Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Várhegyi Ákos: Az informatikai fejlődésének áttekintése a Magyar Szabadalmi Hivatalban
Az informatika fejlődésének áttekintése a Magyar Szabadalmi Hivatalban 25 vánt közlönyszerkesztés forrásával szemben megkövetelt elvárásoknak az OTHello nem tudott megfelelni. A COLT adattáplálása részlegesen az OTHellón alapul, de minden adatelem szigorú manuális ellenőrzésen, illetve adatbevitelen átjut a rendszerbe. Az SZKV korrektúráját követően a szükséges javítások rendszerbe vezetése és ismételt közlöny-előállítás biztosította, hogy az adatbázis és az SZKV tartalma összhangban legyen. A COLT létrehozása a rendszerek konvergens fejlődésének irányába tett úttörő lépésként értékelhető, hiszen megbízható, korrektúrázott adattartalom biztosításával egyesített több „termékvonalat”: a közlöny mellett a nemzetközi adatcserét (INPADOC) és a leírások címoldalának nyomtatását. (A COLT mintájára létrehozott publikációs célú Textar alapú adatbázisok - HUTM, illetve HŰID - működtek a védjegy és ipari minta területen.) A HUNPADOC az SZKV-n alapuló nyilvános adatbázis, amely az 1970 óta az SZKV-ban megjelent szabadalmak és szabadalmi bejelentések publikus adatait tartalmazza, kifejezetten a szabadalmi információk keresőeszközeként szolgál, forrása az SZKV. Az adatbázis az INFOKER saját fejlesztésű FullText adatbázis-kezelőjére épült, adattáplálásáról is az INFOKER gondoskodott: a korábbi közlönyökön alapuló visszamenőleges adatrögzítést (és az ugyancsak közlönyből kézi rögzítéssel építkező SZKIT adatállomány megfelelő konverzióját) követően előálló adatbázis folyamatos frissítését a papírformában havonta megjelenő SZKV adatainak manuális újrarögzítésével végezték. A fenti rendszerek egymás mellett, egymástól elkülönülten működtek, egymás között csupán részleges és egyirányú, visszacsatolás nélküli kommunikációval, amelynek hátrányai: a manuális adatbevitel többszöröződése, az ebből adódó elkerülhetetlen ellentmondások az adattartalomban és a felesleges munkaigény. A fent vázolt helyzet néhány további, feltétlenül kiküszöbölendő hiányossága, amelyek egy új, komplex rendszer iránti igény megfogalmazásához jelentősen hozzájárultak:- az ellenőrzés teljes hiánya az adatok manipulálása során,- az adatfolyam (és gyakorlatilag a precíz ügyviteli folyamat) definiálatlansága, valamint- az adattartalom statikus jellege. A fenti rendszerek - az SZKV adatellátását szolgáló Textar alapú rendszerek kivételével - külső megbízás alapján jöttek létre, a HUNPADOC esetében az adatbázis karbantartását is külső cég végezte. Az OTHello folyamatos karbantartását és az ügyvitel újabb igényeinek megfelelő adaptálását a Hivatal munkatársai végezték 1990 óta, ez a tevékenység azonban a rendszer alapvető hiányosságaiból adódóan csupán „foltozgatás” jellegű lehetett, annak a biztos tudatában, hogy a rendszer leváltásra van ítélve. Az eddigieket összegezve megállapíthatjuk, hogy a bejárt út egyértelműen jelzi informatikai koncepció megjelenését. A különböző adatexportok konvergenciája, illetve forrásaik egységesítése azonban csupán a Hivatal adatszolgáltatási feladatainak megoldásában jelentkezett, és nem hatott vissza a Hivatal belső információkezelésére. Az ekkor megfogalmazott szlogen - „a kulcs a nyomdában van” - az adott helyzetben jól érzékeltette azt a működési tartományt, amelyben a hivatali informatikusok tevékenykedtek: az információt ott tudták „megfogni”, ahol az a Hivatalt éppen elhagyni készült, majd innen igyekeztek visszatáplálni addig a nem túl távoli pontig, amíg hatáskörük ezt megengedte. A már említett adatbázisokon túl a jövendő fejlesztések szempontjából további adatforrást jelenthettek a számítógéppel olvasható formában rendelkezésre álló - részben strukturált - adatállományok, amelyek közül a legjelentősebb 1990 januárjától az SZKV kiadása során létrehozott szöveges állományhalmaz (mint például a kivonatok vagy védjegyek esetén az árujegyzék). Külön figyelmet érdemelnek az osztályozási rendszerek, amelyek mind az iparj ogvédelmi területen végzett kutatások, mind a hatósági munka során nélkülözhetetlen segédeszközök. Közülük a legfontosabbnak tekintett NSZO (nemzetközi szabadalmi osztályozás) 1990-ben életbe lépő 5. kiadásának nyomdai előállításához alkalmazott Ventura program biztosította a strukturált szöveges állományt, amely lehetőséget adott ezen információhalmaz adatbázisba szervezésére. Harc a rendszerszemlélet jegyében A ’90-es évek elejére megérett a helyzet arra, hogy egy átfogó helyzetfelmérést és az erre alapuló informatikai stratégia kialakítását elvégezze a Hivatal. Ennek a feladatnak a megoldását prezentálja az 1990 decemberében az Elnöki Kollégium elé terjesztett tanulmány,«3) amely az első olyan áttekintő és rendszerszemléletű dokumentum, amely a Hivatal tevékenységének egyes területeit nem elszigetelt egységekként közelítette, hanem éppen ezek szükségszerű összehangolásában látta a fejlődés legfontosabb kihívását. A megfogalmazott prioritások a következő fő területek fejlesztését igényelték:- egységes, konvergens adatkezelést támogató nyilvántartási rendszer;- az iparjogvédelmi információs infrastruktúrafejlesztésén belül a legkülönbözőbb tájékoztatási célú adatbázisok létrehozása, fejlesztése, felkínálása külső és belső felhasználásra, valamint- ezen eszközök használata iránti készségek kialakítása, az iparjogvédelem informatikai kultúrájának fejlesztése. A dokumentum«3) helyzetelemzése, de még inkább kijelölt irányai és konkrét célkitűzései a rendszerszemlélet meghonosítása iránti eltökéltséget mutattak. E tény hangsúlyozását azért tartom fontosnak, mert kellő elkötelezettség hiányában könnyen kudarcba fulladhatnak a cél megvalósításának lépései a befogadó környezet gyakorlatilag elkerülhetetlen ellenállásán. A dokumentum«3) maga is utal e probléma kezelésének szükségességére: a prioritásos tevékenységek között említi az informatika alkalmazási készségének fejlesztését célzó folyamatos és szisztematikus munkát. Ennek a felismerésnek ajegyében indulhattak el először házon belüli erőforrásokra alapozva, széles ismeretkört átfogó tematikával kialakított tanfolyamok: számítástechnikai alapismeretek, online adatbázisok és használatuk megismertetése, CD-keresőeszközök használata területén. A későbbiekben - az európai integráció támogatására dedikált források felhasználásával - külső erőforrásokat is tudott a Hivatal e cél szolgálatába állítani.
