Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Dr. Millisits Edre: A Bécsi Osztályozás, az ábrás védjegyek kutatásának segédeszköze
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam V. 1999. október DR. MILLISITS ENDRE A Bécsi Osztályozás, az ábrás védjegyek kutatásának segédeszköze A Bécsi Osztályozás rövid története A Párizsi Uniós Egyezmény megkötése után nem sokkal már megfogalmazódott az igény a védjegyek különböző szempontú osztályozására annak érdekében, hogy egyrészt megkönnyítsék a védjegyállomány áttekinthetőségét, kezelhetőségét, másrészt megkönnyítsék a védjegyeljárások során az egyes lajstromozásokra vonatkozó adatok megkeresését, kutatását. Az első ilyen nemzetközi osztályozást, az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodást az 1957. júniusi nizzai diplomáciai konferencián hozták létre. A Megállapodás 1961. április 8-án lépett hatályba. A védjegyekről való tájékozódás, a kutatás érdekében ebben az időben szokásos volt betűsoros kartotékrendszerek vezetése. Sok gondot okozott azoknak a védjegyeknek a nyilvántartása és kutatása, amelyek ábrás elemet (is) tartalmaztak. Ha betű vagy szó is szerepelt az ábra mellett, a betűsorba besorolás nem okozott nehézséget (általában). Ha azonban betű egyáltalán nem szerepelt, ezeknek a védjegyeknek csupán a védjegyjogosult neve szerinti nyilvántartása, illetve kutatása volt lehetséges. (Ha ajogosult neve változott, vagy a védjegyet másra ruházták át, a védjegykarton helye is megváltozott.) Ilyen feltételek mellett szinte lehetetlen volt olyan keresőkérdések eredményes megválaszolása, amelyek kizárólag az ábrára vonatkoztak (pl. hány védjegy ábrázol kutyát és melyek ezek). A Párizsi Uniós Egyezmény több tagállama kérte az 1960-as évek folyamán a Szellemi Tulajdon Oltalmának Egyesült Nemzetközi Irodáját (BIRPI) - a a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) jogelődjét-, hogy jöjjön létre a védjegyek (és védjegybejelentések) ábrás elemeinek nemzetközi osztályozása is. Ennek nyomán a BIRPI Unióközi Koordinációs Bizottsága keretében szakértői bizottság alakult, amely kidolgozta az osztályozás tervezetét. Magát a Bécsi osztályozást a Bécsi Diplomáciai Konferencián 1973. június 12-én aláirt megállapodás hozta létre. A Megállapodás 13. cikkének (1) bekezdése szerint az első öt ország vonatkozásában, amely megerősitési vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte, három hónappal azon időpont után lép hatályba a Megállapodás, amikor az ötödik ilyen okiratot letétbe helyezték. A Megállapodáshoz sokáig egyetlen ország sem csatlakozott. Az egyezmény hatályba lépése 1985 októberében csak azután következett be, hogy a Bécsi Megállapodást 1985. október 1. napjával módosították. 1985. augusztus 9-én ugyanis Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Svédország és Tunézia helyezte letétbe a megfelelő okmányokat. Valószínűleg a szakértői bizottság 1996. októberi ülésén elfogadott módosításoknak köszönhető a csatlakozások újabb hulláma: Törökország (1996. január 1.), Trinidad és Tobago (1996. március 20.), Guinea (1996. november 5.), Lengyelország (1997. március 4.), Kuba (1997. július 18.), Moldovai Köztársaság (1997. december 1.), Románia (1998. június 30.), Kirgizia (1998. december 10.) és végül a Megállapodás „névadó” állama, Ausztria (1999. október 27.). Jelenleg tehát a Bécsi Megállapodásnak 14 állam a részese (1999. július 27-i állapot). A Bécsi Osztályozás felülvizsgálata A Bécsi Megállapodás gondoskodik egy szakértői bizottság felállításáról, amelyben a Külön Unió valamennyi országa képviselteti magát (5.cikk (1) bekezdés). A szakértői bizottság- elvégzi az ábrás elemek osztályozásának módosításait és kiegészítéseit;- ajánlásokat tesz a Külön Unió országainak abból a célból, hogy számukra az ábrás elemek osztályozásának használatát megkönnyítse és egységes alkalmazását elősegítse;- bármely intézkedést megtesz, amelyek anélkül, hogy a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére pénzügyi terhet rónának, hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlődő országok számára az osztályozás alkalmazását megkönnyítsék;- jogosult albizottságokat és munkacsoportokat létesíteni. A szakértői bizottság minden egyes tagállama 1-1 szavazattal rendelkezik. A szakértői bizottság határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
