Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdú Tamásné: A „korábbi nyilvános gyakorlatbavétel” újdonságrontó hatása
A „korábbi nyilvános gyakorlatbavétel” újdonságrontó hatása 9 T 809/95 A vitatott szabadalom tárgya egy zárható kiöntőrésszel ellátott, összecsukható műanyag palack volt, amelynek az alján és a köpenyrészén elrendezett hajtogatás lehetővé tette, hogy a falaira kézzel gyakorolt nyomás hatására a palack térfogatát lecsökkentsék. Az Alpha-Institut a gyártó cég megbízásából piacfeltárási teszt lebonyolításába fogott a megtámadott szabadalom elsőbbségi időpontját megelőzően. Maga az a tény, hogy a gyártó cég kiválasztott egy olyan tesztváltozatot, amelynél a tesztben résztvevő személyek a szóban forgó palackokat hazavihették, arra enged következtetni, hogy maga a gyártó sem igazán helyezett súlyt a szabadalomjogi értelemben vett titoktartásra. így aztán igazán nem volt várható, hogy az Alpha-Institut - szokásos gyakorlatától eltérve — az általa véletlenszerűen kiválasztott tesztszemélyeket titoktartásra kötelezze. Egy, a Tanács elé teij esztett iratból kiderült, hogy adatvédelmi okokból nem volt szokásos a tesztszemélyek nevének a rögzítése, így a Tanács nem látta vélelmezhetőnek egy hatásos titoktartási megállapodás létrejöttének a lehetőségét sem. A Tanács egy másik ügyben (T 830/90) hozott határozatot idézve úgy találta, hogy meg kell még vizsgálnia, hogy feltételezhető-e a tesztszemélyeknek a körülményekből fakadó titoktartási kötelezettsége, illetve, hogy maguknak a tesztszemélyeknek érdekükben állt-e a titoktartás. A Tanács mindkét kérdésben nemleges álláspontra helyezkedett a következő okok miatt. A tesztszemélyek nem álltak munkavállalói, illetve üzleti kapcsolatban az Alpha-Instituttal. A piacfelmérési tesztben való részvételük teljes mértékben esetleges volt, amit bizonyos kisebb tiszteletdíjjal honoráltak. Mivel a tesztszemélyek nem tevékenykedtek a csomagolásfejlesztés vagy - gyártás területén, az is kizárható, hogy a teszttermékkel kapcsolatos információ titokban tartása az érdekükben állt volna. Az alatt a hét alatt, amíg a mosószerrel teli tesztpalackok a tesztszemélyek otthonában voltak kipróbálás céljából, feltételezhető, hogy az a személyek relatíve széles köre (pl. maga a tesztszemély, annak családtagjai, esetleges látogatók), és ezáltal az EPC 54(2) cikkelye szerinti értelmezésű nyilvánosság számára a használat révén hozzáférhetővé lett téve. A szabadalmas arra utalva igyekezett kivédeni a támadást, hogy a tesztszemélyek nem voltak szakemberek és a korábbi, T 877/90 számú döntésre hivatkozott ezzel kapcsolatban. Ez a határozat egy tudományos előadáson elhangzott szóbeli ismertetésre vonatkozott, annak az elhangzott információ hozzáférhetősége szempontjából való értékelésére. A hozzáférhetővé tétel ott azzal a feltétellel lett összekapcsolva, hogy a hallgatók soraiban szakembereknek kellett ülniük, akik képesek voltak az előadáson elhangzottaknak a megértésére. A Tanács leszögezte, hogy az ilyenfajta mérlegelés helyénvalónak tűnhet egy szóbeli ismertetés vizsgálatánál, nem vihető át azonban arra az esetre, amikor egy tárgynak szabad használatra való rendelkezésre bocsátása révén megvalósuló hozzáférésről van szó. Az EPC ezen esetre mértékadó 54(2) cikkelye ugyanis csak a „nyilvánosság” fogalmát ismeri, és nem állít feltételt a „szakember” vonatkozásában. Az adott ügyben a teljesség