Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdú Tamásné: A „korábbi nyilvános gyakorlatbavétel” újdonságrontó hatása
8 Dr. Hajdú Tamásné hozzáférhetővé azáltal, hogy a mikrochipet, amelyen tárolták, kiszállították a gyártócégtől, és így nem képezte részét a technika állásának az EPC 54. cikkelye szerinti értelmezésben. Leszögezhető tehát, hogy ha egy korábban nyilvánosan gyakorlatba vett berendezés egy mikrochipet tartalmaz, és azon egy vezérlést megvalósító program van gépi nyelven tárolva, ez a vezérlés nem tartozik az EPC 54(2) cikkelye szerinti értelmezésű technika állásához, ha- az érdekelt közönség szakterületen jártas tagjainak nem állnak rendelkezésére logikai diagramok és blokkdiagramok,- a vezérlési eljárás elve fenomenológiailag nem felismerhető, és ha- bár létezik műszaki lehetőség a program tartalmának a felderítésére, a tapasztalat azt sugallja, hogy az adott körülmények között, különösen a költség-nyereség megfontolások figyelembevételével ez nem történhetett meg. T 952/92 Ennél az ügynél az eljáró Tanács szinte szó szerint megismételte néhány korábbi döntés érvrendszerét. A feltárás módjától függetlenül (írásbeli, szóbeli ismertetés, kereskedelmi forgalomba hozatal stb.) az EPC 54(2) cikkelye szerinti hozzáférhetőségnek két szétválasztható fokozata van: magának a feltáró eszköznek a hozzáférhetősége, és annak az információnak a hozzáférhetősége, amely az adott eszköz révén nyerhető. Annak a valószínűsége, hogy a szakember analizálja-e a korábban forgalomba került terméket épp úgy irreleváns annak meghatározásánál, hogy mi tartozik a technika állásához, mint az, hogy mekkora volt az analízishez szükséges ráfordítás (pl. munkamennyiség vagy időszükséglet). Egy igényelt találmány nem tekinthető újnak, ha egy olyan kiviteli alak korábban nyilvánosságra jutott (bármilyen módon), amely beleesik az igénypont oltalmi körébe. Egy korábban kereskedelmi forgalomba hozott termék teljes analízisének a lehetősége nem szükséges. Egy igénypont újdonsága akkor sem áll fenn, ha egy korábban kereskedelmi forgalomba hozott termék analízise a szakember számára információt nyújt a termék egy olyan kiviteli alakjáról, amelyik beleesik az igénypont oltalmi körébe. T 1085/92 Ennél az ügynél a Tanács által hozott döntés lényege a következő volt. Nem jelent nyilvános korábbi hasznosítást az az eset, amikor egy alkatrészt kiszállítanak a megrendelő céghez, és ott oly módon építik be egy gyártósorba, hogy a releváns jellemzők messzemenően elfedve, illetve nem feltűnően vannak elhelyezve. A tanúvallomásokból és a benyújtott bizonyítékok alapján a T anács számára egyértelmű volt, hogy a szóban forgó kefetartó a megtámadott szabadalom elsőbbségi napját megelőzően a Siemens Motorenwerk céghez kiszállításra és az 1BA63 típusjelű motorba beépítésre került. A fellebbezés benyújtójának állítása szerint a kefetartókat egy alvállalkozói szerződés keretében a fellebbező rajzai alapján a Köster cég gyártotta le. A rajzokon lévő megjegyzés arra utalt, hogy a rajzok továbbadása, valamint sokszorosítása és értékesítése nem volt bármiféle hozzájárulás nélkül megengedett. A Tanács úgy ítélte meg, hogy ennek a felszólaló által adott megbízásnak a teljesítését ezen megjegyzés miatt bizalmas viszonyon alapulónak kell tekinteni. Még ha - mint azt a fellebbező állította - a würzburgi motorgyárban járó látogatócsoportok meg is figyelhették a kefetartóknak a motorokba való sorozatszerű beépítését, mégsem lehet szó a találmány szerinti ismérveknek az EPC 54(2) cikkelye értelmezésének megfelelő nyilvánosságáról, mivel ezek az ismérvek szakember számára nem voltak minden további nélkül feltűnőek, és nem volt az általuk elért cél követhető. A termékek szállítására összeszerelt fedeles kefetartóházban elhelyezett szénkefével és csatlakozó huzallal került sor a dokumentumok tanúsága szerint. A kefetartó ház zárt kialakítása és a felhelyezett fedél miatt a gumibetét és a szomszédos tengely közötti hézag az elsétálok előtt normális esetben rejtve maradt. Még ha a szerelést végző egy rövid időre nyert is bepillantást a kefetartó belsejébe a sorozatgyártás idején, az nem valószínűsíthető, hogy a látogató csoportok minden külön útmutatás és felvilágosítás nélkül a találmány szempontjából releváns jellemzőket és az azok révén elérni kívánt célt felismerhették. A fellebbező utalt arra, hogy a motorok sorozatgyártásában alkalmazott szerelőket nem terhelte titoktartási kötelezettség. A Tanács ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a munkarend formális megfogalmazásától függetlenül egy cég saját alkalmazottai nem tekintendők a nyilvánossághoz tartozónak az EPC 54(2) cikkelye szerinti értelmezésben. Nincsen arra utaló bizonyíték, hogy az adott eset kivétel lett volna ez alól a szabály alól. Az ügyben eljáró Tanács tehát nem látott bizonyítottnak újdonságrontó körülményt. T 799/91 A jelen ügyben a szabadalmas a felszólaló/alperes számára egy alkatrészt szállított egy berendezéshez (járműhöz). A Tanács az eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy bár az alkatrésznek a kiszállítása a megtámadott szabadalom elsőbbségi napját megelőzően történt, nem volt azonban ez a gyakorlatbavétel nyilvános jellegű, miután a nyilvános gyakorlatbavételnek feltétele, hogy bárki, azaz tetszőleges harmadik személy a szóban forgó termékről tudomást szerezhessen. Nem tekinthetők „tetszőleges harmadik félnek” azok az érintett résztvevők, akik titoktartásban állapodtak meg vagy akiktől megalapozottan titoktartás várható el. Jelen esetben az alkatrészt a felszólaló saját kijelentése szerint is alvállalkozói szerződés alapján gyártották a felszólaló számára. A felszólaló tehát a gyártó cégnek a megtámadott szabadalomban igényelt berendezés egy bizonyos alkatrészére adott szállítási megbízást. A felszólaló által adott megbízásnak a teljesítése azonban titoktartási kötelezettséggel terhelt ügyletnek minősül, és az ügyletben résztvevő cégek nem tekinthetők tetszőleges harmadik félnek a nyilvánosság megítélése szempontjából. A Tanács döntésének lényege tehát az volt, hogy egy terméknek a gyártó által a megrendelő céghez történő kiszállítása általában nem tekinthető nyilvános gyakorlatbavételnek.