Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdú Tamásné: A „korábbi nyilvános gyakorlatbavétel” újdonságrontó hatása
A „korábbi nyilvános gyakorlatbavétel” újdonságrontó hatása 5 a kérdéses terméket reprodukálhassa. Ha a szakterületen jártas személynek lehetősége van arra, hogy túl nagy erőfeszítés nélkül feltárja a termék összetételét vagy belső struktúráját és reprodukálja azt, akkor mind a termék, mind annak összetétele vagy belső struktúrája a technika állásának a részét képezi. Az EPC nem támasztja alá azt a T 93/89 számú ügyben eljárt Tanács által megfogalmazott járulékos követelményt, miszerint a köznek valamilyen különös ok esetén áll csak érdekében a piacra került termék analizálása, összetételének, belső struktúrájának a feltárása. Az EPC 54(2) cikkelye értelmében a technika állása mindent magába foglal, ami a köz számára hozzáférhetővé vált. Az a tény, hogy lehetőség van bizonyos információkhoz való közvetlen és egyértelmű hozzáférésre, magát az információt a köz számára hozzáférhetővé teszi, függetlenül attól, hogy bárkinek volt-e oka az adott információt keresni. Egy ilyen járulékos követelmény bevezetése kivenné a kereskedelemben hozzáférhető és reprodukálható termékeket a nyilvános tartományból. Ez a felfogás a Tanács megítélése szerint nyilvánvalóan olyan szubjektív elemet jelentene, ami az EPC 54(2) cikkelyében foglalt újdonságfogalom bizonytalan alkalmazásához vezetne. Kiegészítésül a Tanács megjegyezte, hogy egy, a kereskedelemben hozzáférhető termék mint olyan, önmagában nem tár fel semmit összetételén és belső struktúráján túlmenően. A többi jellemző, ami csak célzott, megválasztott, külső feltételekkel, pl. reagensekkel vagy hasonlókkal való kölcsönhatás eredményeként mutatkozik, túlmutat a terméken mint olyanon, mivel ezen kölcsönhatásoknak létrehozására egy bizonyos hatás, eredmény elérése vagy. lehetséges eredmények, képességek feltárása érdekében, szándékos kiválasztás, döntéshozatal révén kerül sor. Jellemző példa erre egy ismert anyagnak vagy anyagkeveréknek gyógyszerként való alkalmazása [lásd EPC 54(5) cikkely] és egy ismert anyagnak egy bizonyos célra való alkalmazása egy új műszaki hatás elérése céljából. Az ilyen típusú jellemzők nem tekinthetők olyanoknak, mint amelyek már a köz számára hozzáférhetővé lettek téve. A döntés lényege tehát az volt, és az erre való hivatkozást sok későbbi fellebbviteli döntésben viszontláthatjuk (pl. T 301 /94), hogy „egy termék kémiai összetétele a technika állásának a részét képezi, ha maga a termék a köz számára hozzáférhető és szakember által analizálható és reprodukálható, függetlenül attól, hogy létezik-e valamilyen különös ok az összetétel azonosítására. Ugyanezen elv érvényes megfelelően bármely más termékre is.” T 301/94 A szabadalom egy zöld színű üvegre vonatkozott, amelynek domináns hullámhossza 562 és 567 nm közé esett, és az ultraibolya fényt kiszűrő képessége a 350 és 450 nm közötti hullámhossz tartományban 95%-nál nagyobb volt. Az üveg 0,005%-nál kisebb arányban szulfidokat tartalmazott. A fellebbezést benyújtó fél úgy érvelt, hogy az üvegnek a szulfid koncentrációja „rejtett” vagy titkos jellemzőnek minősül a Kibővített Fellebbviteli Tanács G 2/88 és G 1/92 számú döntése szerinti értelmezésben. Kifejtette, hogy mivel az elsőbbség napján nem volt közismert, hogy egy nagy ultraibolya abszorpciós