Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Könyvismertetés
Könyv- és folyóiratszemle 29 Magyarországon a feldolgozóipar technológiai szerkezete jelentősen megváltozott, a termelékenység az OECD-országok átlagánál gyorsabban nőtt, míg a létszám gyorsabban csökkent. A magasabb növekedési ütem magyarázható a hazai, lényegesen alacsonyabb termelékenységi színvonallal, a külföldi tőke beáramlásával, valamint magával a privatizációval, függetlenül a tulajdonosi struktúrától. Foglalkoztatottság A foglalkoztatottság szempontjából a 90-es évek két markánsan elkülönülő időszakból tevődik össze. Az 1993-mal lezártnak tekinthető első korszak a munkahelyek tömeges megszűnésének időszaka, a második korszakra a már többé-kevésbé konszolidálódott és egy megváltozott struktúrában némi pozitív elmozdulást is mutató munkaerőpiac a jellemző. Szolgáltatás területeken a létszám változását a high-tech térnyerése jellemezte hazánkban. A munkaerő általános technológiai kultúrája mellett vonzó lehet a multiplikátorhatás, amit a hasonló külföldi (komplementer profilú) vállalkozások idetelepülése jelenthet. Aj övő nagy kérdése, hogy folytatódik-e a ma még csak csirájában lévő mozgás, ami a fejlesztő kapacitásoknak teljes vagy részleges kihelyezésében, Magyarországra telepítésében nyilvánul meg. Ha ez a mozgás megerősödne, az élénkítőleg hatna az egyéb, nem ipari munkahelyek kutató tevékenysgéére is. A világtendenciával ellentétben Magyarországon a vizsgált időszakban nem rajzolódott ki a szellemi munkaköröknek a fizikaiak rovására bekövetkezett térnyerése. A feldolgozóiparon belül egyedül a high-tech ágazatokban érzékelhető mérsékelt arányeltolódás. A foglalkoztatottak körében a magasan képzettek aránya 1994-1997 között csekély mértékben növekedett. A foglalkoztatottak gerincét ma a közepesen képzettek alkotják, arányuk a vizsgált időszakban nőtt. A felsőfokú végzettségűek részesedése a módszertani bizonytalanságok ellenére a fejlett OECD-országokhoz képest jelentős elmaradást mutat. A magas technológiai színvonalon dolgozó területeken hazánkban is az átlagosnál nagyobb arányban dolgoznak magasan képzett szakemberek, ebből következően a kereset és az ehhez kapcsolódó egyéb munkaerőköltség-elemek együttes összege meghaladja az átlagot. Technológia és nemzetközi versenyképesség 1994-1997 között a magyar exportteljesítmények látványos helyreállásának és növekedésének lehettünk tanúi. Ekkor olyan mértékben bővült a high-tech ágazatok részesedése, mint korábban a fejlett országok egészében negyedszázad alatt. Ugyanakkor a megtermelt bruttó nemzeti érték termelésében az alacsony technológiai színvonalú ágazatok jelenleg s 60%-os részesedést képviselnek. A valóságban az igazán korszerű gépi technológiával rendelkező high-tech termelés aránya jóval kisebb, mint a nagyobbrészt homogén technológiával rendelkező OECD-országokban. A további erőlelépéshez ezért jelentős erőforrásokat kell fordsítanunk a meglévő üzemek technológiájának, gépparkjának korszerűsítésére is. Végső következetésként az fogalmazható meg, hogy a hazai feldolgozóipar rendelkezik gyorsan növekvő, alacsony részesedésű ágazat-, helyesebben vállalatcsoporttal. A vállakózások nagyobb hányadának fejlődése viszont mérsékeltebb, általában közepes szintű technológiával vannak felszerelve, munkaerő-állományuk általában jól képzett, technikai felszereltségük javításával jelentős termelés- és értékesítésbővítésre lennének képesek. Külső tőke megfelelő mértékű bevonásával egy nagy tömeget képviselő vállalatcsoport számos egysége a további gyors fejlődés motorja lehet. A kötet ábrák segítségével a vizsgálati eredményeket gazdagon illusztrálja, részletes fogalommagyarázatot ad és mellékletében 45 táblázattal támasztja alá a vizsgálat megállapításait. Az új módszerek alkalmazásával készült tanulmány a technológiadiffúzióval foglalkozó minden közgazdász és nemközgazdász szakembernek jól hasznosítható forrásanyagot nyújt e terület megismerésében. A technológia diffúziójával foglalkozó vizsgálat az OMFB TAN 98-56-06 számú témabizottság keretében készült, a téma koordinátora dr. Jávorka Edit volt. A kötet összeállításában részt vettek: dr. Belyó Pál, Becsei József, Cserháti Ilona, dr. Lakatos Judit, Lóránt Károly, Nyers József, Plank Ferencné, dr. Szabó László. Bakos Éva
