Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 1. szám - Várhegyi Ákos: Az informatikai fejlődésének áttekintése a Magyar Szabadalmi Hivatalban

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam I. 1999. február VÁRHEGYI ÁKOS Az informatika fejlődésének áttekintése a Magyar Szabadalmi Hivatalban* Bevezetés A Magyar Szabadalmi Hivatal az elmúlt néhány év során igen jelentős változásokon ment át, amelyre az azt megelőző évtizedekben talán nem volt példa. Habár az ilyen és hasonló megállapítások az élet szinte valamennyi területén, és szinte minden korban - de a 20. század során mindenképpen - va­lóban közhelyszámba mentek, mégis esetünkben szignifi­kánsan tartalmasnak és igazolhatónak érezhetjük ezt a kije­lentést. A szembeszökő változásokon - mint amilyen például a Hivatal nevének megváltozása vagy a székház rekonstruk­ciója - túlmenően a Hivatal belső élete, struktúrája és mun­kamódszerei is alapvetően megváltoztak. A változásokat nyilván elősegítette az egész társadalmi­politikai környezetben bekövetkezett váltás, úgy gondo­lom azonban, hogy azok nélkül is - ha lassabban, nagyobb erőfeszítések árán is - elkerülhetetlen lett volna a hivatali munkát érintő, a kor követelményeihez igazodó átalaku­lás. Szerencsés helyzetben voltunk: afejlődéstnem csupán külső hajtóerő indukálta, hanem a házon belül rendelke­zésre álló elkötelezett szakértelem lehetővé tette, hogy az európai átlagot megelőző helyet, és ennek megfelelő nem­zetközi megbecsültséget biztosítson magának a Hivatal. A nagyléptékű változások általában viszonylag rövid időtávon, koncentráltan jelentkeznek; ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy immár elkövetkezett a Hivatal éle­tének egy stabil, a rutinszerű működés jegyeit magán vi­selő időszaka. Valójában ez korántsem igaz: az elkövetke­ző néhány év előreláthatóan legalább az eddigiekhez mér­hető további jelentős átalakulást fog eredményezni, ami­nek (a dolgozat tematikája szempontjából jelentős) okai között említhetők:- várható csatlakozásunk az Európai Szabadalmi Egyez­ményhez,- a kommunikációs technikák területén zajló fejlődés,- az adattárolás, kezelés, illetve hozzáférés területén zajló fejlődés,- valamint az előbbiekkel is összefüggésben alakuló globalizációs folyamat. * A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam befejeztével, 1998-ban készült szakdolgozat alapján. Mi a nagyobb: egy fél elefánt vagy egy bolha? A teljesség igénye nélkül a változások fő irányait a kö­vetkező területek jelentették:- a Hivatal munkájának alapjául szolgáló jogszabályi környezet megváltozása • használati mintaoltalmi törvény 1991-ben, • új szabadalmi törvény 1995-ben, • új védjegytörvény 1997-ben;- a szabadalmi információk elérésében, kutathatóságában bekövetkező forradalmi változás • online adatbázisok, • CD-ROM (optikai hordozón megjelenő) adatbázisok és dokumentumtárak, • az internet elterjedése és fejlődése;- a hatósági munka ügyviteli rendjének és nyilvántartása­inak kialakítása, és számítógépes támogatása,- a szervezeti rend többlépcsős átalakítása. A (z /h)őskor - a számítógép megjelenése Közhely, miszerint egy adott területen a számítógép (első) alkalmazása nem a támogatott tevékenységek ésszerűsíté­sét és hatékonyabbá válását eredményezi, hanem azok bo­nyolítását, további - egyébként a vizsgált folyamat szem­pontjából szükségtelen - tevékenységek megjelenését, va­lamint a projektben résztvevők és érintettek folyamatos, és növekvő frusztrációjától (ez mind az informatikusokra, mind a felhasználókra vonatkozik). A Hivatal szempontjából a két egyenrangú de mégis sokáig elkülönülten kezelt informatikai terület - a Hivatal gondjaira bízott információk belső kezelése (a hatósági ügyvitel), illetve ezen információk megjelenítése a külvi­lág felé (a nyilvántartás, valamint az ezen alapuló közhasz­nú információszolgáltatás és publikálás) - párhuzamos, egymásra ható fejlődése során állandóan jellemző volt har­cuk a prioritásért. A Hivatal elektronizálására vonatkozó első elképzelé­sek a ’80-as évek elején fogalmazódtak meg: természete­sen arra irányultak, hogy egyrészt a hivatali hatósági ügy­intézés hatékonyabbá tételét segítsék elő, másrészt a ható­sági munka átfutási idejének csökkentését remélték tőle.

Next

/
Thumbnails
Contents