kedvéért még azt is hozzátette az ügyben eljáró Tanács, hogy a kiadott Alpha-palackok minden lényeges jellemzője tisztán külső szemrevételezés révén megismerhető volt, és nem volt szükség bármiféle szaktudásra a palack alján és köpenyrészén elrendezett hajtások nyomás hatására való együttműködésének a felismerésére. A Tanács végezetül még megállapította, hogy az Alphapalackokat már a tesztszemélyek háztartásában való szabad használat révén az EPC 54(2) cikkelye szerinti technika állásához tartozónak kell tekinteni, nem szükséges azzal foglalkozni, hogy mi lett a palackok sorsa a tesztidőszak letelte után. Általánosságban tehát megállapítható, hogy egy termék piackutatási célú használatba adása nyilvános korábbi gyakorlatbavételnek minősülhet. Végezetül néhány további szempont... A konkrét jogesetek elemzése mellett az Európai Szabadalmi Hivatal módszertani útmutatójában foglalt ajánlások is alapul szolgáltak a hazai joggyakorlat kialakulásához. Az útmutatóban foglalt megfontolások mára már rutinszerű alkalmazást nyertek a nyilvános gyakorlatbavétel újdonságrontó hatásának a megítélésénél. Ezek az ajánlások az alaphelyzeteket kezelik, amennyiben a leggyakrabban előforduló eseteket értékelik. Gyakorlatbavétel alatt nemcsak a találmány előállítását kell érteni, hanem a találmány rendeltetésének megfelelő bármiféle használatát is. A gyakorlatbavétel egyik leggyakoribb formája a találmány szerinti termék forgalomba hozatala. A technika állásához tartozás szempontjából a gyakorlatbavétel rendszeressége nem követelmény, akár egyetlen példányban előállított szerkezet eladása vagy tudományos, illetve üzleti célból történt nyilvános bemutatása elegendő ahhoz, hogy a megoldás a technika állásának részévé váljon. A gyakorlatbavétel akkor újdonságrontó hatású, ha nyilvános, vagyis a megoldás bárki számára hozzáférhetővé vált (pl. közönség előtti bemutatás, nyilvános használat, forgalomba hozatal). Az anterioritássá váláshoz a hozzáférésnek, a megismerésnek a lehetősége is elegendő. Nem lehet nyilvánosnak tekinteni a gyakorlatbavételt, ha a találmányt zárt üzemen belül használják, azokat ugyanis nem tekintheti meg bárki, az üzem dolgozóit pedig titoktartási kötelezettség terheli. Nem nyilvános a gyakorlatbavétel, ha az személyek meghatározott köre, meghívottak jelenlétében zajlik. A gyakorlatbavétel helye a nyilvánosságra jutás szempontjából közömbös. Egy megoldásnak a világ bármely részén történt gyakorlatbavétele azt eredményezheti, hogy a megoldás a technika állásának részévé válik. Egy kiállításnak vagy egy bemutatásnak a „nyilvánosság” fogalmi kelléke, ennek ellenére egy kiállításon való bemutatás nem tekinthető nyilvánosságra jutásnak abban az esetben, ha maga a konkrét megoldás külső szemrevételezés útján nem ismerhető meg (pl. zárt műszertokban elhelyezett elektromos kapcsolási elrendezés). Ugyanígy nem válik a technika állásának részévé egy kereskedelmi forgalomba hozott megoldás sem, ha a találmányt a késztermék alapján nem lehet analizálni, reprodukálni. A korábbi jogeseteket és a módszertani fejtegetéseket, ajánlásokat tanulmányozva összefoglalásképpen talán átértékelhetjük helyzetünket, a hazai jogesetek kis száma ellenére sem vagyunk reménytelen helyzetben, amikor a nyilvános gyakorlatbavétel újdonságrontó hatásának mérlegelésére vonatkozóan egységes, nemzetközi szinten is elfogadható joggyakorlatot igyekszünk kialakítani.
