Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Dr. Millisits Edre: A Bécsi Osztályozás, az ábrás védjegyek kutatásának segédeszköze
20 Dr. Millisits Endre góriákról, osztályokról és alosztályokról szóló magyarázó megjegyzésekben foglalt információk segítségével lehetővé teszi annak végleges meghatározását, hogy a vonatkozó ábrás elem hová osztályozandó. A kategóriára vonatkozó magyarázó megjegyzések irányadóak valamennyi osztályra még akkor is, ha nem kerülnek minden egyes esetben megismétlésre. Az osztályok a kategóriák sorrendjében vannak feltüntetve, és minden egyes osztály után az alá tartozó alosztályok következnek. A számjelkód előtt feltüntetett „A” betűvel megjelölt alosztályok kiegészítő alosztályok, amelyek a fő alosztályokban foglalt ábrás elemeket csoportosítják egy specifikus kritérium szerint. Az „A” betűnek azonban nem kell megjelennie a védjegy ábrás eleméhez kapcsolt számjelkódban a kódolásnál. Az ábrás elemek példáit a 105-126. oldalak tartalmazzák, kizárólag tájékoztatási célból, ennélfogva nem képezik az osztályozás részét. A fenti felépítés mellőzhetővé teszi a betűrendes jegyzéket. Az osztályozás felhasználásának modellje egy-egy ábrás elem besorolása tekintetében a következő. a) Megnézzük, szerepel-e valamely kategória alatt a kategóriák j egyzékében. Ha igen, akkor megnézzük a kategóriák és osztályok jegyzékében. Ha megtaláltuk az osztályjelzetet, célszerű továbblapozni a kategóriák, osztályok és alosztályok jegyzékéhez és ott kikeresni a szükségesnek látszó egy vagy több alosztályt. b) Ha nem találjuk a kategóriák jegyzékében a keresett kifejezést, úgy keressük ki azt a kategóriát, amelynek meghatározása alá tartozhat a keresett kifejezés. Például a „kitüntetések” keresésénél a 24. kategória lesz a megfelelő („Címerek, érmék, emblémák, jelképek”) és végül a 24.5.20 kiegészítő alosztály („Rendjelek, érdemrendek”). c) Ha nem tudjuk azonosítani az ábrás elemet valamely tárgy, lény, jelenség nevével, akkor elvontabb kategóriákat kell keresnünk. Ezek az osztályozás végén szerepelnek. A 25. kategória a díszítőelemek, díszes felületek vagy hátterek, a 26. kategória a mértani ábrák és testek, míg végül a 29. kategória a színek. Mivel a védjegynek grafikailag ábrázolható megjelölésből kell állnia, ezen kategóriák valamelyike bizonnyal alkalmazható bármely, egyébként azonosíthatatlannak tűnő ábrára. Jelenleg teljes körűen a Magyarországon hatályos nemzetközi uniós védjegyek kutathatók a Bécsi Osztályozás kódjai alapján. Ezeknél a kódolást a WIPO genfi Nemzetközi Irodája végzi el és feltünteti a védjegy lajstromívén, valamint közzétételekor. A Nemzetközi Iroda arra törekszik, hogy a lehető legtöbb kódot feltüntesse, különösen komplex, számos elemből álló ábra esetén. A gyakorlatban inkább a kutatás szempontjai a fontosak. A cél az, hogy lehetőleg valamennyi azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonlónak minősíthető védjegy feltárható legyen. A várt találati halmazt viszont célszerű optimalizálni. (Nem feltétlenül előnyös, ha mondjuk 200 találatunk van.) Fontos ezért a megfelelő kódok használata (nem feltétlenül az összes kódé!). Előfordul például, hogy az ábrás védjegy feliratot is tartalmaz, azonban ezt az elemet célszerűbb szóvédjegyként kutatni. A Bécsi Megállapodás jövője A fentiekből is láthatóan a Bécsi Osztályozás alapvetően bevált a gyakorlatban és rugalmassága következtében képes lépést tartani mind a társadalmi változásokai, mind a műszaki-gazdasági fejlődéssel. A Megállapodás népszerűségének terjedéséhez feltétlenül hozzájárni az a tény, hogy a Nemzetközi Iroda az osztályozást használja és a ROMARIN CD kiadvány, valamint a WIPO Internet-címéről elérhető MADRIDEXPRESS adatbázis útján a nemzetközi lajstrom adatai iránt érdeklődők számára is lehetővé teszi az ábrás elemek szerinti kutatást az osztályozás alkalmazásával. Számolni lehet azzal, hogy-a Nizzai Megállapodáshoz hasonlóan-több ország, illetve szervezet fogja alkalmazni az Osztályozást, mint ahány állam ténylegesen a Megállapodás részesévé válik. A Bécsi Osztályozás alkalmazása Magyarországon Hazánk nem részese a Bécsi Megállapodásnak. A Magyar Szabadalmi Hivatal azonban az aktív felhasználók közé tartozik, tekintettel a ROMARIN adatbázis széles körű használatára. A Bécsi Osztályozás szerinti kódok nem jelennek meg a Hivatal védjegy-adatbázisaiban, jelenleg folynak a munkálatok valamennyi hatályban levő nemzeti lajstromozású védjegy ábrás elemeinek beosztályozására. A Magyar Szabadalmi Hivatal számítógépes nyilvántartásaiban ezek az adatok a nyilvánosság számára is hozzáférhetők lesznek. A Bécsi Osztályozás 1998. január 1-jétől hatályos 4. kiadásának magyar szövege a Magyar Szabadalmi Hivatal kiadásában rendelkezésre áll mind a hivatali munkában, mind ügyfeleink és az érdeklődők számára.
