Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 5. szám - Rácz László, dr. Vida Sándor: A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak mentesítése a versenykorlátozások tilalma alól

16 Rácz László - dr. Vida Sándor eredmények hasznosításának közös elvégzésében álla­podnak meg, a feladatmeghatározó elemzésektől, a ku­tatás eredményeként létrejövő termék gyártásának ki­­fejlesztésén keresztül magáig a gyártásig; illetve a ku­tatás és fejlesztés eredményéből származó szellemi, és ipari tulajdonjogok hasznosításáig (a Rendelet 3. § c) pontjában felsorolt tevékenységekig) bezárólag. b) Az olyan megállapodásokra, melyek az a) pont alatt említett folyamatok közül nem foglalják magukban az eredmények közös hasznosítását, tehát a megállapodás­ból származó termék gyártása (eljárás alkalmazása), va­lamint az ezekre vonatkozó szellemi és ipari tulajdon­jogok átruházása, illetve használatba adása fogalom alá tartozó tevékenységeket nem foglalja magában; az eredmények hasznosítását—ha arra egyáltalán sor kerül - tehát már nem közösen, hanem egyénileg végzik a felek, s így e tevékenységek megállapodás hiányában nem képeznek kartellt. c) Az olyan megállapodásokét, melyek egy korábbi közös kutatási és fejlesztési tevékenység eredményének kö­zös hasznosítását tartalmazzák. Ha a felek a korábbi kutatási és fejlesztési tevékenységük megkezdésekor még nem látták célszerűnek az eredmények közös hasz­nosításában is megállapodni - tehát praktikusan a b) alatti megállapodást kötöttek - később a kutatási ered­mények birtokában (azok ismeretében) azt megtehetik. Megjegyzendő, hogy ha a felek olyan kutatási és fej­lesztési eredmények közös hasznosítását tervezik, mely kutatást és fejlesztést nem közösen végeztek, arra a je­len Rendelet szerinti mentesülés nem vonatkozik. Az ilyen megállapodásra (pl. a kutatásban résztvevő egyik fél egy tőkeerősebb vállalkozással akar a hasznosítás­ban együttműködni) egyedi mentesítési kérelmet kell benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz. Egyik típusú megállapodásnak sem feltétele, hogy ab­ban hány vállalkozás vesz részt. A résztvevők körét a felek a technika állása, a kutatási feladatok jellege, gazdasági feltételei alapján szabadon állapíthatják meg. A Rendelet viszonylag részletesen meghatározza, hogy milyen feladatok, illetve tevékenységek tartoznak egy­részt a kutatás és fejlesztés, másrészt az eredmények hasz­nosítása fogalomkör alá. Ezek nemcsak a megállapodások fent említett három típusának elhatárolása szempontjából tarthatnak számot érdeklődésre, hanem azért is, mert kife­jezésre jut bennük, hogy a Rendelet kizárólag versenyjogi szempontok szerint épül fel és egyáltalán nincs tekintettel (nem kell, hogy tekintettel legyen) a pénzügyi-finanszíro­zási vagy tevékenységbesorolási (termelés, beruházás stb.) szempontokra. A Rendelet fogalommeghatározásait és a kialakult EK- gyakorlatot figyelembe véve a kutatási és fejlesztési tevé­kenység alá sorolhatunk minden e fogalomkörbe vonható tevékenységet, így különösen valamely termék vagy szol­gáltatás beltartalmi vagy gazdasági jellemzőinek vagy va­lamely technológiai folyamatnak a javítására, az annak alkalmazásával kapcsolatos élet-, vagyon-, baleset-, tűz-, környezetvédelemre; a biztonságtechnika fejlesztésére; a termék, a szolgáltatás, a technológia termelési, üzemelési vagy karbantartási költségeinek felmérésére, azok korsze­rűsítésére irányuló elemző tanulmányok, vizsgálatok ké­szítését és ilyen tanulmányok, vizsgálati anyagok beszer­zését, a programban kitűzött célokat szolgáló kísérletek elvégzését; a kísérlethez szükséges gépek és berendezések beszerzését. De a Rendelet alapján ide sorolható a gyártás megszervezésével kapcsolatos tanulmányok, kísérletek, kísérleti gyártási fázisok (prototípus, 0 széria előállítása) elvégzése, az azokhoz szükséges beruházások megvalósí­tása, (kísérleti épületek épitése, gépek beszerzése) és a ku­tatás eredményének hasznosítására vonatkozó szellemi tu­lajdonjogok (szabadalom stb.) megszerzése is. Az eredmények közös hasznosítása megnevezésű fo­lyamatba tartozik a 3. § c) pontja szerint maga a gyártás (pl. sorozat- vagy tömeggyártás), az ahhoz szükséges be­ruházások és a gyártás megszervezéséhez szükséges egyéb feltételek - a gyártás méreteinek és minőségének biztosí­tásához szükséges berendezések, valamint a határidők, pénzbeli és más feltételek - megteremtése, a gyártás költ­ségtervezése, a finanszírozás biztosítása. (Tehát saját gyártás esetén egy meghatározott volumenű és minőségű gyártási kapacitás megteremtésének összes folyó, és egy­szeri költségei.) Ha viszont a kutatási és fejlesztési meg­állapodásban részt vevő felek a gyártásra nem akarnak be­rendezkedni, akkor a megállapodásból származó ipari vagy szellemi tulajdonjogokat átruházhatják másokra. A rendelet hatálya e fázisokig bezárólag terjed ki a kutatás­­fejlesztési megállapodásokra. Mindezekben a folyama­tokban a megállapodásban részt vevő felek a közös hasz­nosítás érdekében megegyezhetnek, s az a mentesülés alá esik. Mint már említettük, a közös hasznosítás mentesülése csak azokra a megállapodásból származó termékekre és eljárásokra terjed ki, melyeket szellemi tulajdonjogok vé­denek, vagy amelyekhez a műszaki vagy gazdasági hala­dáshoz jelentősen hozzájáruló olyan know-how kapcsoló­dik, amely az adott kutatás-fejlesztés szempontjából meg­határozó jelentőségű. A kutatás, a fejlesztés és az eredmények hasznosítása a Rendelet 3. § f) pontja szerint akkor minősül „közös”-nek, ha az ezzel kapcsolatos feladatokat közös munkacsoport, vagy a felek által közösen ellenőrzött vállalkozás végzi, továbbá akkor is, ha azt a részt vevő felek költségére kö­zösen megbízott harmadik személy végzi, vagy ha a kuta­tást, a fejlesztést és a gyártást egymás közt szakosítják és az egyes tevékenységeket szakosított vállalkozás végzi. A szellemi és ipari tulajdonjogok hasznosítása akkor is kö­zösen elhatározottnak minősül, ha a felek megegyeznek abban, hogy harmadik személyre e jogokat átruházzák, azok hasznosítását neki megengedik, vagy a know-how-t vele közük. A mentesülés időtartama 5. A mentesülés időtartamhoz kötött. Az időtartamra néz­ve fő szabály, hogy az mindenekelőtt a kutatási és fejlesz­tési program egész időtartamára érvényes. A Rendelet 3. § g) pontja meghatározza, hogy mit kell kutatási és fejlesztési programnak tekinteni. Már e szabály révén is beemelődik a Rendeletbe az a követelmény, hogy a megállapodást programba kell foglalni. Egy olyan megállapodás ugyanis, mely a Rendeletben megfogalmazott program feltételeit nem elégíti ki, semmilyen időtartamra nem biztosít men­tességet. Erre az EK rendelet preambuluma külön is súlyt

Next

/
Thumbnails
Contents