Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
52 Dr. Palágyi Tivadar telenek, mert tárgyuk csupán egy orvosi kezelés, amit Kanadában régóta nem tartanak szabadalmazhatónak. 1972-ben a Legfelsőbb Bíróság a Tennesse Eastman and Co. et al. v. Commissioner of Patents ügyben egy olyan igénypontot vizsgált, amely sebészeti beavatkozások után a vágásoknak egy ismert kötőanyaggal való lezárására vonatkozott. A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a találmány fogalmának törvény szerinti meghatározása nem vonatkozik az orvosi kezelési módszerekre. Ez az értelmezés bizonyos mértékig az akkori szabadalmi törvénynek azon a rendelkezésén alapult, hogy gyógyszerre nem engedélyeztek szabadalmi oltalmat, és a Bíróság úgy látta, hogy az orvosi kezelési módszerekre vonatkozó igénypontok engedélyezése ütközne az ilyen rendelkezés alapját képző jogalkotói szándékkal. A Tennessee Eastman döntést 1986-ban a Szövetségi Fellebbezési Bíróság egy másik döntése követte az Imperial Chemical Industries Co., Ltd. v. Commissioner of Patents ügyben, ahol a Bíróság hangsúlyozta, hogy a Tennessee Eastman ügyben a kanadai szabadalmi törvény egy alapelvét tárgyalták meg, amely független volt a törvény konkrét rendelkezéseitől. Ennek következtében a szabadalmi törvény olyan módosítása, amely lehetővé teszi az új gyógyszerekre vonatkozó termékigénypontok engedélyezését, nem befolyásolja az orvosi kezelési módszerek szabadalmazhatóságának kérdését. Az AZT ügyben azonban a szabadalmas azt kérte, hogy a bíróság alkalmazza a Shell Oil Co. v. Commissioner of Patents ügyben a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntést, amely kimondja, hogy egy ismert vegyület új alkalmazására lehet szabadalmat kapni. A KSzB utalt arra, hogy a Shell Oil ügyben hozott döntést követően a Szabadalmi Hivatal elnöke egy olyan bejelentés kapcsán, ahol a hatóanyagot egy korábbi amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban már kinyilvánították, engedélyezett alkalmazási igénypontokat, megállapítva: „Egy ismert vegyület új alkalmazása találmánynak minősül, amely jogosult lehet szabadalmi oltalomra.” A KSzB megállapította, hogy bár a Tennessee Eastman ügyben a Legfelsőbb Bíróság elutasított egy ismert vegyület új alkalmazásán alapuló kezelési módszert, és bár az AZT vegyület önmagában ismert, a szóban forgó AZT szabadalom egyaránt tartalmaz új formulázási, valamint a formulázással kapott kompozíció alkalmazására vonatkozó igénypontokat, és ilyen alapon más elbírálás alá esik, mint a Tennessee Eastman ügy. Az alkalmazási igénypontok fenntartása nem szolgáltatna a szabadalmas számára olyan oltalmat, amilyet másképp nem kaphatna meg, mert a szabadalmasnak már kizárólagos joga volt a kompozíció előállítására, használatára és eladására. A KSzB további döntések elemzése után arra a kérdésre tért vissza, hogy lehet-e egy ismert vegyületet olyan új gyógyászati kompozíció alkalmazására vonatkozó igénypont alakjában szabadalmaztatni, amely nem orvosi kezelési módszer. Más szavakkal: a feltalálók csupán egy kezelési módszert találtak fel az ismert vegyület felhasználásával, vagy pedig egy ismert vegyület gyógyszerként való új alkalmazását találták fel? A KSzB szerint a szabadalmi leírásban megadott adagolási útmutatás általános volt, és nem vonatkozott valamilyen sajátos betegségre vagy alkalmazásra, sem pedig kezelésre vagy megelőzésre. Kidolgozásához szükség volt szakmai ügyességre és ítélőképességre. Ezért a kompozíció alkalmazására vonatkozó igénypontokat a Bíróság fenntartotta. B) Védjegyekre vonatkozó számos kanadai döntésben az az elv érvényesült, hogy egy védjegynek az első része a legfontosabb a védjegy azonosítása szempontjából, mert ez kelt döntő benyomást a közönségben. Ezt az alapelvet a KSzBa Fonorola Inc. v. Motorola Inc. et al. ügyben hozott újabb döntésében átértékelte, és megerősítette a Védjegyfelülvizsgálati Bíróságnak azt a határozatát, hogy aFONOROLA védjegy bejelentője elmulasztotta bizonyítani, hogy nincs komoly valószínűsége a FONOROLA név és a közismert MOTOROLA lajstromozott védjegy összetévesztésének. Ennek megfelelően a FONOROLA védjegyre vonatkozó bejelentés valószínűleg összetéveszthető a MOTOROLA lajstromozott védjeggyel, ami részben annak tulajdonítható, hogy az első három betű eltérése ellenére közös a két védjegy OROLA végződése. Mindkét fél telekommunikációs rendszerekkel kapcsolatos árukat és szolgáltatásokat adott el. A bíróság azt állapította meg, hogy a hasonlóságot a két védjegy utolsó öt betűjének azonos megjelenése és kiejtése okozza, aminek következtében ez a végződés jelentősen befolyásolja a védjegyek egészének elbírálását. Ezért indokolt az eltérés azoktól a korábbi döntésektől, amelyek két védjegy közötti hasonlóság megítélésekor az első szótagnak tulajdonítottak elsődleges jelentőséget. 10. Kína A kínai védjegytörvény szerint az első bejelentő számára lajstromozzák a védjegyeket. Ennek az elvnek az alapján egyes vállalatok szándékosan lajstromoztatják más vállalatok híres védjegyeit eltérő áruosztályokban és szolgáltatásokra, majd a védjegy eredeti tulajdonosának eladásra kínálják fel az ilyen lajstromozott védjegyeket. Ez a tevékenység nyilvánvalóan sérti a polgári törvénykönyvnek a becsületességre és hitelességre vonatkozó általános elveit. Egy A-nak nevezett kínai társaság 1995 decembere óta más társaságok 200-nál több védjegyére vonatkozó lajstromozási kérelmet nyújtott be más osztályokban, és sikerült 156 olyan védjegyet lajstromoztatnia, amelyek más vállalatok híres és közismert kínai védjegyei és kereskedelmi nevei. Az A társaság rendkívül magas áron ajánlotta fel a védjegytulajdonosoknak az ilyen védjegyeket. Ez az érintett vállalatok és a köz részéről erős kritikát vont maga után, és több vállalat felszólalást, illetve törlési keresetet nyújtott be a Kínai Védjegy hivatal Fellebbezési Tanácsához. A Hivatal helyettes igazgatója kijelentette, hogy az A társaság tevékenysége nyilvánvalóan tisztességtelen, és a Hivatal az ilyen védjegylajstromozásokat törölheti, tekintet nélkül arra, hogy a törlést kérték-e vagy sem. Ennek az álláspontnak az alapján az A vállalat számára lajstromozott 67 védjegyet töröltek, és a fennmaradó hasonló lajstromozásokat is vizsgálják. így valószínű, hogy Kínában határozattan tilos lesz ilyen védjegyeket lajstromoztatni. 11. Mexikó A mexikói kormány 1996. október 26-án hatályba léptette a növényfajtákra vonatkozó törvényt annak eredményeként,
