Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Dr. Millisits Edre: A Bécsi Osztályozás, az ábrás védjegyek kutatásának segédeszköze
A Bécsi Osztályozás, az ábrás védjegyek kutatásának segédeszköze 19 Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz 4/5-ös többség kell. Bár ezt a Bécsi Megállapodás szövege kifejezetten nem tartalmazza, a Nizzai Megállapodással összhangban módosításon a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból (alosztályból) a másik osztályba (alosztályba) való áthelyezését, vagy új kategória/osztály/alosztály létesítését kell érteni. Az ideiglenes szakértői bizottság már a Megállapodás aláírása előtt, 1973. június 8-án megalakult. 1975-1976- ban jelentős módosításokat fogadtak el, amelyeket 1977- ben öntöttek formába az ideiglenes osztályozás közzétélével. A Megállapodás hatálybalépését követően a szakértői bizottság 1987-ben tartotta első, 1992-ben a második és 1996- ban a harmadik ülését. Az osztályozás első kiadása 1973-ban, a második 1988- ban, a harmadik 1993-ban, míg a hatályos negyedik kiadás 1997- ben jelent meg. Az 1998. január 1-jétől hatályos 4. kiadás alapján a Megállapodás és az Osztályozás magyar szövegét a Magyar Szabadalmi Hivatal 1999-ben adta ki a Szellemi Tulajdon Világszervezetével közösen. (Korábban a magyar fordítás kiadatlan segédeszközként állt rendelkezésre a hivatali munkában,valamint az ügyfélszolgálat során.) Mivel a védjegybejelentésekben a Bécsi Osztályozás szerinti megfogalmazások nem kerülnek feltüntetésre, a Nizzai Megállapodás háromnyelvű kiadványával szemben itt elegendő volt a magyar fordítás közzététele. A Bécsi Megállapodás jogi hatálya és értelmezése A Megállapodás lényege az, hogy tagországai az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény keretén belül külön uniót hoztak létre az ún. Bécsi Osztályozásnak a védjegyek ábrás elemeinek osztályozásánál való alkalmazásáról. A Bécsi Megállapodás valamennyi tagországa védjegyek lajstromozásánál a Bécsi Osztályozást köteles alkalmazni alapvető osztályozási rendszerként vagy kiegészítő osztályozásként. Köteles továbbá a kategóriák és osztályok sorszámát védjegylajstromozásra vonatkozó hivatalos dokumentumaiban és közleményeiben feltüntetni, amelyek az adott védjegyre vonatkoznak. Nem köteles viszont az a tagállam az összes alosztályt vagy közülük néhányat a védjegy-lajstromozási vagy -megújítási okiratokban vagy közleményekben feltüntetni, amely a részéről történt aláírás során, illetve a megerősítő vagy csatalakozási okmány letétbe helyezésekor ilyen nyilatkozatot tesz. Ezzel a fenntartással élt például csatlakozásakor Lengyelország. A Bécsi Megállapodás részes államain túl a Bécsi Osztályozást kötelezően alkalmazzák a WIPO Nemzetközi Irodájában, a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás, valalmint a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv alapján történő lajstromozáskor. A Bécsi Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése szerint a nemzetközi osztályozás jogi hatályát- a jelen Megállapodás által előírt követelményektől függően - a Külön Unió országai határozzák meg. A nemzetközi osztályozás nem kötelezi a szerződő országokat a védjegyoltalom terjedelmének megállapítása tekintetében. Lényegében a védjegy oltalmi köre (a védjegyoltalom terjedelme) magából a megjelölésből és az árujegyzékéből tevődik össze, a Bécsi Osztályozás szerinti besorolás tisztán morfológiai, az oltalmi körre nincs befolyással. Nem kötelesek például a részes államok joggyakorlatukban összetéveszthetőségig hasonlónak tekinteni két vagy több, ábrás elemet tartalmazó megjelölés csupán abból az okból, hogy a Bécsi Osztályozás szerinti azonos kategóriába, osztályba avagy alosztályba tartoznak az ábrás elemek. És viszont: nem akadálya két vagy több, ábrás elemet tartalmazó megjelölés összetéveszthetőségig való hasonlóságának megállapítása olyan esetben, ha az adott ábrák a Bécsi Osztályozás szerinti különböző kategóriába, osztályba avagy alosztályba tartoznak. A Bécsi Osztályozás felépítése és használatának gondolatmenete Az osztályozás - szemben a Nizzai Osztályozással - hierarchikus rendszert képez. Az általánostól a különös felé haladva valamennyi ábrás elemet kategóriákba, osztályokba és alosztályokba sorol. Az osztályozást magyarázó megjegyzések egészítik ki, amelyek mindig az adott egységnél kerülnek feltüntetésre. Az alosztályoknak két fajtája van: a fő alosztályok és a kiegészítő alosztályok. A kiegészítő alosztályokat voltaképpen magukba foglalják a fő alosztályok, azonban a kiegészítő alosztályokra valamely, a védjegykutatás során hasznosnak tekinthető csoportosítás érdekében van szükség. A Bécsi Osztályozás 4. kiadása szerint 29 kategória 144 osztályt és 1634 alosztályt foglal magába. A hierarchikus jelölést biztosítja, hogy a teljes jelzet a kategória számából - ponttal elválasztva -, az osztály sorszámából - és ismét ponttal elválasztva -, az alosztály sorszámából áll. A ROMARIN CD adatbázisban való kutatásnál az alosztály sorszáma *-gal helyettesíthető, „csonkolható”. A Bécsi Osztályozás felépítése a következő: 1. Útmutató a felhasználónak 2. A kategóriák jegyzéke 3. A kategóriák és osztályok jegyzéke magyarázó megjegyzésekkel 4. A kategóriák, osztályok és alosztályokjegyzéke magyarázó megjegyzésekkel Az osztályozás használatának megkezdése előtt alapvetően fontos, hogy a felhasználó megismerkedjen az Előszóval (5. oldal), a Bécsi Osztályozás alkalmazására vonatkozó ajánlásokkal (15. oldal) és az Általános megjegyzésekkel (16. oldal). Az osztályozás alkalmazása közben a felhasználónak szigorúan tartania kell magát a magyarázó megjegyzésekhez és az abban foglalt hivatkozásokhoz. Az osztályozás a következő három fejezetből áll: (1) A kategóriák jegyzéke (18. oldal), amely gyors eligazítást nyújt az osztályozásban szereplő kategóriákról. (2) A kategóriák és osztályok jegyzéke, magyarázó megjegyzésekkel (19-24. oldal), amely vázolja az adott kategória alá tartozó osztályokat és lehetővé teszi az adott ügyben szükséges, leginkább megfelelő osztály kiválasztását. (3) A kategóriák, osztályok és alosztályokjegyzéke magyarázó megjegyzésekkel (17-104. oldal), amely a kate
