Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Várhegyi Ákos: Az informatikai fejlődésének áttekintése a Magyar Szabadalmi Hivatalban
26 Várhegyi Ákos Az utóbbi lehetőség megjelenése egy másik, ugyanebben az időszakban összeállított „kordokumentumra” utal: a Hivatal európai integrációs szándékának lenyomataként az EPO-val közösen kidolgozott Modernizációs terv/4) A dokumentum célkitűzéseiben tulajdonképpen ugyanazt fogalmazta meg, amit az előbb elemzett tanulmány, de a célkitűzésen túl részletes prognózist és cselekvési tervet is adott. A korszak termékenységének további lenyomata egy harmadik dokumentum: az egységes nyilvántartási rendszer (ENYV) kialakítását megalapozó Rendszerterv/5) amelyről a következő fejezetben lesz részletesebben szó. Végezetül a korszak konkrét eredményei közül néhány:- az NSZO-5 adatbázis kifejlesztése;- az adatbázis kiadása CD-ROM-on: először magyar változatban, majd WIPO tender alapján nemzetközi (több nyelvű és több NSZO-generációt tartalmazó) kiadásban;- a CD-ROM technika használatba vétele és szolgálatba állítása;- online adatbázisok létrehozása (ISIS alapon az IIF program keretében) és szolgálatba állítása;- a szabadalmi leírások számítógépes szedése, és a szövegállomány archiválása. Nagy lépések ideje 1992 legelejére - az első ENYV-modul működésbe állításával - ténnyé és visszafordíthatatlan folyamattá vált a Hivatal hatósági ügyvitelének egységes rendszerbe illesztendő informatikai átszervezése irányába tett cselekvési program megvalósítása. Mint korszakhatárt mindenképpen meg kell ezt itt említeni, hiszen a rendszerrel részletesen a következő fejezetben foglalkozom. Az ENYV fejlesztése a Hivatal saját belső információtermelésének és -menedzselésének szinte valamennyi folyamatára, munkamódszerére kihatott. Az újdonságkutatás az a terület, ami ebből a hatásból - a feladat természete miatt - ki tudott maradni: az itt elért eredmények inkább az adatszolgáltatási, publikációs folyamatokban tapasztalható fejlődés visszahatásaként értelmezhetők. A házon belüli információs szolgáltatások terén - infrastruktúrájában, a felkínált forrásokban és azok igénybevétele iránti hajlandóságban és készségben - igen jelentős eredményeket értünk el. Mára a Hivatal valamennyi munkatársának (néhány triviális kivételtől eltekintve) munkahelyén hálózati eléréssel felszerelt számítógép van. A hálózaton elérhető szolgáltatások - megvalósításuk időrendje szerint - a következők: Online távoli adatbankok A Hivatal több nagy adatbank szolgáltatásainak előfizetője, a legjelentősebbek: EPIDOS/INPADOC, STN, QUESTEL. A szolgáltatások ugyan nem ebben a korszakban jöttek létre, a hatósági munka természetes segédeszközeivé azonban ekkor váltak. CD-LAN 1992 végén lépett üzembe a 14 CD-olvasót magába foglaló CD-LAN eszköz, amely több, kutatást támogató kiadvány hálózati elérését tette lehetővé: ROMARIN, ESPASE-ACCESS, IPC:CLASS, HUNPADOC (később HUNPATÉKA), HUTM, majd egyéb közhasznú keresőeszközök: COMPLEX törvénytár, telefonkönyv. A jukebox rendszer A jukebox rendszer, amely a szabadalmi leírások fakszimile CD-kiadványainak kezelését biztosítja, 1994- ben lett üzembe állítva. Az induló rendszer 300 lemez kezelésére volt alkalmas, a szoftver az ESPACE szabvány szerint készült kiadványokat tudta olvasni. Azóta jelentős bővítés történt: 3300 lemez befogadására alkalmas a rendszer, és jelenleg már az USAPAT és DEPAROM lemezeket egyaránt kezeli. A szolgáltatás eszközeinek fejlesztése mellett a Hivatal jelentős eredményeket mutatott fel az adatforrások előállításában, illetve fejlesztésében. A két uralkodó médium: az időszak első felében a CD-ROM, majd mellette megjelenik és hamarosan felzárkózik az internet honlap. A CD kiadványok mindkét alaptípusát kiadja a Hivatal: keresőrendszert és fakszimile dokumentumtárat. A HUNPATÉKA fejlesztése a HUNPADOC alapelveiből indult ki, de adattartalmában, felhasználói felületében és a frissítés módjában azt jelentősen meghaladja:- az adatbázis által felölelt időtartomány a lehető legnagyobb: a magyar szabadalom kezdetéig visszamenőleg tartalmazza az elérhető adatokat. A bibliográfiai adatok ki lettek egészítve kivonatokkal, igénypontokkal, ábrákkal, jogállásadatokkal;- a korábbi, DOS alapú karakteres felületet WINDOWS alapú felület váltotta fel;- az adatbázis negyedéves rendszerességgel jelenik meg, az újabb adatok alapadatainak kizárólagos forrása az ENYV. Az ESPACE-PRECES CD-kiadvánnyal - amely az ESPACE technológián alapulva több közép- és keleteurópai ország közreműködésével készül - a Hivatal áttért a szabadalmi kiadványok elektronikus fakszimile kiadására. Az interneten a Magyar Szabadalmi Hivatal világviszonylatban az első tíz iparjogvédelmi hatóság között jelentette meg honlapját 1996 nyarán. Az itt felkínált szolgáltatások köre azóta is folyamatosan bővül. A Hivatal tevékenységének bemutatásán, iparjogvédelmi tájékoztató információkon túlmenően a SZKV elektronikus változatát, az egyes oltalmi formák lajstromadatbázisát találhatja meg a böngésző. A történet elemző áttekintése Vessünk egy rövid pillantást a külső környezetben lezajló számítástechnikai és ezzel összefüggő informatikai fejlődésre, amely az iparjogvédelmi információk kezelése és terjesztése területére is igen jelentős hatást gyakorolt. Az egyes korszakok tipikus kihívásai a következők voltak.- A ’80-as évek az online adatbázisok rohamos elterjedésének időszaka volt, ami az iparjogvédelmi információk területén új eszközöket biztosított, az OTH szempontjából elsősorban az újdonságvizsgálat részére.- A ’80-as évek vége és a ’90-es évek eleje az optikai hordozó: a CD-ROM hihetetlen gyors elterjedését hozta; mind az információ keresőeszközeinek, mind az archiválásnak kiváló hordozójává vált ez a médium. Az iparjogvédelmi hivatalok számára új, költségkímélő eszközként kínálkozott mind a dokumentumcsere (sza