Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 53 hogy korábban csatlakoztak az új növényfajták oltalmára vonatkozó (UPOV) egyezményhez. 1998. szeptember 25- én a törvény végrehajtási utasítása is hatályba lépett, amely néhány különleges rendelkezést is tartalmaz; ezek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze. A 7. szakasz szerint külföldi termesztők jogai csak akkor oltalmazhatok Mexikóban, ha a külföldi termesztők országa viszonosságot biztosít a mexikói termesztők számára. A 16. szakasz szerint a megfelelő külföldi bejelentés elutasítása vagy visszavonása azt eredményezi, hogy a Mexikóban benyújtott bejelentés elsőbbségének kérelmét nemlétezőnek tekintik. A 42. szakasz szükséghelyzetben adandó használati engedélyre vonatkozik, és úgy rendelkezik, hogy amikor egy növényfajtának, például főzelékfélének a kielégítő termelése az ország egy meghatározott területén vagy az egész országban nem kellően biztosított, de a lajstromozott növényfajta alkalmas a hiány megszüntetésére, az oltalom tulajdonosának vagy jogutódjának lehetőséget kell nyújtani a hiány pótlására. Ha azonban a lajstromozott növényfajta tulajdonosa nem tudja pótolni a hiányt vagy nem érdekelt annak pótlásában, a Mezőgazdasági Minisztérium nyilvános versenytárgyalást hirdet harmadik személyek számára. 12. Monaco Monaco kormánya 1998. október 23-án letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljára történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. így ez a Szerződés Monaco vonatkozásában 1999. január 23- án lépett hatályba. 13. Németország A) A Szövetségi Szabadalmi Bíróság új abban több döntést közölt, amely italok tárolására szolgáló edények alakjának lajstromozhatóságával kapcsolatos. Ezeket az edényeket háromdimenziós védjegyként jelentették be. A Bíróság többek között megállapította, hogy az italok tárolására szolgáló edények lajstromozható védjegyek, és akkor minősülnek megkülönböztető jellegűnek, ha alakjuk olyan mértékben különbözik az italtárolásra általánosan használt edények alakjától, hogy ez megkülönböztető jelleget kölcsönöz. Színlajstromozásra vonatkozó két edényalakról hoztak külön döntést. Az egyik fekete dugóval ellátott tejfehér palackra vonatkozott. Ezzel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy ez a színkombináció nem kölcsönöz megkülönböztető jelleget, mert a fehér porcelán és a fekete dugó nem szokatlan az italpalackok esetében, és eredetükre nézve sem szolgáltat sajátos tájékoztatást. A másik ügyben abíróság megállapította, hogy a barna vagy a sötétzöld színű palack az ital korai öregedésének megelőzésére szolgál. A zöld és a kék színárnyalat a frissesség és tisztaság érzetét kelti. Ilyen okok miatt a bíróság megtagadta a zafirkék színű palack oltalmára vonatkozó kérést. Minthogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság nem döntött a háromdimenziós védjegyek megkülönböztető jellegének kérdésében, a Szabadalmi Bíróság engedélyezte fellebbezés benyújtását a Legfelsőbb Bírósághoz azokban az esetekben, amikor ezt kérték. B) A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság „Scherbeneis” vezérszavú döntésében megállapította, hogy a használati mintákra vonatkozó törlési eljárásban a lajstromozott alakot kell a vizsgálat tárgyává tenni akkor is, ha a minta tulajdonosa később módosított igénypontokat nyújtott be. Az új igénypontok benyújtását csupán a tágabb oltalmi körű minta törlése elleni kifogásról való lemondásnak kell tekinteni. Ezt a lemondást azonban világosan és feltételek nélkül kell kinyilvánítani. Ilyen lehetőség nincs akkor, amikor az újonnan benyújtott igénypontok az oltalmi kör meg nem engedett bővítését eredményezik és így nem tekinthetők a használati minta tárgyának. 14. Omán Omán szultánja rendeletben jóváhagyta, hogy az ország csatlakozzék a Párizsi Uniós Egyezményhez. 15. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A) 1999. január 1-jétől kezdve az alapilleték és a megjelölési illeték együttes összege 200 CHF-fel csökken, ha a bejelentő a papíron benyújtott nemzetközi bejelentéshez hajlékony lemezen elektronikus másolatot is csatol. B) 1998 első 9 hónapjában a genfi Nemzetközi Irodához 49 833 nemzetközi bejelentés érkezett a különböző átvevő hivataloktól. Ez 1997 hasonló időszakához képest 19,9%os növekedéstjelent. Ugyanezen időszak alatt 35 550 nemzetközi elővizsgálati kérelmet nyújtottak be, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 17,5%-os növekedésnek felel meg. 16. Szingapúr A) Szingapúrban új védjegytörvény fog rövidesen hatályba lépni. A jelenleg hatályos védjegytörvény alapvetően az 1938. évi angol védjegytörvényen alapszik. Az új védjegytörvényt 1998. október 12-én terjesztették a Parlament elé és november 26-án módosítás nélkül elfogadták, így életbelépéséhez már csak elnöki jóváhagyás szükséges. Az új törvény nagy vonalakban hasonlít az 1994. évi angol védjegytörvényhez, de vannak bizonyos különbségek, amelyek egyes esetekben fontosak lehetnek. Néhány vonatkozásban az új törvény az 1995. évi ausztrál védjegytörvény rendelkezéseit alkalmazza. Az új törvény egyszerűsíti és korszerűsíti a védjegyekre vonatkozó szabályozást, és lehetővé teszi, hogy Szingapúr teljesítse a Párizsi Uniós Egyezményben és az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozásában (TRIPS) előírtakat, valamint azt, hogy csatlakozni tudjon a védjegyekre vonatkozó nemzetközi egyezményekhez, így a Madridi Jegyzőkönyvhöz. Az új törvény szerint a védjegy vizuálisan észrevehető jel, amely grafikusan ábrázolható és alkalmas áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére; az árukkal a kereskedelemben kell foglalkozni, illetve a szolgáltatásokat ott kell nyújtani. Az utóbbi követelmény miatt a csupán hirdetésben szereplő védjegyek nem lajstromozhatók.
