Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, II. rész
? Dr. Palágyi Tivadar esetben, midőn valamely megadott szabadalom terjedelme - melynek leírása már ki van nyomtatva - közbejött körülmények (lemondás, megsemmisítés) folytán változást szenved, ezen változások a készletben lévő nyomtatott leírásokra rávezettetnek és mindazoknak megküldetnek, akiknek az hivatalból megküldetett.” A testület azonban kiterjesztette működését a szabadalmi törvényen kívül az ipari tulajdon körébe tartozó egyéb ügyekre is. „így a kereskedelmi miniszter fölhívására kimerítően indokolt véleményt készít a szabadalmi, védjegy- és mustraoltalom tárgyában kötendő nemzetközi szerződések tekintetében, a védjegy- és mintaoltalmi törvényjavaslatok tárgyában; a szabadalmi törvény revíziója tekintetében pedig nagyobb önálló munkálattal lépett a közönség elé”.(3) A szabadalmi ügyvivők testületének javaslatára alakult meg a Magyar Iparegyesület kebelében egy önálló iparjogvédelmi osztály, amely a Jelentés szerint »az érdekelt iparoskörök érdeklődését csakhamar magára is vonta, működésével a szabadalmi ügy fejlődését előmozdította. ... A hivatal fönnállásának tizedik évében a „Föltalálok országos egyesületén” kívül, amely inkább szabadalmi ügyvivői teendőkkel foglalkozik, már három olyan egyesület működött, amely az ipari jogok védelmének istápolásával foglalkozik, így az „Országos iparegylet” iparjogvédelmi osztálya, a „Magyar iparjogvédelmi egyesület” és az „Egyesület az ipari és szellemi tulajdon védelmére”, melyek közül e két utóbbi, valamint a „Föltalálok országos egyesülete” rendszeresen megjelenő szaklapokat is adnak ki”.«(3) A magyar hites szabadalmi ügyvivők testületé elvi határozatokkal is igyekezett elősegíteni kitűzött céljainak elérését. Az ügyvivői etika kérdéseiben hozott határozatait, amelyek a tagokra nézve kötelezőek voltak, 1927-ben összegyűjtve tette közzéJ22) Az első ilyen határozat már 1900. szeptember 15-én megszületett, és kimondja, hogy a testület tagjai magánfeleknek, saját ügyfeleiket kivéve, megbízás nélkül értesítéseket, ajánlatokat, árjegyzékeket, körleveleket vagy bármi néven nevezendő reklámiratokat nem küldhetnek. Egy 1904. évi határozat szerint tilos olyan egyéneket, akik zugírászattal foglalkoznak, az ügyvivő irodájában alkalmazni vagy foglalkoztatni. Egy 1906. évi határozat megtiltja, hogy a testület tagjai saját vagy alkalmazottjuk neve alatt nyújtsanak be bejelentést, felszólalást vagy megállapítási kérelmet, kivéve, ha az ügyben személyesen érdekelve vannak. Egy 1910. évi határozat szerint a testület tagjai nem hirdethetnek. A hirdetési tilalom 1911. január 1-jén lépett életbe. Somorjay visszaemlékezéseiből^7) tudjuk, hogy az ügyvivői testület a harmincas években Kolos Aurélt választotta meg elnöknek, aki fő feladatának tekintette az ügyvivői vizsgák szakszerűségének és kellő szigorúságának a biztosítását. így született meg az 1937. évi miniszteri rendelet a szabadalmi ügyvivők képesítéséről. A magyar hites szabadalmi ügyvivők testületé a második világháborút követő években megszűnt. így a szabadalmi ügyvivőknek hosszú időn át nem volt érdekképviseleti szervezetük. 1962-ben alakult meg újra a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület, és ennek keretében 1969-ben hozták létre a Szabadalmi Ügyvivők Körét, amely azonban nem tudta pótolni a szabadalmi ügyvivői érdekképviseleti szerv hiányát. A Szabadalmi Ügyvivői Kamara (a továbbiakban: Kamara) megalakulására még további húsz évet kellett várni: a társadalmi szervezetként létrehozott Kamara 1989. június 22-én tartott alakuló ülést. Ezen 79 alapító tag jelent meg, akik dr. Gödölle Istvánt egyhangúan választották meg elnökké, Weichinger Andrást pedig titkárrá. Utóbbinak a lemondása óta a titkári teendőket dr. Markó József láttáéi. A Fővárosi Bíróság 1989. július 31-én kelt végzésével a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát nyilvántartásba vette, amivel a Kamara elnyerte a jogi személyiséget. Az alapszabály leszögezi, hogy a Kamara célja a szabadalmi ügyvivői hivatás tekintélyének megóvása, társadalmi, erkölcsi és anyagi elismertségének előmozdítása, a magyar ügyvivői kar jó hírnevének megőrzése és öregbítése, a különböző ágazatokban és szervezetekben működő szabadalmi ügyvivők érdekeinek összehangolása és képviselete, az ügyvivői munka színvonalának és etikájának őrzése, a szabadalmi ügyvivők között ajó kartársi viszony fenntartása és fejlesztése, valamint az ügyvivői hivatásra vonatkozó és az egyéb iparjogvédelmi jogszabályok továbbfejlesztésének előmozdítása. A Kamara rendes tagja lehet minden magyar állampolgár, aki szabadalmi ügyvivői jogosítvánnyal és legalább hároméves szabadalmi ügyvivői gyakorlattal rendelkezik. A kamarai tagság iránti kérelem ügyében a Kamara választmánya határoz. A Kamara tisztségviselői az elnök, az alelnök és a titkár. A Kamara szervei: a közgyűlés, az elnökből, alelnökből és titkárból, valamint hat tagból álló választmány, a háromtagú felügyelőbizottság és a szintén három tagból álló fegyelmi bizottság. A Kamara legfelsőbb szerve a tagok összessége által képezett közgyűlés. Évente, az év első két hónapjában rendes közgyűlést kell tartani. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagoknak legalább a fele jelen van. A tisztségviselőket, valamint a választmány, a felügyelőbizottság és a fegyelmi bizottság vezetőjét, illetve elnökét és tagjait három évi időtartamra titkos szavazással a közgyűlésen kell megválasztani. A Kamara a működéséhez szükséges kiadásokat tagdíjakból, rendezvények és kiadványok bevételeiből, díjazásért végzett egyéb tevékenységből, valamint jogi személyek és magánszemélyek hozzájárulásaiból fedezi. A Kamara megalakulása óta hatékonyan vett részt a hazai iparjogvédelmi jogalkotásban, így többek között az új szabadalmi törvény és védjegytörvény megalkotásában. A Kamara taglétszáma 1999. január 1-jén 233 fő volt. Az ügyvivői törvény 28. szakaszának megfelelő köztestületi Szabadalmi Ügyvivői Kamara alakuló közgyűlését 1996. október 30-án tartották, és azon 174 alapító tag jelent meg, akik elnökké dr. Gödölle Istvánt, alelnökké Lantos Mihályt és Szentpéteri Ádámot, pénztárossá Kopcsányi Magdolnát, a fegyelmi bizottság elnökévé Kővári Györgyöt, a számvizsgáló bizottság elnökévé pedig Molnár Imrét választották meg. A Kamara alapszabályát és fegyelmi szabályzatát a Kamara elnöke a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1997. májusi számában tette közzé, így azokat itt csak nagy vonalakban ismertetem.
