyű számból állnak (pl. lefolyócsövek fémből L 0073, míg az alapszám 060114). 1992-ben lépett hatályba a 6. kiadás. 1996-ban az osztályok számát 42-ről 45-re növelték, mivel a túl tág és nyitott (egyéb, más osztályokba nem sorolható szolgáltatásokra alkalmazható) 42. osztályt négy osztályra bontották szét. Megszüntették a nyitott szolgáltatás-meghatározást. Tételesen is elfogadták a jelenlegi 42. osztályba sorolandó meghatározások felosztását. Az 1997. évi bizottsági ülésre benyújtott javaslatok száma, javaslattevő országok szerint: Algéria 11, Amerikai Egyesült Államok 344, Ausztrália 567, Benelux 11, Egyesült Királyság 6, Franciaország 2, Japán 28, Kína 45, Németország 9, Oroszország 6, Portugália 13, Románia 20, Svájc 12, Szlovákia 25, Szlovénia 2. 1997-ben ezek közül a bizottság 251 javaslatról döntött: 68-at elfogadott, 140-et elutasított, míg 43 javaslatot a javaslattevő visszavont. 1998-ban a bizottság további 302 javaslatról döntött: 81 javaslatot elfogadott, 182-t elutasított, míg 39 javaslatot a javaslattevő visszavont. A „bolti kiskereskedelem” (services de vente au détail/ retail trade services) tételről folytatott vita után a kiskereskedelmi védjegyekről a munkabizottság név szerint szavazott, sőt, kikérték a megfigyelők véleményét is. A szavazatok a következők voltak: a) elfogadja: Svájc, Svédország, Oroszoroszág, Korea, Horvátország, Magyarország, Portugália; b) azon terület megjelölését kéri, amivel a kiskereskedő foglalkozik: USA és Lengyelország; c) a többi jelenlevő állam nem fogadjad. Anglia közölte például, hogy minden nemzetközi védjegybejelentést kifogásol és kifogásolni fog, amelynek árujegyzékében ez vagy hasonló szöveg szerepel. A Nemzetközi Irodajelenlegi gyakorlata az alábbiakkal jellemzhető. 1. Elfogadja a Nizzai Osztályozás 7. kiadásának magyarázó megjegyzései között a 35. osztályban szereplő alábbi szövegnek az árujegyzékben való alkalmazását: „mások javára, különböző áruféleségek összeállítása (kivéve ezek szállítását), amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy megfelelően megtekinthessék és megvásárolhassák ezeket az árukat”. (Az Iroda felfogása szerint ezek a szolgáltatások nem sorolhatók a 42. osztályba.) 2. Elfogadja 1997. eleje óta a „kiskereskedelmi eladás” (vente en/au détail, retail trade) kifejezéseket a 35. osztályban akkor is, ha további szöveggel nincsenek korlátozva. 3. Elfogadja a csomagküldő kiskereskedelmet, de nem a 35. osztályba, hanem a 39. osztályba sorolja. (Erre utal a 35. osztállyal kapcsolatban imént idézett szövegben a „kivéve ezek szállítását” megfogalmazás.) 4. Nem fogadja el továbbra sem a „nagykereskedelem” (wholesale trade) kifejezést a szolgáltatások között. A konkrét nagykereskedelmi tevékenység által érintett termékeket továbbra is a megfelelő áruosztályokba kell sorolni. 1999 januárjában a szakértői bizottság áttekintette az internettel kapcsolatos áruk és szolgáltatások osztályozásának kérdéseit, beleértve mind az internetre vonatkozó fennálló áru- és szolgáltatási meghatározásokat, mind az új javaslatokat. A fennmaradó javaslatokról - így a kiskereskedelem osztályozásának kérdéséről - a munkabizottság részletes vitát folytat majd a következő, 1999 októberében várható ülésén. A Nizzai Osztályozás jogi hatálya és értelmezése A Nizzai Megállapodás 2. cikkének (1) bekezdése szerint a nemzetközi osztályozás jogi hatályát - a jelen Megállapodás által előírt követelményektől függően - a Külön Unió országai határozzák meg. Közelebbről: „a nemzet
