Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Könyvismertetés
28 Könyv- és folyóiratszemle Technológia, foglalkoztatás, versenyképesség Magyarországon 1994-1997/Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság- Budapest, 1998. december-134p. -ISBN963 8244 57 7 Néhány évvel ezelőtt az OECD központja és a tagországok nemzeti kutatóintézetei nemzetgazdasági szintet átfogó új módszert dolgoztak ki a technológia továbbterjedésének (diffúziójának) mérésére, amely az eredményeket, az arányokat és a tendenciákat megbízhatóan jelzi. Az alapötlet elismerésre méltó, lényege, hogy az Ágazati Kapcsolatok Mérlegének módszerét, valamint technikáját a technológiai haladás közvetett, továbbgyűrűző hatásának kimutatására használják fel. A gondolat elvi alapon teljesen reális megoldást kínál, s mint az 1996-ban megjelent OECD publikáció mutatja, gyakorlatban is eredményesen alkalmazható. Az OMFB közreadta az OECD-tanulmány rövidített változatát, egyidejűleg munkacsoportot szervezett az eljárás hazai viszonyokra történő adaptálására. A jelen tanulmány e munka első összegzésének tekinthető. Az adaptált módszer szerint a technikát három csoportban: high-tech, közepes színvonalú és alacsony színvonalú kategóriákban vizsgálták. A vizsgálat feltárja a K+F diffúzió hatását a termelékenység és a GDP növelésére, a foglalkoztatásra, a szellemi munka előretörésére, a versenyképesség erősödésére. A kiadvány függeléke részletesen ismerteti az alkalmazott módszert. A tanulmány a vizsgálat eredményeinek és az ebből adódó következtetések öszefoglalásával kezdődik, majd az egyes fő fejezetek szerint ismerteti a feldolgozás menetét, gazdag táblázatanyaggal illusztrálva a méréseket. Mint azt az összefoglalás bevezetőjében olvashatjuk: „A technológia teijedése két úton megy végbe: részben a vállalatok belső kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenysége eredményeként, részben a hazai vállalatoktól vásárolt anyag-, alkatrész és beruházási javakban megtestesült K+F eredmények, valamint az importált termékekben megtestesült K+F eredmények révén.” Közvetlen K+F ráfordítások A jelen kutatás új eredményeként tartható számon az a megállapítás, hogy a közvetlen és közvetett technológiai fejlődés ágazati szóródása közel sem olyan nagymértékű, mint az a közvetlen K+F ráfordítások alapján feltételezhető. A technológiai diffúzió erős kiegyenlítő hatást gyakorol az ágazatok fejlesztési ütemére és fejlettségi szintjére az adatok bizonysága szerint. A szerzett (vásárolt) K+F technológia A szerzett hazai és importált technológia felhasználási aránya a high-tech ágazatokban magasabb az átlagnál és még a legnagyobb nemzetgazdaságokban is a szerzett technológia aránya viszonylag magas, 15-25% közötti, Magyarországon 1994-ben 7%, 1997-ben 29%. Az alacsony szintű technológiával dolgozó iparágakban a szerzett technológia aránya az OECD-tagországokban 10-20% közötti, Magyarország méretének megfelelő helyet foglal el a ranglistán, csupán a közepes technológiai szintű feldolgozóipari ágazatok technológia-felhasználása tűnik az indokoltnál alacsonyabbnak, 1997-ben a 8%-os a részesedéssel. A high-tech szektorok technológiafelhasználásának növekedési üteme a vizsgált időszak végére, azaz 1997-re igen erőteljesen gyorsult hazánkban, messze meghaladva a nemzetközi arányokat, ami jórészt a privatizációt követő fejlesztéseknek, valamint az egyéb tőkeberuházásoknak köszönhető, amelyek anyagi jellegüket tekintve technológiaimport formájában valósultak meg. Az importált megtestesült K+F technológia Az importtechnológia beáramlása lényegesen változott e viszonylag rövid idő alatt. 1994-ben döntő módon a szolgáltató szektorok fejlesztését segítette, 1997-ben már a high-tech a gépipart szolgálta. Probléma, hogy a technológiai import 1994-1997 közötti növekményének döntő többsége a vámszabadterületeken működő multinacionális vállalatok tevékenységéhez kapcsolódik, amit csak nagy fenntartásokkal lehet magyar teljesítményként feltüntetni. Magyarországon duális gazdaság alakult ki. Létezik egy vámterületi gazdaság, amelynek fejlődése, technikai megújulása lassú, és létezik egy fejlett, dinamikusan növekvő vámszabad-területi gazdaság, amely azonban kevéssé kapcsolódik a vámterületi gazdasághoz. Termelékenység A technológiai fejlődés következtében a nyolcvanas, kilencvenes években hazánkban és nemzetközi viszonylatban a termelékenység folyamatosan növekedett. Ehhez részben a termelés bővülése járult hozzá, de szerepe volt a létszám fokozatos és folyamatos leépítésének is. Az új, korszerű technika egyre kisebb létszámú kiszolgáló személyzetet igényelt, amelynek szakmai, képzettségi összetétele is különbözik a korábbitól.
