Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
54 Dr. Palágyi Tivadar Az új törvény oltalmazza a közismert védjegyeket, és lehetővé teszi kollektív védjegyek lajstromozását, valamint azt, hogy elsőbbséget - a Párizsi Uniós Egyezmény tagállamaiban benyújtott bejelentéseken kívül - a Kereskedelmi Világszervezet tagállamaiban benyújtott korábbi bejelentés alapján is lehessen igényelni. A régi törvény előírja, hogy a védjegyet a tulajdonosnak kell használnia, de engedélyezi a lajstromozott használó általi vélt használatot is. Az új törvény csupán nyilatkozatot kíván arra nézve, hogy a védjegyet a kereskedelemben „a bejelentő használja vagy az ő engedélyével használják”. Egy függő bejelentés, amelyet az új törvény hatálybalépése előtt még nem hirdettek meg, e határidőtől számított 6 hónapon belül átalakítható az új törvény hatálya alá eső bejelentéssé. Az átalakított bejelentés azonban elveszti eredeti benyújtási (vagy elsőbbségi) napját, és úgy kezelik, mint az új törvény hatálybalépése után közvetlenül benyújtott bejelentést. Az ilyen átalakítás azért lehet célszerű, mert az új törvény szerinti lajstromozási követelmények kevésbé szigorúak. Az új törvény kimondja, hogy a lajstromozott védjegyből származó jogok kimerülnek, ha a védjeggyel ellátott árukat a tulajdonos vagy az ő hozzájárulásával harmadik személy a világon bárhol forgalomba hozta. Az új törvény szerint a lajstromozás érvénytelennek minősíthető, ha a védjegyet valamilyen abszolút lajstromozást gátló ok - például hasonló védjegy korábbi lajstromozása - fennforgása ellenére lajstromozták, vagy a lajstromozást csalás vagy megtévesztés útján érték el. A közismert védjegyek tulajdonosai megsemmisítési eljárást kezdeményezhetnek. Az új törvény szerint a lajstromozás visszavonható, ha a védjegyet a megfelelő áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában a lajstromozási eljárás befejezésének időpontjától számított 5 éven belül nem használták, vagy ha az ilyen használatot megszakítatlan ötéves időtartamra felfüggesztették, és a használat hiányát nem tudják megfelelően indokolni. A régi törvény szerint 5 évnél fiatalabb védjegy esetén nem lehetséges használat hiánya miatti megvonás. B) A szingapúri Parlament 1998. november 23-án első olvasásban tárgyalta az integrált áramkörök topográfiájára vonatkozó törvény tervezetét és azt 1999. januárjában hagyta jóvá. Ilyen szellemi termékekre vonatkozó oltalmat eredeti, nem köznapi topográfiákra lehet kapni, amelyeket dokumentációs alakban feljegyeztek vagy egy integrált áramkörbe beiktattak. A törvénytervezet szövegezésénél figyelembe vették a TRIPS Egyezmény előírásait. Ennek megfelelően nem lehet ilyen oltalmat kapni eljárásokra, módszerekre, rendszerekre, ötletekre, elvekre és felfedezésekre. Az oltalomszerzés feltétele, hogy az integrált áramköri topográfia egy szingapúri állampolgár vagy lakos vagy a Világkereskedelmi Szervezet tagországának állampolgárának szellemi terméke legyen. Nincs szükség lajstromozási vagy letétbehelyezési eljárásra. A tulajdonos joga, hogy védett topográfiáját másolja és kereskedelmileg használja. Az a személy, aki engedély nélkül másolja vagy kereskedelmileg használja a védett topográfiát, bitorolja a tulajdonos jogait. Nem minősül bitorlásnak a nem kereskedelmi jellegű használat és kutatás, valamint a jóhiszemű, tehát a védettség ismerete nélküli használat. Ezért a szerzőnek érdekében áll, hogy a topográfia mindenfajta megjelenési formáján fel legyen tüntetve a neve és szerzőségi igénye. Az oltalmi idő 15 év a megalkotás évétől számítva. Ha azonban a topográfiát az alkotástól számított 5 éven belül kereskedelmileg alkalmazzák, az oltalom az első kereskedelmi alkalmazás évétől számított 10 év után megszűnik. Az integrált áramköri topográfiára vonatkozó jogok teljesen vagy részben átruházhatók. Az átruházást írásban kell rögzíteni az átruházó aláírásával. A versenyellenes gyakorlat megakadályozására kényszerengedély is adható. 17. Szváziföld Szváziföld kormánya 1998. szeptember 14-én letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodáshoz és e megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően mind a Megállapodás, mind a Jegyzőkönyv Szváziföldön 1998. december 14-én lépett hatályba. 18. Tajvan Az 1994-ben módosított szabadalmi törvény szerint a szabadalmak oltalmi ideje 20 év, a használati mintáké pedig 12 év. A szabadalmi törvény 1997. évi végrehajtási utasítása lehetővé teszi a gyógyászati és mezőgazdasági termékekre és az ilyen termékek gyártási eljárására vonatkozó szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítását, de a szabadalmasnak a szabadalom gyakorlatbavételére vonatkozó jóváhagyási bizonylatot kell szereznie. Ha az utóbbi bizonylat megszerzése a szabadalmi bejelentés közrebocsátását követő két évnél később történik, a szabadalmas az oltalmi idő kettőtől öt évig terjedő hosszabbítását kérheti. Ilyen kérelmet csak egyszer lehet benyújtani. Ha a szabadalmas külföldi, az oltalmi idő hosszabbítására csak akkor van lehetőség, ha a külföldi országa viszonossági szerződést kötött Tajvannal. (Jelenleg csak az Amerikai Egyesült Államokkal és Ausztráliával kötöttek ilyen egyezményt; Japánnal tárgyalások vannak folyamatban.) 19. Tonga Tongában a Kormány új iparjogvédelmi törvényt terjesztett a Parlament elé, amelynek végső jóváhagyása 1999. első negyedében várható. Az új törvény szerint Tonga saját védjegylajstromozási eljárást fog bevezetni, vagyis megszüntetik azt a módszert, hogy a nagybritanniai védjegyeket újralajstromozzák. Bevezetik az uniós elsőbbség intézményét, és lehetővé válik a több áruosztályban való bejelentés. A védjegylajstromozás engedélyezése előtt fel lehet szólalni. Az oltalmi idő 10 év lesz, amely hasonló időszakokra megújítható. Az új törvény hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül az összes lajstromozott védjegyet újra kell majd lajstromozni. 20. Törökország Törökország kormánya 1998. október 1-jén letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát, így ez a Jegyzőkönyv Törökország vonatkozásában 1999. január 1-jén lépett hatályba.