tulajdonsággal rendelkező zöld színű üveg igen kis mennyiségben szulfidot tartalmaz, a szakterületen járatos személynek nem jutott volna eszébe, hogy szulfidanalízist végezzen, így - megítélése szerint — az üveg összetétele nem vált a köz számára hozzáférhetővé. A Tanács nem osztotta a fellebbezés benyújtój ának fenti gondolatmenetét a következő okokból. A Kibővített Fellebbviteli Tanács G 1/92 számú véleménye egy ismert anyagnak egy bizonyos célra való alkalmazására vonatkozik, ami egy új műszaki hatáson alapul, mint azt a G 2/88 számú vélemény definiálja, és ezen értelmezés kizárja, hogy az ilyen jellemzők már pusztán azáltal a köz számára hozzáférhetőnek legyenek tekinthetőek, hogy maga az anyag a köz számára hozzáférhetővé vált. A Kibővített Fellebbviteli Tanács által értékelt helyzet azonban eltért a jelen ügyben fennállótól, mivel az egy ismert anyag új műszaki hatást felmutató, új alkalmazására vonatkozott, és nem magára az anyagra vonatkozó igényre. Az új műszaki hatás az, ami a rejtett vagy titkos jellemzőt alkotta, nem maga az összetétel vagy annak valamely összetevője. Ráadásul, amikor a fellebbező úgy érvelt, hogy a zöld színű üveg kémiai összetétele nem vált a köz számára hozzáférhetővé, mivel a szakember nem analizálta volna az anyag szulfidtartalmát az elsőbbség napján meglévő általános tudásanyag alapján, tulajdonképpen egy járulékos követelményt vezetett be a kémiai összetételnek a köz számára való hozzáférhetősége tekintetében. Ez a járulékos követelmény az lett volna, hogy a szakembernek a priori fel kellene tudnia ismerni az általános tudásanyag alapján, hogy a kereskedelemben hozzáférhető termék milyen összetevőket tartalmazhat és milyen mennyiségben. Egy ilyen járulékos követelmény nem lenne összhangban a G 1/92 számú vélemény lényegével, amely vélemény azt tartalmazza, hogy egy kereskedelemben hozzáférhető termék analizálhatósága és reprodukálhatósága elegendő követelmény ahhoz, hogy az adott termék kémiai összetétele a technika állásához tartozzék. A G 1/92 számú vélemény szerint maga az a tény, hogy van lehetőség valamely adott információhoz való közvetlen és egyértelmű hozzáférésre, az adott információt a köz számára hozzáférhetővé teszi, függetlenül attól, hogy van-e ok annak keresésére. Mivel a jelen esetben egy szakember képes lett volna az elsőbbségi időpontban ismert analitikai módszerek alkalmazásával analizálni a kereskedelemben kapható zöld színű üveget, és túlságosan nagy megterhelés nélkül képes lett volna annak reprodukálására, ezen üveg kémiai összetételét a technika állásához tartozónak kell tekinteni, még akkor is, ha nem tartozott az általános tudásanyaghoz, hogy egy nagy UV abszorpciós tulajdonsággal rendelkező zöld üveg viszonylag kicsi, de mérhető mennyiségben szulfidot tartalmazhat. A fentiekben megfogalmazottak alapján a Tanács nem látta szükségesnek azon benyújtott dokumentumoknak a vizsgálatát, amelyek ezt lettek volna hivatva bizonyítani, hogy egy szakember nem határozta volna meg egy ilyen üvegnek a szulfidtartalmát. Felvetődött, hogy az eljárás kapcsán egy kérdést intézzenek a Kibővített Fellebbviteli Tanácshoz, amely kérdés a következőképpen hangzott volna: Egy kereskedelmi forgalomban lévő vegyi termék összetétele annak teljes egészében hozzáférhető-e a köz számára, ha az összetevők közül legalább egy az elsőbbség napján meglévő általános
