Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, I. rész
6 Dr. Palágyi Tivadar delmi oltalmi formáknak, nevezetesen a használati mintákra és az integrált áramköri topográfiákra vonatkozó oltalmi formáknak a bevezetéséből adódik, másrészt pedig abból, hogy a szabadalmi ügyvivői feladatkört kiterjeszti a szerzőségi jogosultsággal kapcsolatos díjazási, újítási, versenyjogi, szoftver- és know-how-perekre is. Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja. Az a szabadalmi ügyvivő, aki a törvényi előfeltételeknek megfelel, alanyi jogon tarthat igényt a kamarai tagságra, az tőle nem tagadható meg és további feltételekhez sem köthető. A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással vagy tagsággal a Szabadalmi Ügyvivők Biztosítási és Segélyező Egyesületében - kivéve, ha az ügyvivő gazdálkodó szervezetnél működik -, továbbá rendelkezni kell a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel -, kivéve, ha az ügyvivő gazdálkodó szervezetnél, illetve alkalmazott szabadalmi ügyvivőként működik. Nem vehető fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába, aki a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll, aki a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából való kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, aki gondnokság hatálya alatt áll és aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál működik. A szabadalmi ügyvivőnek működése megkezdése előtt a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke előtt esküt kell tennie. Szabadalmi ügyvivői vizsgát az tehet, aki megfelel a Kamarába való felvétel követelményeinek, akinek továbbá felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítése és legalább hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlata van. A vizsgára bocsátás követelményei tehát bővültek a legalább hároméves jelölti gyakorlat bevezetésével. Emellett a törvény visszaállítja az 1980-ban eltörölt szabadalmi ügyvivői vizsgát, amelyet a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni; a vizsgára bocsátásról a Vizsgabizottság elnöke dönt. A szabadalmi ügyvivői kamarai tagság megszűnésének a törvényben szabályozott esetei értelemszerűen következnek a kamarai tagfelvétel követelményeiből, illetőleg a felvételt kizáró okokból. Megszűnik továbbá a tagság, ha a szabadalmi ügyvivő ezt írásban kéri vagy ha elhalálozik. A szabadalmi ügyvivői működést egyéni szabadalmi ügyvivőként, szabadalmi ügyvivői irodában vagy korlátolt felelősségű társaságban lehet folytatni. Ezzel a törvény visszaállítja a szabadalmi ügyvivői magántevékenységet. Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivőt foglalkoztathat. Az ilyen ügyvivő a képviseleti szabályok keretei között ügyfelek képviseletével is foglalkozhat. A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivők jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezete, amelynek legalább két szabadalmi ügyvivő tagja van. Az ügyvivői iroda alkalmazottként is foglalkoztathat szabadalmi ügyvivőt. Korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: társaság) keretében akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el; csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább két tag szabadalmi ügyvivő; a társaság törzstőkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi ügyvivők törzsbetétei teszik ki; és a társaság vezető tisztségviselője, valamint tisztségviselőinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivő tagok közül kerül ki. A társaság szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat. A szabadalmi ügyvivő nem állhat más munkaviszonyban. E tilalom alól csak a tudományos, a művészeti, az irodalmi, az oktatási és a sporttevékenység, valamint a munkaviszonynak, a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő közéleti és a választottbirói tevékenység képez kivételt. Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő ügyfelével szemben mástól nem vállalhat megbízást. Az ügyvivő nem köteles a megbízatást elvállalni, de ha a megbízást elhárítja, ezt haladéktalanul köteles közölni a megbízóval. Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő köteles tényvázlatot felvenni és az általa ellátott ügyről olyan nyilvántartást vezetni, amely lehetővé teszi, hogy helyettese vagy utódja az ügyet folytatni tudja. Az ügyfél felé mind az egyéni szabadalmi ügyvivő, mind a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság a polgári jog szabályai szerint felel az ügyfélnek okozott kárért. A szabadalmi ügyvivői iroda és a társaság keretében tagként működő szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére az irodai alapszabály, illetve a társasági szerződés előírásai, az alkalmazott szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére pedig a Munka Törvénykönyvének a rendelkezései irányadók. Fegyelmi vétséget az a szabadalmi ügyvivő követ el, aki a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlásából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A vele szemben kiszabható fegyelmi büntetés megrovás, szigorú megrovás, pénzbírság vagy a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából való kizárás lehet. Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárást a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke indítja meg. A fegyelmi ügyekben aKamaraFegyelmi Bizottsága háromtagú tanácsban jár el. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg. A Fegyelmi Bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a bírósághoz lehet fordulni keresettel. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre. A szabadalmi ügyvivői utánpótlás szervezett biztosítása érdekében a törvény bevezeti a szabadalmi ügyvivőjelöltség intézményét. Szabadalmi ügyvivőjelöltet bármely szervezeti formában működő szabadalmi ügyvivő mellett lehet foglalkoztatni. Az ilyen minőségben történő alkalmazás személyi feltétele az ügyvivőjelöltek kamarai névjegyzékébe való bejegyzés. Az ügyvivőjelölt kötelezettségei és fegyelmi felelőssége tekintetében a törvény a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni; ajelölttel szemben azonban fegyelmi büntetésként pénzbírság nem szabható ki. A törvény köztestületként határozza meg a szabadalmi ügyvivők hivatásrendi belső önkormányzatát, a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát, amely országos működési területtel és fővárosi székhellyel rendelkezik. A Kamara ellátja a törvényben meghatározott közfeladatokat, valamint képviseli a szabadalmi ügyvivők érdekeit, védi azok jogait,
