Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Könyv- és folyóiratszemle
46 Könyv- és folyóiratszemle A 3. fejezet a nemzeti innovációs rendszerek jelentőségét taglalja. Az új műszaki kultúra befogadásában és elterjedésében megfigyelhető különbségek okainak magyarázatát az országok eltérő társadalmi-gazdasági környezetében lelhetjük meg. Mai fogalomrendszerünk szerint az egyes országok nemzeti innovációs rendszereinek a különbözősége volt az alapvető oka az új technika befogadásában, hasznosításában és az új technika által gerjesztett teljesítőképességekben megfigyelhető különbségeknek. A 4. fejezet a versenyképesség és a technológiamenedzsment kapcsolatát vizsgálja. A versenyképesség a piacgazdaság működési rendszerének egyik alapfogalma, amely arra utal, hogy az egyes piaci szereplők mennyire képesek megfelelni a szabad és korlátozásmentes verseny követelményeinek. A versenyképesség szakszerű vizsgálata mindenekelőtt a piaci folyamatok megértését követeli meg. A versenyképesség növelésének eszközei közül a vállalati gyakorlatban ma már kulcsszerepe van az innovációnak. A világpiacon sikeres multinacionális vállalatok gazdasági stratégiái igen sokban különböznek egymástól, de egy közös elem megtalálható bennük: az a gondolat, hogy versenyelőnyt csak innováció által lehet elérni. Az 5. fejezetben megismerhetjük, hogy a kockázati tőke idővel változó tartalma hogyan hatott a korai stádiumban lévő - különösen pedig a műszaki megújulást hordozó - vállalkozások finanszírozására a legfejlettebb kockázatitőke-ágazattal rendelkező országokban. A nyugati tapasztalatok bemutatását a hazai kockázatitőke-ágazat általános leírása követi, különös tekintettel az innováció finanszírozására eddig vállalkozó hazai befektetők körére. A 6. fejezet a technológiamenedzsment műszaki és gazdasági környezetének állandóan jelenlévő elemét, a kockázatot vizsgálja. Minden műszaki fejlesztés kockázattal jár, és ez annál jelentősebb, minél nagyobb az eltérés a korábbi állapottól. A kockázat minimális, ha a fejlesztés lényege az egyszerű másolás vagy adaptálás, viszont igen nagy lehet az alapkutatáshoz közeli, de radikális innovációs áttörést ígérő fejlesztések esetében. A fejezet igen érdekes részét képezi néhány európai nagyvállalat innovációs szervezetének és stratégiájának bemutatása. A K+F- re legtöbbet fordító 500 európai vállalat jellemzőit ismerhetjük meg az ismertetésből, így a- finomvegyszerek és gyógyszerek,- elektronika, informatika és műszeripar,- villamos és háztartási készülékek gyártása,- repülőgépgyártás, űrkutatási eszközök, védelmi ipar,- közúti járműgyártás,- szerszámgépek és mezőgazdasági gépek,- mezőgazdaság és élelmiszeripar innovációs szervezetét és innovációs struktúráját. A 7. fejezet a szellemi tulajdon gazdaságban betöltött szerepével és a műszaki alkotások oltalmi rendszereinek - az iparjogvédelem fejlődésének és hatásmechanizmusának -jelentőségével foglalkozik. A verseny, a monopóliumok, a közkincs, az üzletititok-védelem és az utánzás szabadsága alkotta fogalmi háló segít megragadni azt a közeget, amelyben a szabadalmak érvényesülnek. Ezek ismertetése után az új magyar szabadalmi és védjegyjogi szabályozás egyes elemei illusztrálják a gazdasági-technológiai menedzsment döntési helyzetét, feladatait és lehetőségeit az új tudás létrehozásával kapcsolatban. A 8. fejezet bemutatja, hogyan irányítható és támogatható a stratégia segítségével a vállalatoknál az innovációs tevékenység, a stratégiai vezetés gazdag eszköztárának alkalmazásával miképpen lehet módszeresen keresni az újítási lehetőségeket, miként lehet felmérni az adott lehetőségek kihasználásának esélyeit és kockázatát és integrálni, fókuszálni a vállalati cselekvéseket az innováció megvalósulása érdekében. A 9. fejezet a szervezeti struktúra és az innovációs tevékenység intenzitása, eredményessége közötti szoros összefüggésre mutat rá, következésképp egy vezető a szervezési eszközökkel sokat tehet annak érdekében, hogy vállalata innovációs képessége javuljon, az innovációs folyamatok eredményesebbek, hatékonyabbak legyenek. A vállalati szervezeti rendszerek kialakításánál az innovációs képességen kívül számos más tényező - hatalom, környezet, profil, földrajzi helyzet - is szerepet játszik. A fejezet függelékei fontos információkat tartalmaznak egy-egy nemzetközileg is ismert nagyvállalat innovációs tevékenységéről: a Chevron (USA), a NEC (Japán) és a Chrysler (USA) példái sokatmondóak. A 10. fejezet az innovációhoz, a műszaki fejlesztéshez és a technológiapolitikához szorosan kötődő makro- és mikroszintű minőségügy, ezen belül a az állami minőségügyi műszaki szabályozás, a vállalati minőségbiztosítás, és az ezek érvényesüléséhez szükséges minőségügyi infrastruktúra kérdéseit tárgyalja. A minőségbiztosítás a piaci versenyben való pozicionálás eszköze, a folyamatos helytállás képességét erősíti a vállalatok és nemzetgazdaságok között egyaránt. A tankönyv második része esettanulmányokat közöl az ipar és a szolgáltatások különböző területeiről, hazai és külföldi vállalatok tevékenységének elemzésével. 7. esettanulmány: Paradigmaváltás az autóiparban. Az autóiparban uralkodó - majd más iparágakban is elterjedő - termelési rendszerek, azaz sorrendben a kézműves-kisipari, a fordista tömegtermelési rendszer majd a Toyotamódszer legfontosabb jellemzőit ismerteti, illetve a Magyarországon letelepedett két legfotosabb autógyár, a Suzuki és az Opel Hungary eddigi fejlődését és kisugárzó hatását elemzi. 2. esettanulmány: Az új technológia kialakítása és menedzselése a CALOREX Rt.-nél. A hetvenes években Jugoszlávia egyik legnagyobb mosógépgyártó vállalata a ’90-es években a KGST-piac összeomlása után termékszerkezet-váltással, innovációval, termékfejlesztéssel és a vállalati struktúra átalakításával talpon tudott maradni és piacot nyert. 3. esettanulmány: A műszaki megújulás hatása a stratégiára és a szervezeti változásokra a Vízmű Rt.-nél. A vállalat tulajdonosait a társaság létrehozásában az a cél vezérelte, hogy vagyoni hozzájárulással olyan vállalkozást hozzanak létre, amely alkalmas a közszolgálati tevékenységként meghatározott feladatok üzletszerű, közös tevékenység útján történő megvalósítására. A folyamat kulcseleme: a változás. Ebből következően a tulajdonosok és a menedzsment legfontosabb feladata a változások hatékony működtetése a társasági stratégiából fakadó követelményeknek megfelelően. 4. esettanulmány: Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetése és továbbfejlesztése
