Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, II. rész
A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, II. rész 3 A Kamara alapszabályát a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 32. szakasza (1) bekezdésének a) pontja alapján a Kamara Közgyűlése állapítja meg. Az alapszabály szerint a Kamara a magyar szabadalmi ügyvivőket tömörítő köztestület. Legfontosabb feladatai: ellátja a szabadalmi ügyvivőkkel kapcsolatos, a törvényben meghatározott közfeladatokat; őrködik a szabadalmi ügyvivői kötelességek teljesítése fölött; képviseli a szabadalmi ügyvivők érdekeit; védi a szabadalmi ügyvivők jogait; őrzi a szabadalmi ügyvivői kar tekintélyét. Részt vesz továbbá a szabadalmi ügyvivői tevékenységet érintő jogszabályok előkészítésében; véleményt nyilvánít és az arra illetékes állami szervek felé javaslatot tesz az iparjogvédelemmel kapcsolatos általános kérdésekben; szakvéleményt ad szabadalmi ügyvivőket érintő kérdésekben; előmozdítja a szabadalmi ügyvivők szakmai ismereteinek gyarapodását és etikai színvonalának emelkedését; tagjai útján részt vesz a szabadalmi ügyvivőjelöltek képzésében és vizsgáztatásában, valamint a szabadalmi ügyvivők továbbképzésében; szakmai rendezvényeket szervez és kiadványokat jelentet meg; ápolja a szabadalmi ügyvivői kar hagyományait és kegyelettel őrzi az elhunyt tagok emlékét; együttműködik a tevékenységi körét érintő társadalmi szervezetekkel; kapcsolatot tart külföldi szabadalmi ügyvivői kamarákkal és testületekkel. A Kamarába való felvételt írásban kell kérni. Felvétel esetén a kérelmezőnek esküt kell letennie. Az esküokmányt az esküt tevőnek és a Kamara elnökének kell aláírnia. A Kamara szervei a Közgyűlés, az Elnökség, a Fegyelmi Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság. A Kamara tisztségviselői, az elnök, a két alelnök és a pénztáros. Az Elnökség az elnökből, a két alelnökből, a pénztárosból és további öt tagból áll, és két póttagja van. A Fegyelmi Bizottság elnökből, öt tagból és két póttagból áll. A Számvizsgáló Bizottság elnökből, két tagból és egy póttagból áll. A Kamara tisztségviselői és az egyéb kamarai tisztségeket ellátó személyek tevékenységüket díjazás nélkül látják el. A szabadalmi ügyvivő tagok összességéből álló Közgyűlés kizárólagos hatáskörrel megállapítja és módosítja a Kamara alapszabályát és fegyelmi szabályzatát, valamint a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlására vonatkozó etikai szabályzatot; megválasztja a Kamara tisztségviselőit; megállapítja a kamarai tagdíjat; megvitatja a Kamara elnökének és a Számvizsgáló Bizottság elnökének beszámolóját, és határoz e beszámolók elfogadásáról. A Közgyűlést a Kamara elnöke hívja össze szükség szerint, de évente legalább egyszer az év első negyedében. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. A közgyűlésen minden jelenlévő tagot egy szavazat illet meg. A Közgyűlés határozatait a jelenlevő tagok több mint felének szavazatával hozza. A Kamara tisztségviselőit, az Elnökség további tagjait és további póttagjait, a Fegyelmi Bizottság elnökét, tagjait és póttagjait, valamint a Számvizsgáló Bizottság elnökét, tagjait és póttagját a Kamara választható tagjai közül két évre titkos szavazással kell megválasztani. A tisztségviselők, a Fegyelmi Bizottság elnöke és a Számvizsgáló Bizottság elnöke legfeljebb egyszer választhatók újra ugyanarra a megbízatásra. Az Elnökség ellátja a jogszabályban ráruházott feladatokat, így különösen dönt a tagfelvétel ügyében, javaslatot tesz a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság és a Találmányi Szakértői Testület szabadalmi ügyvivői tagjaira, kitüntések és díjak adományozását kezdeményezi szabadalmi ügyvivők részére, és véleményezi a szabadalmi ügyvivői tevékenységet érintő jogszabályok tervezetét. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként a Kamara elnöke hívja össze. A Kamara az Elnökség által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik. A működésével összefüggő kiadásokat tagdíjakból, egyéb kamarai díjakból és hozzájárulásokból, rendezvények és kiadványok bevételeiből, díjazásért végzett egyéb tevékenységekből származó bevételekből, valamint jogi személyek és magánszemélyek adományaiból és támogatásaiból fedezi. A kamarai tagíj alaptagdíjból és kiegészítő tagdíjból tevődik össze. A Közgyűlés által megállapított alaptagdíj évi összegét két, egyenlő részletben kell megfizetni. A Kamara Közgyűlése által megállapított fegyelmi szabályzat szerint a szabadalmi ügyvivők és a szabadalmi ügyvivőjelöltek által elkövetett fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és fegyelmi szabályzat szerint kell elbírálni. A fegyelmi eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Fegyelmi vétséget követ el az a szabadalmi ügyvivő, aki a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlásából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) pénzbírság, d) kizárás a Kamarából. A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a vétkesség fokát, valamint az okozott kárt. A szabadalmi ügyvivők ellen a fegyelmi eljárást a Kamara elnöke indítja meg. A fegyelmi ügyében a Fegyelmi Bizottság háromtagú fegyelmi tanácsban jár el. Ha a Kamara elnöke a hozzá beérkezett bejelentés vagy a tudomására jutott tények alapján az ügy előzetes kivizsgálását látja szükségesnek, vizsgálóbiztost rendelt ki, és ha a tudomására jutott tények, illetve a vizsgálóbiztos jelentése alapján úgy véli, hogy fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást határozattal megindítja, egyidejűleg az iratokat megküldi a Fegyelmi Bizottság elnökének, és értesíti az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt. A Fegyelmi Bizottság elnöke az iratok kézhezvétele után kijelöli az ügyben eljáró Fegyelmi Tanácsot, amely a szükséghez képest további bizonyítást folytathat le. A Fegyelmi Tanács elnöke kitűzi a fegyelmi tárgyalást, amelyre meg kell idéznie a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és képviselőjét, és egyidejűleg közölni kell a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényállást. A fegyelmi tárgyalás nyilvános, azt a Fegyelmi Tanács elnöke vezeti. A tárgyalás megnyitása után az előadó tanácstag ismerteti az ügyet, majd a Fegyelmi Tanácselnöke meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, aki nyilatkozatot tehet, és kérdést intézhet a meghallgatott tanúhoz vagy a kirendelt szakértőhöz. A Fegyelmi Tanács a tényállást az általa lefolytatott bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybeveté
